Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Miniszteri tessék választani

2012. július 16. - MaNDA

A minisztereket a kormányfő választja, a miniszterelnöknek kormányalakításkor legalább akkora választék áll rendelkezésére, mint az európai kulturális minisztereknek, amikor kedvenc műkincset szúrnak ki maguknak. Természetesen nem a valóságos műtárgyat, kódexet, kottát viszik haza, bár a korábbi korszakokban erre is volt példa, nem, most digitalizált kincsekről van szó.


Mi a közös a lett ének- és táncfesztivál plakátjában, egy Nokia-focicipőben és a többlépcsős rakéta egyik első leírását tartalmazó kódexben? Ha gondolunk egyet, digitális képkeretben akár mindhármat kiakaszthatjuk az ágyunk fölé.

Mindegyik megtalálható ugyanis Európa Digitális Könyvtárában, a www.europeana.eu oldalon.

Az elmúlt másfél hónapban az Europeana azzal igyekezett népszerűsíteni saját tevékenységét, weboldalát és a digitalizálást, hogy blogján folyamatosan közzétett egy-egy olyan műtárgyat, melyet az EU-tagországok kulturális miniszterei választottak országuk digitalizált nemzeti kincsei közül.

beetle.jpgÖrvendetes, hogy az európai miniszterek mind-mind saját nemzetük kultúrkincséből szemelgettek. Nem mindig volt ez így. Akármelyik nagy ország nagy múzeumába megyünk, teli vannak a gyarmatbirodalmak idején összeszedett kincsekkel. A korabeli hatalmaknak nem voltak erkölcsi skrupulusaik óriási gyűjteményeik összerablásakor. Most talán örüljünk, hogy a digitalizált javak ügyében mindenki illedelmesen, visszafogottan viselkedett.

A fenti kép a Rijksmuseum tulajdona, mely megtalálható az Europeana említett blogján és honlapján.

Kristóf, a titkos tanácsadó medve

Alaposan belódulhat az ember képzelete: a kiegyezés kulcsát egy medvénél kell keresni. A haza bölcse, ahogy később megtitulálták Deák Ferencet, vajon miért járkált olyan sűrűn az állatkertbe? Sokan azt állítják, Deák Kristóffal, a medvével készítette elő a kiegyezést. Németül tárgyaltak, ez volt Kristóf anyanyelve, az árva bocsot ugyanis egy bajor erdész családja nevelte fel. A medve elég előkelő állat, nem annyira, mint a sas vagy az oroszlán, ezekről szó sem lehetett: királyiak. Liebe Franz, mondta a medve, abba lehet már hagyni ezt az ostoba ellenállást, ideje kiegyezni, aztán beindulhat az építkezés. Micsoda? – kulcsolta össze kezeit Deák a már akkor is jókora hasán, milyen építkezés? Az országépítés, hintázott Kristóf, a barnamedve. Rendben, bólintott a politikus, és a rákövetkező évben nyélbe ütötték a kiegyezést. Ferenc József haver lett – kommentálta Kristóf az eseményt, Deák nevetett, mert tudta, kettejük beszélgetését senki más nem érti, így tehát szó sem lehetett felségsértésről. A medve németje olyan erős bajor tájnyelven szólt, hogy mások egyenesen morgásnak hallották.

Allatkert_uj_fokapu_1920_as_evek_eleje.jpg

Az 1866-ban megnyílt budapesti állatkert alapítói egyébként a kor híres természettudósai közül kerültek ki: Szabó József, Kubinyi Ágoston és Xántus János a maga szakterületén a tudományos világ élvonalához tartozott. Nagy nemzeti összefogással hozták létre ezt az első állatkertet, a közönség ötszáz különféle állatot láthatott, tizenegy nagy és sok kisebb állatházban. A legnépszerűbb állat Kristóf, a barnamedve volt, akit Deák Ferenc is módfelett kedvelt. Kilencféle majmot mutattak be, és szinte teljes volt a Magyarországon őshonos állatok gyűjteménye.

allatkert.jpg

Majmot ma is sokat találunk, nem csak az állatkertben, hiszen az egyre korszerűbb korszellem lassan elmos mindenféle határt a különbözőségek között, ma még csak azt nem tudjuk, ki a fiú és ki a lány, holnapra már az sem lesz biztos, hogy majmok vagyunk-e, vagy emberek. Így tehát nyugodtan belehullámozhatunk a mesékbe, ahol például az sem képtelenség, hogy egy 150 évvel ezelőtti medve németül beszélt.

Amikor magyar filmek taroltak az olasz piacon

Mitől jó egy házasság? Ha elromlott, meg lehet javítani? A vásár mindig kettőn áll. Nem szabad elfelejteni, egy házasság kétszereplős vállalkozás. Vagy mégsem? A háttérben ott vannak a rokonok, barátok és jóakarók. Lásd a Noszty fiú esetét, netán a Vámmentes házasság vagy az Elsietett házasság című filmek hőseinek történetét.

elsietett.jpg

Az Örökmozgó augusztusi műsorában a Te csak házasodj… című sorozat filmjei nem receptet adnak arra, mit tegyünk vagy mit ne tegyünk a házasságunkért, ellenben elszórakoztatnak.

Augusztus 20-a évszázadok óta István király ünnepe. Évszázadokkal ezelőtt ezen a napon avatták szentté. 1936-ban készült Pogányok című film szinte az elsők egyike, amelynek története a 10-11. századig, István korába kalandozik vissza. Martonffy Emil filmjében a régi és az új rend hagyományai kerülnek egymással szembe. A töredékben megkerült filmet két kuriózumnak is tekinthető történelmi dokumentumfilm egészíti ki, 1913-ból és 1928-ból.

Szent István ünnepe egyben az Új Kenyér ünnepe is, amely a kenyér megszentelésével kezdődik és nagy nyári lakomával ér véget. Az Új kenyér sorozata a hangulatát akarja felidézni ennek a nyári ünnepnek olyan filmekkel, mint a Zenélő malom, a Vihar vagy a Veri az ördög a feleségét filmekkel. 

veri_az_ordog.jpg

1932-ben rendezték meg először a Velencei Filmfesztivált. 80 éve azóta minden augusztus végén sor kerül a világszínvonalú filmes mustrára. Magyarország többször is képviseltette magát a lagúnák városában. Az első díjazottak között volt az 1938-ban készült Bors István című film. A Bronz-díjat nyert alkotás sajnos a történelem viharaiban elveszett. Az Egy éjszaka Erdélyben volt a következő díjazott. A Velencei Serleget nyert filmet augusztusban más díjnyertes filmekkel (Hogy állunk fiatalember, Húsz óra, Utószezon, Szörnyek évadja, együtt vetítjük.

husz_ora.jpg

Díjat nem kapott, de az olasz filmesek érdeklődését felkeltette az 1938-ban a Velencében játszódó Azurexpress című film. A harmincas és negyvenes években készült magyar filmvígjátékok Olaszországban rendkívül népszerűek voltak, nemcsak a közönség, hanem a filmesek körében is. Az olasz alkotók utánozni kezdték a magyarokat, s az olasz filmgyártásban a magyar filmkomédiák hatására külön műfaj született, melyet Francesco Bolzoni olasz filmtörténész nyomán “la commedia all’ungherese” néven emlegetnek.

Digitalizált zsidó kincsek

A magyar zsidóság történetéhez kapcsolódó dokumentumokat digitalizáltak és tettek elérhetővé a nagyközönség számára a Judaica Europeana projekt keretében. Ez a program soknyelvű hozzáférést tesz lehetővé a programban részt vevő gyűjteményekben megőrzött és digitalizált zsidó kulturális javakhoz az Europeana portálon keresztül. A program célja, hogy bemutassa a zsidó közösségek szerepét és azok hatását az európai városokra. A zsidó közösségek életét tükrözik és dokumentálják a vészkorszakot átvészelt tárgyak százai, ezrei: dokumentumok, könyvek, kéziratok, folyóiratok, hangfelvételek, festmények, fényképek, képeslapok, plakátok és filmek csakúgy, mint a zsidó közösségi épületeket, emlékműveket és temetőket ábrázoló képek. 

1_K231_1.jpg

Aki ehhez az örvendetes hírhez bármit hozzátesz, azzal egyben állást is foglal. Vagy máshonnan nézve, veszít. A végletesen szétmanipulált és darabokra lőtt magyar kultúra, bárki , bármit is ordít mostanában, egységes. Egy magyar kultúra van. Zsidóstul, cigányostul, svábostul, tótostul, románostul. Nekem még szerencsém volt megélni azokat az időket, amikor, ha az élet egésze nem is, a kultúra bizonyos részei még őrizték ezt a teljességet. Negyven évvel ezelőtt például a régi magyar irodalommal foglalkozók körében. Ki meri kétségbe vonni Klaniczay Tibor hatalmas tudását, óriási tekintélyét, munkája eredményeit? Az Irodalomtudományi Intézet mai igazgatója , Szörényi László az egyik leghitelesebb tanúja ezeknek az időknek. Ő sem tagadja meg azt, ami úgy volt, ahogy volt.

Ebben a közegben nőtt fel egy fiatalember, aki az Énekek éneke kedvéért megtanult héberül. Volt nagy csodálkozás, de Bihari József, a tudós egri zsidó ember, aki amúgy akkoriban Az ember tragédiájának jiddis fordításával bíbelődött, szívesen és szeretettel dolgozta végig a héberórákat a gój fiúval. A fiatalember meg is írta aztán szakdolgozatát, melyben Bogáti Fazakas Miklós szombatista lelkész XVI. századi Énekek éneke parafrázisát hasonlította össze az eredeti, héber, latin és görög szövegekkel. A budapesti rabbiképző professzora is segítette ezt a munkát, Scheiber Sándornál senki nem ismerte jobban a magyar költészet és a Biblia összefüggéseit. Az apró termetű rabbi kézírása hangyányi betűkből állt össze, Folklór és tárgytörténet című nagy munkájának dedikált példánya ma is ott van az egykori fiatalember könyvespolcán.

1_K4_1.jpg

Most meg csak nézem ezt a most is szép világot, ezt az ezerszín, sokféle kavalkádot, és nagyjából annyira érdekel a zsidózás, mint negyven évvel ezelőtt. Semennyire. A magyar kultúra egységes, teljes, egész. Mint az életünk. Van zsidó része, szerencsére. Kitagadhatatlan, mostantól digitalizált is.

Nem tökölnek az iKórlappal

Nyáron, a híres biciklis körversenyek, a Giro Italia, a Tour de France és a spanyol Vuelta idején újra felidézik a régebbi korok nagy sportolóinak alakját. Lance Armstrongról különösen sokat beszélnek mostanában, a közelmúlt híres bajnokánál újra előkerült a doppingvád. Vizsgálódnak. Armstrong hétszer egymás után nyert a Tour de Francon. A több ezer kilométeres körversenyek emberfeletti erőt és kitartást követelnek a résztvevőktől. Armstrong egyébként is érdekes, hererákja volt, ebből a betegségből kigyógyulva jöttek nagy sikerei. Sokak számára példa, erőtlenségünket, kedvetlenségünket, betegségeinket igenis le lehet győzni. Ebben segíthet bennünket mostantól az iKórlap.

ikorlap.jpg

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének Az év IKT innovációja díját a Hospitaly Kft. kapta az iKórlap elnevezésű fejlesztéséért. Az iKórlap segítségével a háziorvosok elérhetik a betegek teljes kórtörténetét, összes kiváltott gyógyszereik adatait. Az iKórlap a Hospitaly honlapja szerint lehetőséget ad a háziorvosok számára, hogy saját betegeiknek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisában tárolt, több mint 10 évre visszamenő adataihoz hozzáférjenek. Az ellátási események tekintetében bizonyos (az erre alkalmas infrastruktúrát üzemeltető) egészségügyi intézményeknél az ott tárolt dokumentumok, képi információk (zárójelentés, lelet, kórlap, röntgenkép) megjelenítésére is alkalmas.

Bizonyára sokan lesznek, akik azonnal sikítozni kezdenek személyiségi titkaikért, attól félvén, mások is megtudhatják estleges betegségeik hírét. Nyilván ismerünk olyan eseteket, amikor visszaéltek az ilyen adatokkal. Meg aztán mostanában mi az, amit, ha akarnak, ne tudnának meg rólunk? Mindent tudnak: hol vagyunk, mit vásároltunk, miről beszélgetünk, mit mutogatunk, mit írunk. GPS, telefon, számítógép, műhold, infrakamera.

Aki tisztán él, annak nincs mitől tartania, senkitől nem vesznek el semmit. Akinek meg titkolni valói vannak, az se féljen az iKórlaptól. Az orvosi titoktartás ma is kötelező.

Ami pedig Lance Armstrongot illeti, köszöni, jól van. Bringaversenyeket szervez Kaliforniában, és egyáltalán nem érdekli, mit hírelnek a heréiről.

Balaton, gonzók nélkül

Ülök, mert írni kell. Állva is lehet írni, Hemingway például írópultozott. Szivarozott, meg sok rumot ivott. Ez utóbbi elég érthetetlen, mert berúgva írás után torzszülött mondatok billegnek a papíron, bár az úgynevezett gonzó alkotói módszer egyenesen előírja, hogy csak tudatmódosító szerek hatása alatt lehet írni. Mit lehet, egyenesen kötelező. Nem kell ragaszkodni a tényekhez, anélkül is lehet  igazat írni. A gonzó újságírás kitalálója egy bizonyos H. S. Thompson nevű amerikai fickó volt; sokat ivott, és - mégis - viszonylag sokat élt. Az öngyilkossága előtti években – 67 évesen agyonlőtte magát – Thompson visszavonult. Akkoriban kedvenc elfoglaltságává vált, hogy a kertjében hallucinált mosómedvékre lődözzön. Nagy port kavart 2000-ben, amikor meglőtte egyik asszisztensét, miközben egy medvét akart elűzni. Végakarata szerint a hamvait az űrbe kellett volna kilőni, de barátja, Johnny Depp, a jeles színész csak egy óriási ágyúig jutott vele. Végül két és félmillió dollárért az urna tartalmát levegőben lőtte szét. Nagy művészek.

A magyarok, szerencsére nem ennyire nagyok, mármint a piás szellemi úttörésben, bátran állíthatjuk, mi nem vagyunk ennyire gonzók, sőt egyáltalán nem vagyunk gonzók. Erre kitűnő bizonyíték az Örökmozgó júliusi műsora.

N_478.jpg

Nyaralás, lazulás, szurkolás, ez a lényeg; nem a képzelt medve a kertek alján.

157_a pogany madonna X 430,1.jpg

Balatoni nyarak című sorozatban olyan magyar filmekből készítettünk frissítőt, amelyek felidézik, milyen is volt a Balaton évtizedekkel ezelőtt. A 30-as évek Siófokára az Elnökkisasszony című filmmel utazhatunk vissza, Jávor Pállal és Muráti Lilivel. A 60-as évek vígjátékában, a Nem ér a nevem című filmben Tolnay Klári és Páger Antal kettőse Lellén igyekezett egymásra találni. Felejthetetlen Gálfi László boglári kalandozása A kenguru című filmben, ahogy a Balaton örök szerelmesének, Bujtor Istvánnak az alakításai is (Harlekin és szerelmeseA Pogány Madonna).

XIV_679_1.jpg

Magyarországon nem nagyon értik a gonzót. Nemrégiben egy jeles újságírónk, mint vonzó írás fortélyait fejtegette hosszan. Vagy nem tudta, miről beszél, és összekeverte a vonzót a gonzóval, vagy tudta, és viccnek szánta. Idétlen írás volt, és egyáltalán nem vicces. Természetesen miazhogynagyonis lehet betépve és berúgva írni, de akik így tesznek, halált írnak, és halált hívnak magukra.

A kitűnő Bertha Bulcsu A kenguru című film írója a maga mindig morgó fanyar józanságával az 1990-es évek elején azért sokszor a helyére tette az éppen divatos figurákat. Ült a balatonszepezdi szőlőhegyen, leste a vizet, hallgatta a rádiót, és kitűnő írásokkal rakta teli az Élet és Irodalmat. Amikor hírét vette, hogy arrafelé járkál Yoko Ono,  nagyon felmérgelte magát, és akivel találkozott, mindenkinek elmorogta, hogy mit keres itt ez a jappán kurva? Hosszú p-vel mondta, a feje piros volt, a szeme meg mérgesen összehúzódott.

Ha a derék Lennon-özvegy ekkora indulattal borította el, mit szólt volna a gonzó H.S. Thompsonhoz? Fenéken rúgta volna. Aztán dörgedelmes írásban küldte volna el az érthetetlen fenébe.

Nincs mi lett volna, ha...Thompson is, Bertha Bulcsu is halott. Biztosan nem egy kocsmába járnak a túlvilágon.

Amin nem fog az idő vasfoga

Hiánypótló megjelenések, mondhatnánk a nemrég kiadott DVD-ékre. Hiány abban az esetben, ha szükség van rá. Vajon mit jelent a 21. században A Pál utcai fiúk vagy Az aranyember története? Azt, amit több mint száz évvel ezelőtt az első kiadáskor jelentett. Hiába teltek el évtizedek Molnár Ferenc és Jókai Mór regényei ma is népszerűek. Időszerűségük az időtlenségükben rejlik. Míg a sztorikat az írói képzelet szülte, a szereplőket a valóság. A hús-vér alakok, a valódi emberi tulajdonságokkal bíró figurák akár egy mostani történet szereplői is lehetnének.

Molnár Ferenc és Jókai Mór egyaránt „hozott” anyagból dolgozott.

Jókai Mór a nagynénje által elmesélt szerelmi háromszög történetét ültette át az irodalom világába, míg Molnár egykori gimnáziumi diáktársait „keltette életre” regénye lapjain.

borito_3D_05.jpg

Molnár az alma materében, a Lónyai utcai református gimnáziumban töltött éveket álmodta újra; a diákcsínyeket, a versengéseket, a kamaszos élet-halál küzdelmeket. Jókai kiszínezte a pletykás nagynéni katonatisztes sztoriját és hozzátette saját magánéleti gondjait, vívódásait.

1_lemezes_aranyember_borito.JPG

1962-ben a Jókai regény filmváltozata készült el, hat évvel A Pál utcai fiúkat mutatták be a mozikban. Mind Gertler Viktor, mind Fábri Zoltán filmje hatalmas sikert aratott. Kiváló színészek, nagyszerű stáb dolgozott a rendezők keze alatt. A siker kulcsát azonban az irodalmi alapok jelentették. Két mára klasszikusnak, de egyben időtállónak mondható alkotás.

Nyaralás, lazulás, szurkolás

Ha röviden és tömören akarjuk megfogalmazni, mit kínál  az Örökmozgó júliusi műsora, elég újraolvasni a címet. Jávor Pállal és Muráti Lilivel Siófokon nyaralhatunk, Páger Antal és Tolnay Klári Lellére hív minket, míg Gálfi László Bogláron kalandozik. A 30-as évektől a 80-as évekig igazi időutazást tehetünk a magyar tengernél vígjátékok, kalandfilmek és drámák kíséretében. 

Legalább ennyire színes és változatos a zenés filmek palettája is. Kálmán Imre dallamai mellett felcsendülnek Fényes Szabolcs melódiái, de a zeneszerzők között találjuk Dés Lászlót, Szörényi Leventét, az előadók között pedig ott vannak a 70-es évek kultzenekarai.

XVI.737.II.jpg

Néhány hét múlva az egész világ Londonra veti a szemeit. Vérbeli és alkalmi drukkerek szurkolnak a 30. Nyári Olimpia versenyzőinek. Hol van már Athén és Helsinki, Tokió és Moszkva, Mexikó és München? Szerencsére több ezer méter filmszalag őrzi az egykori olimpiák emlékeit, eredményeit. Az Olimpia jegyében sorozatunk dokumentumfilmjei mellett olyan játékfilmek is szerepelnek, ahol mi más játszaná a főszerepet, mint a foci (Csodacsatár, Civil a pályán, Mese a 12 találatról).

038_civil a palyan III,108,2.jpg

Egymásra (filmekre) nézve - Örökmozgó magyarhangya

Közös rendezvényre készül az Örökmozgó és a magyarhangya. Június végén tíz olyan magyar filmet láthat a közönség a moziban, ami meghatározó szerepet játszott a filmtörténetünkben. Szerintünk és számos nemzetközi fesztivál szerint.

 magyarhangya.jpg

Ha ügyesen válogatunk az elmúlt negyven év filmterméséből, plasztikus képet kapunk a „vidám barakk” mindennapjairól. Ott van a megunhatatlan Pelinkán elvtárs A tanú című filmből; az első filmre vitt leszbikus történet, az Egymásra nézve; vagy az a nyomasztó légkör, ami bebetonozza a Panelkapcsolat házaspárját. És ott van a Nyócker, a Taxidermia, vagy a Kontroll.

taxidermia.jpg

 

 

Filmek tiltott szerelemről, politikai elnyomásról, nyugtalan ifjúságról, reménytelen házasságról és az állandó lázadásról. Kultuszfilmek szerintünk és számos filmtörténész szerint.

Magyar filmek angol felirattal, hogy elhozhasd a külföldi barátaidat, hogy programot szervezhess a külföldi vendégeidnek, hogy megmutathassuk, hogy látták a filmesek a „legvidámabb barakkot” .

 

 

Film-esztelenül: szerzők szélesvásznon

Egy moziban a szerzőmmel címmel sorozatot indít a Libri Kiadó és a MaNDA. Az Örökmozgó Filmmúzeumban a Libri egy szerzője együtt nézi, majd vitatja meg kedvenc filmjét a közönséggel.  

Havas Henrik Michelangelo Antonioni Nagyítás (1966) című filmjét választotta. Sokak kedvencét, a filmtörténet egyik meghatározó alkotását.

hhma_2_3.jpg

Mi az, ami még mai is megfogja a közönséget a majd fél évszázados filmben?

És miért éppen ez az alkotás Havas Henrik egyik kedvence? A pontos választ majd ő adja meg, addig csak találgatni lehet.

Talán Thomas személyiségében rejlik a válasz. A fiatal fotós nyughatatlanul keresi az új témákat, az izgalmas beállításokat. Szenvedélyesen vadászik az igazi képre. A napi feladatok nem elégítik ki, hiába adják egymásnak a kilincset a gyönyörű modellek, Thomas ingerülten kattintgatja a gépet, szinte futószalagként készíti egymásután a felvételeket. És akkor váratlanul a parkban megpillant valamit, ami beindítja fantáziáját. Hiszen ez a művészet lényege.

 

 

süti beállítások módosítása