Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Magyar költőnek magyar mopedet!

2012. május 13. - MaNDA

A Berva dicsősége napjainkig tart, a márka rajongói a veterán motoros találkozók szorgalmas résztvevői. Büszkén robognak csillogó Berváikkal a magyar szélben.

Különös fintora a történelemnek, hogy a második világháború előtt igen népszerű Mátra motorkerékpárok gyártója, Urbach László az egyetlen nagy sorozatban gyártott hazai mopedet, a Bervát a Bükkben, az Eger melletti, Berva-völgyi gyárban indíthatta a siker útjára. Eger felnémeti városrészében, ott, ahol egykor az egri várat ostromló törökök táboroztak, 1951-ben épült fel a haditechnikai termékeket gyártó Finomszerelvénygyár. Két évvel később már a hétköznapi élethez szükséges termékek, így például orvosi fecskendők, vagy kerékpár alkatrészek is készültek az üzemben. A nagyhatalmú Kohó- és Gépipari Minisztériumot Urbach Lászlónak 1957-re sikerült meggyőznie, hogy Magyarország népének rendkívül nagy szüksége van egy mopedre. Talán azért, mert ekkor már valamennyire lazult a kommunista diktatúra, engedni kellett a gyeplőn, és a nép szabadabb mozgását, illetve ennek illúzióját egy kismotor is megerősíthette.

berva

Megszületett tehát a Berva moped. Motorját, a VT50 jelű, 49 köbcentiméteres, 1.8 lóerős kétütemű szerkezetet a székesfehérvári Vadásztöltény Gyárban, a teljes járművet pedig az egri Finomszerelvény Gyárban készítik el. A jármű alig volt nehezebb fél mázsánál a maga 55 kilójával, legnagyobb sebessége 45 km/h, utazósebessége 35 km/h volt. Ami a műszaki részleteket illeti: egycsöves központi vázzal, felfüggesztett motorblokkal készült. Az első kerék rövid lengőkarral rugózott. A hátsó lengővilla teleszkópokon ült, nem volt lengéscsillapítás. A Berva mopedek sorozatgyártása 1958-ban indult meg. Ára 4200.- Ft volt, ami az akkori fizetések ismeretében – a havi átlagbér 1400.- Ft volt – egészen barátságosnak mondható. A kismotor, a társaihoz hasonlóan, kerékpárpedállal indítható közlekedési öszvér jellegét bizonyítja, hogy nem duda volt rajta, hanem biciklicsengő. A kor többi járművéhez hasonlóan nagy szerszámkészlet járt hozzá. Akkoriban egy kis hozzáértéssel bárki megjavíthatta gépét, nem úgy, mint ma, amikor már nem csak csavarkulccsal, hanem számítógéppel dolgoznak a szerelők. Rendkívül gazdag színválasztékkal kínálták a Bervákat: kétféle piros, kék, zöld, háromféle kalapácslakk fényezés – zöld, kék, szürke (ma ezt metálnak mondanánk) – valamint csíkozása aranyszínű vagy fehér volt. A népszerű járművön villámgyorsan felívelő karrierje során lényegi változások nem történtek, apróbbak igen. 1958-ban új nyerget, lámpakapcsolót kapott, és felszerelték rá a sebességmérőt és az elektromos kürtöt. Motorszerűbb lett. A következő két évben apróbb módosítások voltak a motoron és a vázon, 1961-ben a gyújtómágnest és az első villát korszerűsítették, és ismét új nyerget, később egyenes kormányt kapott.

berva

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa azonban megtörte ezt a lendületet. Magyarországon 1962-re be kellett szüntetni a robogógyártást, ami a Berva halálát jelentette. 1958 és 1962 között hetvenezer Berva készült a Finomszerelvény gyárban, ami a magyar járműipar rendkívüli fejlettségét igazolta, hasonlóan a szakterület más ágazataiéhoz, mint a teherautó vagy a buszgyártás. A KGST gazdasági szerkezetét központosított gyártásirányítás jellemezte, amely lényegében a tagországok önállóságát igyekezett korlátozni. A Nagy Testvér a Bervánál is közbeszólt. A Berva és társai, a Tünde és Panni robogók gyártásának leállítása után így aztán eláraszthatták az országot a szovjet Riga és Verhovina, a lengyel Komar, a csehszlovák Babetta, és a keletnémet Simson mopedekkel. A buszgyártás a miénk maradt, százezernyi Ikarusszal büszkélkedtünk itthon és külföldön. Ennek ára a teher-, és személyautó, továbbá a kismotorgyártás lehetőségének elvesztése volt.

Ha arra is kíváncsiak vagytok, hogy melyik magyar költőfejedelem feszített Berván, vagy arra, hogyan nézett ki Panni, a Vespa szépségű kismotor, olvassátok el teljes írásunkat!

A dalai láma szívélyesen fogadta a Csepeleket

Az Ikarusz buszok mellett a Csepel teherautóké is sikertörténet.

Ha a magyar járműgyártás XX. századi történetét vizsgáljuk, érdekes összefüggéseket fedezhetünk fel. A második világháború utáni korszakban, a proletár internacionalizmus ellentmondásos korszakában sorra indultak be a hazai járműgyárak, azaz az ország gazdasága, ipara és agráriuma bizonyos értelemben az önellátást szolgálta. A világ másik, fejlettebbnek mondott részén működésbe lendülő pénzügyi nemzetköziség, a fogyasztói társadalom "használd és dobd el" szokása nem jutott át a vasfüggönyön. Többek között ezért, meg persze a minőségi nyersanyagok és a technológiai fejlesztések hiányosságai miatt a keleti blokkban gyártott termékek típusai igen hosszú életűek voltak. A magyar mérnökök, így a közlekedésben, járműiparban dolgozó szakemberek is, még a háború előtti korszakban szerzett tudásuk segítségével világraszóló sikereket értek el.

csepel
Csepel teherautó Délnyugat-Afrikában. Forrás: vezess.hu

1945 után a Nehézipari Központ irányításával indították újra a magyar autógyártást. A magyar gazdaságnak nagy szüksége volt teherautókra, ezeket azonban önálló fejlesztéssel csak hosszú idő után lehetett volna útjukra indítani, ezért úgy döntöttek, hogy a már bevált, külföldön kipróbált teherautók gyártási jogát vásárolják meg. A háború előtt a Steyr-Austro Daimler egyik volt vezetője, Puch János, immár a Nehézipari Központ képviseletében az osztrák Steyr gyárba utazhatott licencvásárlási szándékkal. 1948 végén meg is állapodtak a Steyrrel, és elkezdhette a munkát a Központi Autószerkesztési Iroda. 1949-ben Szigetszentmiklóson létrejött a Csepel Autógyár Nemzeti Vállalat. 1950 áprilisára elkészült a még sok eredi Steyr alkatrészt felhasználó NIK 350-es teherautó, majd létrehozták a Járműfejlesztési Intézetet, ahol újabb és újabb típusokat terveztek a mérnökök. A teherautók mellett szintén Steyr licenc alapján dízel és benzines motorokat is gyártottak, melyekre a lehető legváltozatosabb pályafutás várt, Ikarusz buszokba, Dutra traktorokba, kombájnokba és kisvasúti mozdonyokba is beépítettek. 1953-ban már óriási lendülettel dolgozott a Csepel Autógyár. 6525 teherautót készítettek, főleg a Magyar Néphadseregnek, és emellett 11 ezer motort is legyártottak.

1955-ben született meg a Csepel D344-es, a legsikeresebb típus. A dízelmotoros, 3 tonnás, összkerék hajtású teherautók legnagyobb része a honvédséghez került. Színe ezeknek értelemszerűen katonazöld volt, de a civil szolgálatra szánt Csepelek többsége is ezt a színt kapta. Az alap változatból kifejlesztett speciális autók a világ sok tájára eljutottak. Népszerűek voltak a tűzoltóautók, a trópusokra készült szippantók, és a szintén trópusokra kifejlesztett széles abroncsú, szélvédő elé kivezetett légszűrős, erősített hűtőrendszerű sivatagi járművek.

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában 1968-ban kezdődött szerkezetváltáskor Magyarország a buszgyártást kapta fő faladatául, minden gyártókapacitást ennek kellett alárendelni. Ekkortól számítható a Csepel teherautók alkonyának kezdete. 1975-ben leállították a Csepel motorok gyártását, egy évvel később az utolsó D344-es is legurult a gyártószalagról. Kis példányszámban próbálkoztak ugyan még más motorokkal (MAN, VOLVO) és más karosszériagyártókkal, de kevés sikerrel. 1996-ben a Csepel Autógyár csődbe ment.

Az a formavilág, amely a több tízezer példányban gyártott Csepel teherautókat jellemezte, egyfajta nyugodt, óvatosan és lassan, a hagyományokat tisztelve változtató fejlesztést tükrözött. Az alapforma egészen az 1970-es évek közepéig lényegében változatlan maradt. A vezetőfülke előtti hosszú motortér, a szögletes felépítés, amelyet később néhány típusnál valamennyire lekerekítettek, vagy az autó orrának krómozott díszítő elemei több korosztálynak adták meg a megbízható, barátságos gépi munkatárs érzetét, ha kapcsolatba kerültek a magyar teherautókkal. A Csepelek helytálltak a szállításban, a nehezen járható földutakon, és egy egész hadsereg mozgatásában. Aki egyszer is hallotta a D344-es honvédségi teherautó nyugodt dörmögését, vagy meg tudta mászni egy ilyen teherautóval a havas Bakony katonai gyakorlótereit, az soha nem gondol rossz szívvel a magyar járműipar egyik legnagyobb sikerű termékére.

Cseppet sem vigasztaló, hogy a világban zajló technikai fejlődés és a globalizáció minden bizonnyal úgyis elsodorta volna a Csepel Autógyárat. A veterán autótalálkozókon felbukkanó Csepelek bumfordi szépsége arra figyelmeztet, hogy ami jó, azt akkor is meg kell őrizni, ha az a kor divatjának és ízlésének éppen nem megfelelő.

A képre kattintva megnézhetitek MaNDA videóját a Dzepzonokról, és olvashattok a nagy kínai-tibeti túlélőtúráról is.

csepi.png

 

A nagy gyapottermés titka

A titkok felfedésével a MaNDA rendkívül jól áll, és most, hogy egy újabb szenzációs, bár több évtizedes felfedezéssel találtuk szembe magunkat, eleget teszünk missziónknak, és megosztjuk a nyilvánossággal.

Ha teszem azt valaki az amúgy is nehezen gondozható angol pázsitot egy bevétellel kecsegtető növényi kultúrára cserélné, úgy muszáj rendelkeznie az alapvető információkkal.

Mi tehát a nagy gyapottermés biztosítéka? Íme:

jovetesgyapottermes.jpg

Mivel azonban ebben a méretben még mi sem tudjuk elolvasni, javasoljuk, alábbi írásunk elolvasását, nehogy valami egészen más nőjön a kertetekben.

Mi köze a faros Ikarusznak a 120 éves Titóhoz?

Ilyen és ehhez hasonló, a világ folyását alapjaiban befolyásoló kérdések megválaszolására vállalkozik a MaNDA blog :-) Igen, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet tevékenysége már nem csupán a Facebookon követhető nyomon, de saját bloggal is jelentkezik a web2 világában.

Ám nem magyarázzuk tovább a bizonyítányunkat, inkább megválaszoljuk a címben feltett kérdést: mindkét tárgyról kimerítő információval tudunk szolgálni oldalainkon.

1. A faros Ikarusz nem volt túlsúlyos.

tito_lead.jpgtito_lead.jpgikarus_66_lead.jpg

 


2. Állítólag Titó ezt elismerte, miután kétszer megnézte

Ha megnézitek a linkek alatt található videót, erről meg is győződhettek.

BRÉKING:

Tegnap este Brüsszelben az Europeana-napon a kulturális miniszterek értekezletén a MaNDA nagy sikerrel bemutatta Leonardo lovasszobrának 3D-ben scannelt változatát. Az eredeti alkotás a Szépművészetiben található. Holnapra megmutatjuk! :-)

MÁR MEGINT BRÉKING!

A MaNDA TV meg tele van ingyenesen nézhető filmekkel:

Screen shot 2012-05-10 at 3.14.42 PM.png

süti beállítások módosítása