Meghalt a film, éljen a film! Nehéz lenne megmondani, hányszor temették a mozit, és hányszor éltették a filmet; hányszor kongatták a vészharangot a hetedik művészet felett, és hányszor újították meg. Érdemes elgondolkodni azon, amit Zilahy Lajos, a szépíró, a filmíró, a publicista és a Pegazus Filmvállalat alapítója írt 1939-ben, miszerint a mozilátogatók száma beérte a könyvvásárlók számát. Európához hasonlóan Magyarországon is meghatározó művészet lett a film. Európában utolérte a filmgyártás a könyvnyomtatást, Amerikában túlszárnyalta. Ami a 15. században Johannes Gutenberg volt, az a 20. században Lumière. A múlt század első évtizedében egy olyan csodálatos és hatékony találmány született, ami csak a könyvnyomtatással vetekedhetett.

A közönség megszerette filmet és a mai napig szereti, de szívesen kukucskál be a kulisszák mögé is. Szeret nosztalgiázni és szívesen néz archív felvételeket. A Múzeumok Éjszakáján a MaNDA nemcsak izgalmas időutazásra hívta a látogatókat, hanem érdekes műhelytitkokat is megosztott velük.

Megismerhették a filmgyártás magyarországi gyökereit, nonstop nézhették a némafilm korszakának vagy a 60-as, 70-es évek közönségsikereit és kultuszfilmjeit. A vetítést megannyi program egészítette ki, volt játék, rajzfilmkészítés, kertmozi, tárlatvezetés és még egy oldtimer show is belefért.

Jó volt látni, milyen sok látogató jött el a helyszíneinkre. Jó volt látni, mennyire érdekli a közönséget a film története. Jó volt látni a munkatársainkat, milyen lelkesen mesélnek, magyaráznak, osztják meg az ismereteiket az érdeklődőkkel.

A MaNDA, az Örökmozgó élettel telt meg ezen a különös és különleges éjszakán. Csipkerózsika álmából frissen és tettre készen ébredt, hogy megmutassa magát. Az elefántcsonttorony legendája szerteoszlott, az archívum kinyitotta kapuit, és nyitva is hagyja. Jövőre tehát Önökkel és veletek ugyanitt!

20.00 Az Oldtimer Karaván végállomása - Gyermekvasút Szépjuhászné megállója

Váczi Viktor a Gyermekvasút sajtófelelőse elmondta, hogy a Gyermekvasút éjjel 2-ig fog közlekedni, láthatunk majd egy gőzmozgatású nosztalgiavonatot, a lillafüredi motorvonatot, Hűvösvölgyben a Gyermekvasút végállomásán kézihajtányozást, és a Virágvölgy állomástól fáklyás vezetett túra indul a János-hegyi kilátóhoz.

Itt lesz a MaNDA által szervezett kihelyezett autós mozi 21 órától.

19.00 Budafokon megtiszteltető fogadtatás után Kovács György ügyvezető elmondta, hogy ma nyitotta meg kapuit a Törley Gyűjtemény és Látogatóközpont, melynek része egy múzeum, ami egy hónap múlva fog beindulni, egyelőre bejelentkezés alapján csoportokat fogadnak (email: muzeum@torley.hu ), egy pince és a Zsolnay terem, ahol éppen pezsgőkóstoló folyik. A program magába foglal három koncertet, és egy dj party-t is, ahol, mint az ügyvezető elmondta "éjjel kettőig lehet pezsgősen pezsgő zenére pezsgőzni". Továbbá szeretettel várják vendégeiket majd szeptember első hétvégéjén a Budafoki Borfesztiválra.

18.20 Az Országos Széchenyi Könyvtár bejáratánál Sajó Andrea főigazgató fogadott, a programok közül kiemelte az érdeklődőknek a Mautner Zsófia A kelet gasztronómiája - keleti hatások a magyar konyhában című előadását, a kiállítások közül kettőt: Ragyogás - Porcelán és könyvritkaságok (Herend), Titanic emlékkiállítás. Szeretettel várja a vendégeket a két héten belül megnyíló  irodalmi kávézóba a Könyvtárba, ami a mai napon próbaképpen nyitva van.

1905 és 1929 között készült, változatos témájú magyar és külföldi rövidfilmek

Kiemelt ajánlatunk
D. W. Griffith néhány korai rövidfilmje
A János vitéz 1924-es filmváltozata
A Tabán lebontása előtt készült utolsó filmfelvételek
I. világháború-ellenes magyar propagandafilm
1919-es filmhíradó Horthy Miklós november 16-i bevonulásával
Aff és a mogyoró - kizárólag állatszereplőkkel forgatott játékfilm!

18.00 Hagyományok Házánál Pölös Andrea muzeológus kiemelte a 21.30-tól Dr. Juhász Katalin és Szabó Zoltán előadását a tűz szerepéről a szokásrendszerben Tüzit megrakatja címmel. Továbbá 21.50-kor a Kolo együttes Iván-napi koncertjét és 22.30-kor Borbély Mihály és Lukács Miklós koncertjét Improvizációk tárogatóra, cimbalomra és egyéb fúvós hangszerekre címmel. Elmondta a múzeumról, hogy általában minden kiállítást előadás kísér, és sajátossága, hogy kortárs népi iparművészek anyagát is kiállítják.

Halhatatlan némafilmek az Örökmozgó Filmmúzeumban
Zongorán kísér: Darvas Kristóf

 Különleges játékunk - 13+1! MaNDA film-totó 

Játsszon velünk, és vigye haza csodás ajándékainkat!
A látogatók kipróbálhatják, mennyire jártasak a magyar filmtörténetben. Aki 13+1 találatot ér el, értékes ajándékkal gazdagodhat a filmes élmények mellett. 

17.45 Magyar Nemzeti Múzeumnál Csorba László igazgató a szellemi hungarikum fogalma köré csoportosuló programokról beszélt, megtekinthető Gömböc kiállítás, régészeti kiállítás, olimpiai kiállítás, különböző művészeti programok keretében fellép a Vajda Gypsy Band, amelynek a prímása egy Furudate Yukako nevű japán hölgy, és fáklyás tárlatvezetés is lesz sötétedés után a kertben. Hamarosan megtekinthető egyfajta múlt és jelen közti fénykép-párbeszéd a Székelyföldről Orbán Balázs és Fekete Zsolt képeivel. 

Halhatatlan némafilmek az Örökmozgó Filmmúzeumban
Zongorán kísér: Darvas Kristóf

1905 és 1929 között készült, változatos témájú magyar és külföldi rövidfilmek

Főbb szerepekben
- A tízes és húszas évek legnépszerűbb komikusai, Charles Chaplin, Buster Keaton, Harold Lloyd, Stan Laurel, Oliver Hardy, Clyde Cook és a franciák egykori kedvence Rigadin, aki a magyar filmforgalmazók Vuksinak kereszteltek át.

- Az 1910-es évek népszerű képregényfigurája, Buster Brown (Arthur Trimble), és kutyája, Pete.

- Jancsi bohóc (polgári nevén Morgenroth Károly) 

17.30 Petőfi Irodalmi Múzeumnál Csorba Csilla igazgatónő fogadott, érdekesebbnél érdekesebb programokat sorolt fel, többek közt 18 órától "Bridzs talpaló"  - Ottlik és a bridzs című programpontot, 21 órától a 30Y tart szentimentálé koncertet a múzeum kertjében. 22.30-kor bábszínház előadás meglepetésekkel. Figyelmünkbe ajánlották a PIM Nyári Fesztiválját, ami június 26-tól július 6-ig tart, és a Madzsar Alice  A mozgás iskolája című kiállítását június 24-én a Kassák Múzeumban.

Autósmozi a Szépjuhásznénál – A múzeumok varázslatos éjszakáján a Magyar Veteránautó és Motoros Szövetséggel és a MÁV Zrt.-vel karöltve régi magyar filmek ünnepi vetítésére várjuk a veterán autók és autósmozik híveit. Múltidéző autósmozinkban egymást követik az egykori filmsikerek, közönségkedvencek. Rendezvényünk különleges színfoltját jelentik a parkolóban felsorakozó veterán járműcsodák. Egykor ilyen autókkal érkezhetett a nagyérdemű a premierre.
A Szépjuhászné vendéglő szabadtéri főzéssel, sütéssel, míg a Kisvasút éjszakába nyúló vonatozással várja az érdeklődőket!

17.00 Lévay Zoltán a Szépművészeti Múzeum kommunikációs osztályvezető több programra invitálta az érdeklődőket. 18 órakor "Vigyázz, lépcső!" - ünnepi nyitány csendül fel a főlépcsőn a Budapesti Fesztiválzenekarral, 19 órakor Erker slammer szemmel - Slam poetry verseny a St. Gallen-i kalandok című kiállítás. Ma négy kiállítás látható egyszerre, plusz állandó tárlatok. Az év kiemelt eseménye október végén a Cézanne és a múlt című kiállítás, ahol több, mint hetven Cézanne festményt tekinthetünk meg majd.

16.30 Fehér György igazgatóval és Bálint Ágnes kommunikációs munkatárssal találkoztunk a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnál. Többek közt a szabadtéri programokat ajánlották figyelmünkbe, ahol 21 órakor fellép a Budapest Bár zenekar, délután a gyerekek számára meseelőadások vannak, amit jazzkoncertek követnek, a felnőttek figyelmébe ajánlották a Kadarka Szalont, ahol húsz kadarka fajtát lehet megkóstolni. Megnyitják az Apostolok Tornyát, ami egyébként zárt terület, és évente csak egy-két különleges alkalommal nyílik meg, és egészen Budáig ellátni róla. Még egy érdekes programpont a csónakos vártörténeti séta.

Sosem látott rövidfilmek - Ötven év elteltével végre bekukkanthatnak a látogatók a kulisszák mögé. Kincsekkel, páratlan kuriózumokkal várunk mindenkit, aki ezen a különleges éjszakán meg akarja tudni, mi is történik a MaNDA Budakeszi úti filmes archívumában. Kiderül, hogyan működik a csodadob, s az is, milyen kamerával készült a Halálos tavasz. A látogatók bepillanthatnak a mozi boszorkánykonyhájába: a gépházba, vagy filmet vághatnak, akár egy igazi rendező. Non-stop pörögnek a legendássá vált alkotók filmjei, és a mesés hazai tájakról készült felvételek. Aki pedig kedvet kap a filmkészítéshez, megrajzolhatja és elkészítheti a saját filmjét a budaörsi Illyés Művészeti Akadémia tagjai segítségével. Kertmozi, kisvendéglő az udvarban, ott figyelheti, miért is felejthetetlen az Aranycsapat!
Helyszín: MaNDA központ - 1021 Budapest, Budakeszi út 51/E - forró drót: + 36 1 200-8739

16.15 Gulyás Gáborral, a Műcsarnok igazgatójával beszélgettünk, aki várja az érdeklődőket a különböző típusú programokra, kiállításokra, tárlatvezetésekre. Figyelmünkbe ajánlotta az Európai Utasok (Kolozsvári képzőművészek az ezredforduló után) című kiállítást, többek közt irodalmi program lesz még, megnézhetjük a Balaton Együttes koncertjét. Mint Gulyás Gábor elmondta, úgy szervezték meg a programokat, hogy bármikor jön be bárki, valami mindig fogadja. Ajánlja mindenkinek a következő kiállításukat a Műcsarnokban, melynek címe Mi a magyar? és az Ernst Múzeumban az Aj - Vejvej képzőművész kiállítását.

Századeleji némafilmek Darvas Kristóffal – „Látta-e már … a Tabáni képeket, vagy a Corvin Híradót? Volt-e olyan fantasztikus élményben része, hogy élőzenei kíséret mellett mozizzon? Az Örökmozgó Filmmúzeum filmes időutazásra csábítja ezen a kivételes éjszakán a mozi szerelmeseit. Közel száz évvel ezelőtt vetített kincseket vettünk elő a dobozból, hogy felidézzük dédanyáink korát. Szívszorító szerelmek, mulatságos kedvencek, édes kis semmiségek, burleszkek és tragédiák váltják egymást, s Darvas Kristóf virtuóz zongorajátékával kíséri a történeteket. Látogatóink nemcsak izgalmas filmritkaságok között csemegézhetnek, hanem gyönyörű – kézzel rajzolt és festett – plakátokat is megcsodálhatnak. A játékos kedvűeknek ajánljuk a filmes totónkat. A sikeresen tippelők között értékes ajándékainkat - könyveket, mozijegyeket és filmeket – sorsoljuk ki.
Helyszín: Örökmozgó Filmmúzeum - 1074 Budapest, Erzsébet krt. 39. - forró drót: +36 1 342-2167

16.00 Elindult az Oldtimer Karaván a Budapesti Nemzeti Közlekedési Múzeum elől, ahol Janikovszki Tamás főigazgató-helyettestől megtudhattuk, hogy délután 5-kor kezdődnek a különféle programok, láthatnak az érdeklődök alternatív hajtású gépjárművet, a Magyar Veterán Autósszövetség felvonulását, továbbá az érdeklődők megtekinthetnek egy Titanic kiállítást, ahol megismerhetik a legenda és valóság közötti különbségeket. Vasúttörténeti kiállítás tekinthető meg éjfélig, ahol mindenféle terepasztal működik. 

 A MaNDA három helyszínen várja a mozizás szerelmeseit: 

- az Erzsébet körúton az Örökmozgó moziban,

- a Látogatóközponttá alakított székházunkban és annak udvarán a Budakeszi út   51/E szám alatt,

- valamint a gyermekvasút Szépjuhászné állomásán színes programokkal.

Két keménykalapos figura elszántan és diadalmasan vonult végig a filmtörténeten. Bármikor tűntek fel a vásznon, óriási sikert arattak. A sovány és a dagi, Stan és Pan.

Eshettek vízbe, bukhattak orra, kerülhettek csetepatéba, a kalap mindig ott díszelgett a fejükön. Olyan védjegyük volt, mint Chaplinnek a bajusza, Harold Lloydnak a szalmakalapja, vagy Buster Keatonnek a faarca.

A némafilmek halhatatlan sztárjai most ismét színre lépnek. Felejthetetlen tortacsatáik, semmiségből tömegverekedéssé váló tusáik, csetlései-botlásaik a Múzeumok Éjszakáján az Örökmozgó filmvásznán élednek fel.

Ha nem csatáztak, akkor száguldoztak öreg Fordokkal, üldözték egymást emeletes buszokkal, vagy éppen kiruccantak a zöldbe csinos kis kupékkal. Kevés olyan film akad a filmtörténetben, ahol ne tűnne fel egy négykerekű járgány.

Az Autó a szabadság, a korlátok nélküli élet, a mindent szabad életérzés megtestesítője. Mintha mind – a Meseautótól kezdve A kis Valentinon át a Kengurig – az Előzés című film Brunojának a sportkocsijából bújtak volna elő. Filmhősök, akik élvezni akarják az életet, a száguldást. A magyar film nagy évtizedeiből származó kultfilmekkel és csodásan felújított oldtimerekkel találkozhat a közönség a Múzeumok Éjszakáján a gyermekvasút Szépjuhászné állomásánál kialakított autósmoziban.

Amikor megszólalt a Fonográf egykori nótája, A kenguru, a szoba felvisított. A Múzeumok Éjszakája egyik programjához ütős autós jelenetet kerestünk. Zsombolyai János 1975-ben készült A kenguru című filmje telitalálat volt. Van benne Tátra, Kamaz, Lada, Skoda, és ott van a 70-es évek miliője, olyan zenekarokkal, mint a Gemini, Omega, LGT vagy a Fonográf.

A vállalkozóbbak még messzebbre utazhatnak az időben a Múzeumok Éjszakáján. A MaNDA programjai visszarepítenek a kezdetekhez, legalábbis a filmtörténet kezdetéig, miközben felidéződnek a hatvanas évek híradói, az ötvenes évek sportfilmjei, a negyvenes és harmincas évek tudósításai, reklámjai.

Nagyon elcsodálkozna a Lumière-fivérek édesapja, ha látná, hova érkezett meg a fiai egykori vonata. A filmtörténet egyik legendája szerint ugyanis, amikor az apának egy fiatal, de nagyon ambiciózus filmes, Georges Méliès hatalmas összeget kínált a fiúk találmányáért, az apa azt felelte: „Fiatalember ez a találmány az ön számára a csődöt jelentené. Egy ideig izgalmas tudományos kuriózum, de üzletileg semmit sem ér.” Ma már tudjuk, milyen nagyot tévedett az öreg Lumière. A film meghódította az egész világot. Egymás után alakultak a filmgyárak, nyíltak a mozik, végül megszületett a filmipar fellegvára, Hollywood.

Jó időben, jó helyen lenni. Ez mindig igaz. Ezt tette Mack Sennett is. A tízes évek ismert és sikeres rendezője mindent a véletlenre bízott. Folyamatos kapcsolatban volt a tűzoltókkal; mihelyt valahol tűz ütött ki, nyomban a helyszínre hajtatott az egyik stábja és ott a színhelyen kalandos történeteket rögtönözve felvettek egy filmet. Autóverseny és egyéb események szintén díszletként és témaként szolgáltak. Az ötlet működött, a közönség imádta Sennett gag-jeit. Hadseregnyi komikus állt rendelkezésére, köztük egy apró emberke rövid kis bajuszkával az orra alatt, amely filmről filmre egyre zsugorodott.

Lázban ég az Archívum: idén első alkalommal vesz részt a Múzeumok Éjszakája rendezvényen, ráadásul fél évszázad eltelte után először mutatkozik be a nagyközönség előtt. Ezen az éjszakán senki sem csalatkozhat benne. A szervezők mindent megtesznek azért, hogy felejthetetlen élményt nyújtsanak a látogatóknak az első éjszakán.

Idén első alkalommal vesz részt a Múzeumok Éjszakája rendezvényen. A különleges éjszakára nagy izgalommal készül, hiszen fél évszázad eltelte után először tárulkozik ki a nagyközönség előtt. Ezen az éjszakán megmutathatja, mi minden lakozik benne. Nem véletlen hát a nagy sürgés-forgás körülötte. Nem hiába csinosítják, szépítgetik. Kívánatos és ígéretes akar lenni, minden kívánságot teljesíteni. Hiszen ezen az éjszakán senki sem csalatkozhat benne.

Olyan kincseket fog megmutatni, amit azelőtt senki sem látott, ezért természetes, hogy a szervezők mindent megtesznek azért, hogy felejthetetlen élményt nyújtsanak a látogatóknak.

Hetek óta ki-begördülnek a filmek a raktárból; le a polcról, fel a kocsira, le a kocsiról, át a megtekintő asztalra… A Fiúknak már el se kell menniük a konditeremig, egy rövidfilm átlagosan két tekercs, az közel 6 kg, naponta 15-20 film, az nagyjából 90-120 kg. A heti mennyiséget tessék kiszámolni! Ja, és mindez zajlik alig közel a 10°C-hoz, mivel a filmeknek speciális hűtés kell. Aki eljön az Archívumba a Múzeumok Éjszakáján maga is „tetemre hívhatja a jegesmedvéket”.

Beindultak a fotó-, és plakáttár Urai is. Napról napra - nyolc órán keresztül - néznek farkasszemet a monitorral. Keresik a legjobb fotókat, legszebb plakátokat, hogy elkápráztassák az Archívumba látogatókat. A falon függ majd a Nagymama, a Mágnás Miska, Az obsitos és a többiek.

Peregnek a filmek is. Az archivátorok több száz dokumentumfilmből, reklámból és híradóból válogatják ki az igazi kuriózumokat. Az Archívum Gyöngye éjt nappallá téve rajzol; Anna és Ida tervez; készülnek a szórólapok, a plakátok, a plotter Szakértő folyamatosan nyomtat (főleg Kiskakast; éljen Macskássy, a magyar rajzfilm doyenje), a cserfes Lányok pedig szabnak-vágnak; ragasztanak; és borítékolnak. MaNDA manufaktúra. „Magad uram, ha szolgád nincs” – mondá Arisztipposz hedonista filozófus, az Archívum pedig követé a bölcs útmutatását. Egyetlen éjszakáért mindent!

Gyerekek, ha azt hiszitek, hogy más is begerjed arra a szóra, hogy „archív”, tévedtek. Ez legfeljebb nekünk izgalmas. A restaurátorok Eszének igaza volt. Mert mi is folyik a Budakeszi út lankái felett, az erdő szomszédságában? Restaurálás, felújítás, megőrzés. És mégis van benne, valami misztikus. Amikor megkérdik, hogy egész nap filmet nézünk-e, senki nem hiszi el, hogy erről szó sincs. 

De, aki nem hiszi, járjon utána. Úgy döntött a Tanács, a Múzeumok Éjszakáján a rejtélyek „tárháza” megnyitja kapuit. És itt jött a dilemma. Mit mutassunk? A restaurátorok Esze és a restaurátorok Gyöngye megmentette a helyzetet. Ez a bulik éjszakája, semmi tudomány, semmi filmtörténet, semmi, ami horkolásra biztathatja a látogatókat. Reklámfilmek, dokumentum-felvételek, híradóanyagok, amit a közönség soha nem látott, legfeljebb a mélyen tisztelt dédpapi és dédmami, ez befutó lehet.

Ha mellé teszünk egy kis játékot, némi harapnivalót, a dolognak működnie kell.

Kell még valami, ami megmozgatja a látogatókat – morfondíroztak a többiek. Készítsenek filmet – dobta be valaki az ötletet! Legyen saját filmjük, amit ők rajzolnak, vágnak, és végül le is vetíthetik Anna és Ida már sejtette, hogy megnyerte a feladatot. Minden, ami animáció hozzákapcsolódott. Elfogadta, sőt stábot is hoz, akikkel segítenek a látogatóknak bármilyen rajzfilm elkészítésében.

És ott van még a mozi, benne a főcsapásban. Mi legyen a mozival. Nem maradhat ki, értett egyet mindenki. És kezdődött elölről, mi legyen a moziban. Filmvetítés! Hű, de nagy ötlet… és??? A restaurátorok Gyöngyénél kész megoldás volt, századeleji magyar némafilmek élőzenei kísérettel. Időutazás azok a „Boldog békeidőkbe”. Az ingyenes program filmritkaságai mellett pedig a filmtotó kitöltésével értékes filmeket és könyveket lehet nyerni.

Kész. Pontosabban a főpróba még hátra van, aztán jöhet a nyitány is. Csak az eső ne essen. Esőnap nem lett kalkulálva.

Mikor jön a kiskakas? – kérdezte némileg rosszallva az apróság, mivel az ökröcskék csak nem akarták arrébb húzni a szekerüket a vászonról. Végül beletörődve és egy kis elemózsiával lekenyerezve nézte tovább A két bors ökröcske kalandjait. Meglátjuk – nyugtatgatta az Anyuka. De nem, még mindig nem a kakas, hanem valami rohangálás, ugrabugrálás, labdadobás és egyebek. Mintha az erdő állatai versengenének (így is volt, szegényke belecsöppent az Erdei sportversenybe). Úgy tűnt feladta, a faggatást, követelőzést.

És akkor egyszer csak feltűnt a sztár. Kukorékolt, domborított, és követelte a félkrajcárt. Amikor a gyerekek kijöttek a nézőtérről, az Apróság odajött, és közölte, csudajó filmet látott. A kiskakas gyémánt félkrajcárját!

A bűvös varázsszó, és beindulnak a gyerekek. Vajon, mi a fenét tud ez a kakaska. Valószínűleg semmi különöset, csupán elvarázsolja apraja falva lakóit. Nem gügyög, nem prüntyög, mint a mai rajzfilmek celebjei, hol is voltak akkor az ötperces sztárocskák. Az ötvenes években egy mindenkiért, mindenki egyért küzdött, a siker közös volt. Majd jött a fordulat és a mi kakasunk sztár lett. De még így sincs szüksége arra, hogy kistáskákról, hátizsákokról, bögrékről, stb. kacsintson ránk, elég, ha önmagát adja. „Régi iskola, nem öt perces hírnév” – halljuk a megjegyzést. Lehet, hogy van benne valami. Ha arra gondolunk, hogy a kakaska lassan már túl van a hatvanon, és még mindig ragyog, a mai 3-4 évesek pedig egyenesen odavannak érte.

Elégedettek lehetünk, jól sikerült az Örökmozgó gyereknapi programja. Rajzfilmek, diavetítés non-stop, rajzolás, színezés, a kedvenc rajzfilmhős megörökítse (kiváló volt a kakastermés) és tombola.  Élvezték a gyerekek és élveztük mi. Mert valljuk be, azért nem semmi matuzsálem korú rajzfigurákkal sikert aratni.

Csatasorba állt a kiskakas, a két ökröcske, az erdő összes sportra szomjas lakója, és még nincs vége. Jön a nyár, sok szabadidő és klassz rajzfilmek. A törzsvendégek – már ilyen is lett a néhány hónap alatt – jelezték, jönnek. Mi pedig mondtuk, hozzatok magatokkal még barátokat.

Kigondolta volna néhány hónapja, hogy a raktárban sorakozó, egykori közönség kedvenceket ekkora sikert aratnak évtizedek múltán is. Hogy Macskássy rajzai valójában az örök fiatalság titkai.

Minden a húzónévvel kezdődött. Ki számít annak? A nevek röpködtek A Szobában, már egymás hangját sem hallották. Walt Disney – hangzott ellentmondást nem tűrően, majd hosszú csend következett. Ekkor megszólalt A Fiú. Hanna és Barbara (helyett Barbera), akit mindenki egy helyes, szexi női-duettnek vélt. Hát igen, talán mégsem annyira sorsdöntő William Hanna és Joseph Barbera neve; Frédi és Béni, az már igen.

Ne kanyarodjunk el a tárgytól – szögezte le A Főember. Kiskakas OKÉ, erdőben rohangáló és egymással versengő állatok OKÉ, bors ökröcskék OKÉ, telhetetlen méhecske OKÉ, na de Macskássy Gyula… Húzónév kell, amitől a DVD-eladás az egekbe ugrik, amitől a sajtó folyamatosan rólunk ír.

Hiába ünnepli a filmszakma az animáció atyját, emlékezik meg születésének 100. évfordulójáról, tudomásul kell venni, mi vagyunk a kisebbség. Ha tetszik, ha nem. Az rendben, hogy a szakmában mindenki jelentőségteljesen bólint, ha meghallja Macskássy Gyula nevét, de ez még kevés ahhoz, hogy centenáriumra megjelent A kiskakas gyémánt félkrajcárja és más mesék című DVD rentábilis legyen.

Hogy, mire jutottak A Szobában? Fogalmam sincs, eredményhirdetés előtt távoztam. De az biztos, amikor Macskássy Gyula évtizedekkel ezelőtt rajzfilm-figuráival „függővé” tette a gyerekeket, egy szempontból biztosan könnyebb dolga volt, mint nekünk. A gyerekek – „igazi” gyerekek voltak, „igazi” gyerekkorban éltek – a kis egér és az oktondi oroszlán tanulságos (didaktikus – hallom a görög kórust, de tévednek, senki nem méltatlankodott) meséjével lelkes fogmosók lettek, a meggondolatlan, falánk méhecske vagy a „felnőtteskedő” kis bagoly történeteivel – talán – bölcsebbek, Peti kalandjai láttán pedig hasonló izgalmas élményekre vágytak. Nem akartak gyorsan felnőni, nem talmi csillogást akartak, nem modellek és öt perces sztárok voltak a példaképeik. Ez már moralizálás – szól a görög kórus. Vagy „rosszabb” nosztalgiázás?

Ma néhány kattintás és Csizmás Kandúr szőrszálait is meg lehet számolni. Akkor érdekelt valakit, hogy a kiskakasnak hány tolla van? (A görög kórus most bezzeg hallgat.) Senkit nem érdekelt. Élvezni akarták a rajzlapról felkelő és elinduló figurák kalandjait, nevetni a lehetetlen helyzetekből is kimászó Petin és a többieken.

Szó sem volt árbevételi rekordokról, rekord nézőszámról, a háború után minden romokban volt, a film, a grafika, a mozi, de volt egy lelkes kis csapat Macskássy Gyula vezetésével és mindent megtett azért, hogy a hazai rajzfilmgyártásnak helyet adjon idehaza és külhonban. Semmitől sem riadtak vissza, még a lepattant – egykor luxuskávéház – New York palota (akkor ez több volt, mint túlzás) manzárdjában is hajlandók voltak dolgozni, csak, hogy rajzolhassanak. Bár érték őket megjegyzések „felülről”, hogy vannak „megbízhatatlan elemek” a csapatban, ők nem foglalkoztak ilyesmivel. Nem mindegy, hogy Almássy Katinka neve előtt pár éve még a grófi cím díszelgett, tudott rajzolni, és kész. Egyetlen zavaró tényező volt a grófkisasszony személyét illetően. Az egyetlen és nagybecsben tartott irodai telefont, rendre tilifo-nak mondta. Eleinte megpróbálta elmagyarázni neki Macskássy, hogy az TELEFON, de miután Katinka csodálkozva közölte, ő is azt mondja, tilifo, a rajzfilmek atyja feladta. A „New York-i luxust” a VIII. kerület dzsungele váltotta fel, de a stáb felülkerekedett a az akadályokon, és 1951-re elkészítette az első, színes magyar rajzfilmet, A kiskakas gyémánt félkrajcárja címmel.  

Süsü, te ittál! Lehelj csak ide! Igen, ezek valának a királyfi utolsó szavai az egyik leghumánusabb utolsó mondatos vicc szerint. Mivel minden mesének van valós alapja, még Csukás István Süsüjének is, utána jártunk: mi közünk nekünk magyaroknak a sárkányokhoz. Sztárszerzőnk, akit a ferences Indiana Jonesként is ismernek, hónapok hosszú kutatómunkájával gyűjtötte össze a magyarországi sárkányészleléseket, és tudományos igényű ugyanakkor rendkívül olvasmányos írásában arra a következtetésre jut, hogy sárkányok igenis léteztek a szép időkben.

Az sem kizárt persze, hogy ironizál, és nem teljesen komolyan gondolja amit ír, de a kortárs egyházi és világi forrásokban semmiféle kétely nem merült fel a szemtanúk szavahihetőségét illetően

"Talán meglepően hangzik, de az utolsó sárkányészlelés a XX. század elején volt Magyarországon: Daskó András kéki lakos (Szabolcs) találkozott sárkánnyal, saját szemével látta. A felsőteste fekete felhőbe volt burkolva, a farka a földet söpörte, és hatalmas vihart hozott magával. A régebbi sárkányészlelések között is sok hasonlót találhatunk." - írja a mi Indynk.

Mi nem tartjuk teljesen elképzelhetetlennek, hogy Daskó Andris nem teljesen szomjas állapotában találkozott a fenevaddal, ám ki tudja. Furcsa dolgok történtek a régi szép időkben. A sárkány felfalt egy nyájnyi birkát, és teljesen dokumentált körülmények között elsodorta fél Kolozsvár házairól a tetőt.

A sárkányok egyébként éjszakai állatok, nappal barlangjaikba húzódva alszanak. Néha azonban előmerészkednek, mint az Hain János leveléből kiderült: egy évvel korábban az Ung vármegyei Orlói-tó (a mai Orlov mellett) közelében láttak eleven sárkányt. A tudományos világ alaposan körüljárta Hain közleményében olvasottakat, aminek hatására legalább fél Európa arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon nem csupán vámpírok élnek szokatlanul nagy számban, de sárkányok is.

Aki a részletekre kíváncsi, az most kattintson IDE!

Aki nem, annak ajánljuk figyelmébe az al-Duna sárkányzöld dinnyéit szorongató nénijét, aki sokat tud a sárkányokról, sőt, meglehet, hogy maga is az. Katt a képre!

A Gyöngyösi Ferences Könyvtár működésének hosszú évszázadai alatt sokféle feladatot látott el a kötetek tárolása, feltárása és a szerzetes olvasóknak való prezentálása mellett. A legrégebbi, 1613 körül készült katalógusból például kiderül, hogy néhány zsák zabot, rozst éppúgy elhelyeztek a polcok előtt, mint pár színig telt boroskancsót, tarisznyákat, vásznakat, egyebeket. Vagyis a szűkös körülmények közepette – hiszen a török 1526-ban az egész kolostort fölégette, teljes helyreállításra meg se pénzük, se a hatvani bégtől kapott engedélyük nem volt – valóságos limlom-raktár lett a könyvtárból. Helyhiánnyal küszködtek a szerzetesek, hiszen az ezerhatszázas évek körüli mélypont után évről évre növekedett a rendház lakóinak száma.

Kétszáz évvel később, a nagy építkezés eredményeként, már önálló helyiségekbe helyezték el a köteteket, külön bútorokat készítettek az értékes könyvritkaságok elhelyezésére, de továbbra sem egyedül a könyvek és kéziratok őrzésére szolgált a bibliotheca helyisége: ide rakták azokat a régiségeket is, amelyeket érdemesnek tartottak megőrizni az utókornak. Pénzek, különös tárgyak, ritka emlékek várták, hogy újra rájuk csodálkozzon valaki.

A gyöngyösi templom   

Egészen 1950-ig, a kolostor államosításáig e régiséggyűjtemény érdekes darabja volt az a néhány színes üvegcserép, amely a szóhagyomány szerint a híres gyöngyösi ördögűzés „tárgyi bizonyítéka”. Hogy mi igaz az esetből, mi nem, ma már nehéz lenne eldönteni, de az bizonyos, hogy a középkori templomhajó nyugati ablakának maradványai mellett a levéltár számtalan egykorú tanúmeghallgatást is őriz a Nyájas Remigius által végrehajtott szertartással kapcsolatosan.
    Nyájas atya derék és nagy munkabírású szerzetes volt. Nemcsak életéről, de még haláláról is legendák keringtek. Már rég eltemették, amikor éjszakánként sokan még mindig mécsest láttak lobogni üresen maradt cellájának ablakában. Ki tudja, hogy történt mindez. Páter Nyájas két korszak határán élte le életét: amikor belépett a szerzetbe, 1670 táján, nehéz idők jártak, és a hittudományi főiskola végzése közben gyakran láthatta a rendházban az egri törökök sarcszedő képviselőit, akik utolsó portyájuk alkalmával még a házfőnököt is túszul ejtették, hogy karóba húzással nyomatékosítsák aranyak utáni vágyuk komolyságát. Egy bátor, hős lelkű kispap, Lázár Norbert jelentkezett, hogy átvállalja a kínhalált az öreg Móra Athanáztól. Végül megmenekedett, de csak azért, hogy alig néhány évtizeddel később a pestises betegek önként vállalt ápolása közben érje a halál.
Nyájas Remigius gyöngyösi tanulóévei után volt a Pethő család udvari papja Sztropkón, regéci káplán, homonnai hitszónok, majd a Legszentebb Üdvözítőről nevezett Ferences Rendtartomány vezetőjének tanácsosa, a szerzetesjelöltek magisztere, és sok más fontos hivatal szolgája. Élete legnagyobb feladata a gyöngyösi rendház újjáépítése lehetett, amelyet persze nem magában végzett, hanem csak a hatalmas feladat közreműködőjeként.
    Az építkezések éppen akkor kezdődtek meg, amikor a nevezetes ördögűzés történt: 1700 vagy 1701 telén. Az eset két emberöltőn keresztül csak szóban hagyományozódott tovább, a tanúsítványok legrégebbike is 1762-ből származik, amikor is Kelemen Márton gyöngyösi polgár hivatalos személyek kérdéseire válaszolva elbeszélte, mit hallott Nyájas Remigius ördögűzéséről.

Kelemen Márton tanúsítványának részlete

A nevezetes exorcizmus a főoltár előtt zajlott. Hogy pontosan hogyan, és hogy kibe bújt bele a sikeres művelet után, azt megtudhatják cikkünkből!