Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Transzszibériai vasút - majdnem tízezer kilométeres száguldás

2016. május 31. - MaNDA

125 évvel ezelőtt, 1891. május 31-én kezdték el Vlagyivosztokban a Föld leghosszabb vasútvonalának, a Transzszibériai vasútnak a megépítését. A későbbi II. Miklós cár, Nyikoláj Alekszandrovics trónörökös adta meg az engedélyt minderre. A teljes vaspálya 1901 novemberére készült el, ekkor találkoztak a keleti és a nyugati irányból egymásnak tartó vasútépítők csapatai.

A transzszibériai vasút teljes hossza térképen

A Transzszibériai vonal számadatai szinte hihetetlenek. A teljes hossza 9288 kilométer. Európában van ebből 1777 kilométer, az ázsiai szakasz 7512 kilométer. A vasútvonal induló állomása Moszkvában van, a Jaroszlavszkij pályaudvaron, a végállomás Vlagyivosztok. Az eredeti hossz a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat (NOSZF) megelőző időszakban Szentpétervár és Vlagyivosztok között 9508 kilométer volt. A kétvágányú, teljes hosszán villamosított vasútvonal széles nyomtávú, azaz a sínpár két tagja között 1520 milliméter van. Az első szerelvények 1903-ban indultak Szentpétervárról Vlagyivosztokba, az ekkori hivatalos átadás idejében a szerelvényeket a Bajkál-tavon komp vitte át. A tó jegére 1904-ben egy 45 kilométeres pályát építettek, itt a szerelvényt lovakkal húzták. 1905 végére készült el a tenger nagyságú Bajkál-tavat elkerülő szakasz. Ekkortól a vonatok akadály nélkül száguldhattak az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig. Nem volt éppen olcsó mulatság a Transzszibériai vasút, megépítése másfél milliárd orosz birodalmi rubelbe került. Még mindig maradjunk az útvonal számadatainál. A Transzszibériai vasút kelet-nyugati irányban 7000 kilométeres, észak-déli irányban 3500 kilométeres távolságot tesz meg, közben nyolc időzónát keresztez. Hivatalosan az Oroszország expressz néven Moszkvából induló vonat 147 óra 59 perc alatt teszi meg az utat Vlagyivosztokig. Visszafele mindez 148 óra 28 percig tart. Nem szabadulhatunk a felsorolástól, írjunk le néhány nagy városnevet, amelyeket a Föld leghosszabb vasútvonala érint: Nyizsnyij Novgorod, Perm, Jekatyerinburg, Omszk, Novoszibirszk, Irkutszk, Habarovszk. A vasút tizenhat nagy folyót keresztez. Ezek közül is írjunk le néhányat: Volga, Káma, Irtis, Ob, Jenyiszej, Szerenga, Bureja és az Amur – ez mind közül a legszélesebb, két kilométeres.

A Bajkál-tó mellett

Maradjunk még a számoknál, hiszen egy-egy ország vasúthálózatának legfontosabb meghatározója területének nagysága. Visszafelé az időben: a mai Oroszország területe 17 millió négyzetkilométer – ez a Föld felületének egy hatoda. A Szovjetunió 22 millió négyzetkilométeres volt, a cári birodalom meg még ennél is nagyobb. Ebben a hatalmas országban a 17. század közepétől kezdtek komolyan foglalkozni a közlekedés fejlesztésével és szabályozásával, igaz ekkor még nem volt vasút. A sokoldalú Nagy Péter cár, aki kalandos fiatal korában kitűnő hajóáccsá (és fogorvossá) képezte ki magát, komoly és részletes hajózási szabályzatot parancsolt rá országára. Aztán egy nagy időugrás, 1842-ben járunk, amikor is az első orosz vasútvonal építése elkezdődött Szentpétervár és Moszkva között. 1851-ben már vígan zakatoltak a két nagyváros közötti vonatok. 1862-re megépült a Szentpétervár-Varsó és a Szentpétervár-Nyizsnyij Novgorod vonal is. A Transzszibériai vasút elkészítésével óriási lehetőségek nyíltak a korszerű személy és teherforgalom fejlesztésére.

Az első világháború Oroszország nyugati, sűrűn lakott és legfejlettebb részében okozott hatalmas pusztítást. 1923-ra a nyugati hatvanezer kilométer hosszú vasúti hálózat hatvan százaléka semmisült meg, és majdnem a teljes járműpark odaveszett. Keleten, az ázsiai részeken szerencsésebbnek mondható a helyzet, a gyéren lakott hatalmas területeket átszelő Transzszibériai vasútnak ezt a szakaszát alig érte kár. A helyreállítási munkálatok nehézségeit és nagyságát érzékeltetik azok a számadatok, amelyek a menet közben szovjetté vált vasúti közlekedést jellemezték: 1928-ra érték el ugyanazt a személy és áruszállítási nagyságrendet, mint amekkora 1913-ban volt. 1940-re a vasúti hálózat tovább nőtt, 106 ezer kilométeres volt, amelyen évente 600 millió tonna árut szállítottak. A második világháború az ország nyugati részének vasútját szinte teljesen elpusztította. Ennek ellenére a meg nem szállt területeken a vasút erején felül teljesített: ontotta a katonákat és a hadianyagokat az Urálon túlról, visszafelé pedig menekítette a polgári lakosságot. A világháború után a Szovjetunióban alakult ki a világ legnagyobb, egységesnek mondható vasúti területe. Lezajlott a nyomtáv, a jelzések és a vasúti szervezet egységesítése. A hálózat 145 ezer kilométer összkiterjedésűvé nőtt. Az más kérdés, hogy a vasútépítkezések több százezer emberéletet követeltek, a Gulágok politikai foglyai dolgoztak embertelen körülmények és szinte elképzelhetetlenül nagy, -50-60 fokos hidegben, amíg bele nem pusztultak. Ezt amúgy a Szovjetunióban hivatalosan a kényszermunkások természetes úton történő likvidálásának nevezték.

Egy újabb időugrással 1988-ba érünk, a Szovjetunió összeomlása előtt közvetlenül ért a csúcsra a Szovjetunió vasúti személy- és áruszállításának nagysága. Ekkor 4116 millió tonna árut és 4,5 millió embert szállítottak vasúton egy év alatt. Az orosz hálózat napjainkban a második leghosszabb (87157 kilométer)a világon, és feltűntek az óránkénti 200 kilométeres sebességgel száguldó gyorsvonatok is.

A 125 évvel ezelőtti vlagyivosztoki építkezéskezdés tehát a világ egyik legfontosabb történelmi közlekedési útvonalának megszületését jelentette, amelynek történetét áttekintve igen sok mindent megtudhatunk a jelen Oroszországának közlekedési viszonyairól is.

Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr148764790

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fiziqs 2016.06.01. 14:53:59

A mai Oroszország nem 1/6-a, hanem csak kb 1/9-e a Föld területének, ami 149 millió négyzetkilométer. 149/17=8.76.

totii 2016.06.01. 14:54:55

Ha ez a kép a Transzszibériai Vasútról készült, akkor az nem végig kétvágányú, villamosított.

totii 2016.06.01. 14:56:42

@fiziqs: Ráadásul a szárazföldnek 1/9-e.

room_101 2016.06.01. 15:00:54

A szocializmus meg a világ egyharmadán uralkodott. De ahogy a Magyar Néphadsereg egyik politikai tisztje megjósolta, eljött az az idő, amikor az 1/6-án, 1/9-én, sőt 1/10-én.

fiziqs 2016.06.01. 15:02:04

Jaja, úgy értettem. Talán az 1/6 a 22.8 millió négyzetkilométeres cári Orosz Birodalomra vonatkozott, úgy, hogy az összes szárazföldből levonjuk Antarktiszt.

tudjukkik 2016.06.01. 15:18:27

"Az első világháború Oroszország nyugati, sűrűn lakott és legfejlettebb részében okozott hatalmas pusztítást. 1913-ra a nyugati hatvanezer kilométer hosszú vasúti hálózat hatvan százaléka semmisült meg, "

1923 akar az lenni szerintem, de mindenképpen 1921 utáni

ZON 2016.06.01. 15:23:01

@fiziqs: ha jól emlékszem, az egykorvolt Szovjetunió képviselte a szocializmust a szárazföld 1/6-án.

Darth Revan 2016.06.01. 15:32:32

"4.5 millio ember egy ev alatt"

A MAV 100 millio folotti utast szallit evente

mrperfect 2016.06.01. 15:42:39

Átlagsebesség: 62 km/h ezt azért nem nagyon nevezném száguldásnak :)))))

kis864 2016.06.01. 16:22:28

Bp.-Pécs intercity 70km/óra átlag, ez száguldás?

Blobov 2016.06.01. 16:50:38

"A teljes hossza 9288 kilométer. Európában van ebből 1777 kilométer, az ázsiai szakasz 7512 kilométer. "
Valahol elloptak egy kilométert.

Komolyan, ha az egész cikk a számadatokkal van teli és azokra van kihegyezve, igazán lehetnének azok pontosak.

Afrika steht an der Elbe 2016.06.01. 16:59:32

A Szovejtunió volt 1/6-od. Sőt, egyheted, egynyolcad.

szcsongor 2016.06.01. 17:11:48

"Ekkortól a vonatok akadály nélkül száguldhattak az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig"

A transzszibériai vasút vonatai biztos nem száguldottak illetve száguldanak az Atlanti óceántól, mert Szentpétervár vagy Helsinki sem annak partján fekszik. Moszkva pláne nem :)

dr. mesterséges színezék 2016.06.01. 17:27:31

@szcsongor: A szerző talán forrásgyűjtés közben hozzájutott egy 2016-os keltezésű, még kiadatlan történelemkönyvet, Vlagyimir Putyin tollából.

dr. mesterséges színezék 2016.06.01. 17:31:02

@Blobov: " Valahol elloptak egy kilométert."

Nem: van egy fölös kilométer. Ami a teljes hossz és a szétszedés utáni kerekítések után nem rossz eredmény.
Megnézném, Mészáros Lőrinc mit hoz ki belőle!

dr. mesterséges színezék 2016.06.01. 17:34:44

@Darth Revan: Nos, egy kétszázmilliós országban évi 4.5milliós utaslétszám talán kevés, de gondoljunk arra, hogy kétségbe lehettek esve az imprilisták, hogy még csak megközelítőleg pontos számot sem tudhattak!

Epokit Drive 2016.06.01. 18:05:30

Két férfi utazik egy kupéban a transszibériai vasúton.
- Ön, hová?
- Szentpétervárra. És ön?
- Vlagyivosztokba.
- ... Micsoda technika!

Bambano 2016.06.01. 18:25:32

Az, hogy a transzszibérirai vasút széles nyomtávú-e, nézőpont kérdése. A szokásos 1435mm-nél szélesebb, ez tény. Az oroszoknál szokásosnál meg nem, tehát orosz szabvány szerint normál nyomtávú.

jolankovacs 2016.06.01. 19:03:50

Életem egyik nagy álma, hogy végig zötyögjek Moszkvától Vlagyivosztokig.
Azt mondják gyönyörű, de nem veszélytelen. Én mégis mennék, ha tehetném:((

kvadrillio 2016.06.01. 20:07:34

...a kiskunhalasi hőbörgőknek meg kell mondani, ha nem hagyják abba, be lesznek vagonírozva...occt irány SZIBÉRIA ! Ott várják őket majd az éhes szibériai tigrisek...:)

kvadrillio 2016.06.01. 20:16:39

Moszkva látványosságai (PDF)
www.kodolanyi.hu/oroszcivilizacio/doc/hallgatoi/magyar_krisztina.pdf
Moszkva látványosságai. • Vörös Tér. • Kreml ... Moszkva leghíresebb és a világ egyik legismertebb tere .... Egy csodálatos épület, a moszkvai műemlékek.

...csodálatosan színes hagymakupolái...., egyedien gyönyörű épületei......
szívesen elmennék, DE CSAK VONATTAL !!! :)

kvadrillio 2016.06.01. 20:20:52

Moszkva és nevezetességei - Messzi tájak Európa, Oroszország ...
utazom.com › Európa › Oroszország › Moszkva › Cikkek
További nevezetes épületei a Keresztelő Szent János-templom, melyet Rettegett ... További moszkvai múzeumok: Modern Történeti Múzeum, Puskin Múzeum, ...

..OLYAN SZÉPEK, HOGY ELÁJULOK..A GYÖNYÖRŰSÉGTŐL !.:)

kewcheg 2016.06.01. 20:27:34

@room_101:" ...az alegységparancsnokunk kiszabja a büntetést az előtte álló bakának: az őr kötelmeinek súlyos megszegéséért 10 nap fogda.
- micsoda? maga még röhög? akkor egy hét...:))"

David Bowman 2016.06.01. 22:41:21

@Darth Revan: Na, ezt akartam írni én is. Ez a Moszkvai HÉV egy heti teljesítménye lehet.

dr. mesterséges színezék 2016.06.01. 22:45:59

@jolankovacs: 1970-ben egy gödi nyugdíjas úgy határoz, megnézi a világkiállítást Osakában.
Odatipeg a vasúti pénztárhoz.
- Kérek egy jegyet Osakába.
- Az nem úgy megy, bácsika! Adok egy jegyet a Nyugatiig, aztán ott majd érdeklődjön!
Nyugati, jegypénztár.
- Kérek egy jegyet Osakába.
- Az nem úgy megy, bácsika! Adok egy jegyet Moszkváig aztán ott majd érdeklődjön!
Moszkva, jegypénztár.
- Kérek egy jegyet Osakába.
- Az nem úgy megy, bácsika! Adok egy jegyet Vlagyivosztokig, aztán ott majd érdeklődjön!
Vlagyivosztokban hajóra száll, Osakában megnézi a világkiállítást. Indulna haza, odaáll a pénztár elé Osakában.
- Kérek egy jegyet Gödig.
- Az nem úgy megy, bácsika! Alsó- vagy Felsőgödig?

Segna 2016.06.02. 09:28:00

@Epokit Drive:
"Két férfi utazik egy kupéban a transszibériai vasúton.
- Ön, hová?
- Szentpétervárra. És ön?
- Vlagyivosztokba.
- ... Micsoda technika!"
Kimaradt egy fontos szó a viccből, Micsoda fantasztikus EZ A SZOVJET technika! ;-)

Segna 2016.06.02. 09:28:33

Néhány képpel igazán feldobhatta volna a szerző a cikket... :-(

Segna 2016.06.02. 09:30:33

@jolankovacs: amíg készülődsz, javaslom a youtube-t. Van olyan, hogy egy órányi anyag felvéve a vasúti kocsi ablakából, menet közben. Csak a kerekek csattogása és a végtelen tajga, egy-egy falucskával, vagy magányos izbával. Próbáld ki, nagyon relaxáló! ;-)

osgood 2016.06.02. 10:35:56

@totli "Ha ez a kép a Transzszibériai Vasútról készült, akkor az nem végig kétvágányú, villamosított. "

A kép az eredeti, Bajkált kerülő, ma már csak múzeumvasútként működő szakaszon készült, valahol Port Bajkal és Szludjanka között. A mai nyomvonal az eredetit közvetlenül Irkutszk után hagyja el (az Angarára épített duzzasztó miatt a Port Bajkal és Irkutszk közötti szakasz több helyen víz alá került) és Szludjanka környékén érinti újra. Szóval akár lehet teljes hosszában kétpályás és villamosított _jelen állapotában_.
süti beállítások módosítása