A magyar zsidóság történetéhez kapcsolódó dokumentumokat digitalizáltak és tettek elérhetővé a nagyközönség számára a Judaica Europeana projekt keretében. Ez a program soknyelvű hozzáférést tesz lehetővé a programban részt vevő gyűjteményekben megőrzött és digitalizált zsidó kulturális javakhoz az Europeana portálon keresztül. A program célja, hogy bemutassa a zsidó közösségek szerepét és azok hatását az európai városokra. A zsidó közösségek életét tükrözik és dokumentálják a vészkorszakot átvészelt tárgyak százai, ezrei: dokumentumok, könyvek, kéziratok, folyóiratok, hangfelvételek, festmények, fényképek, képeslapok, plakátok és filmek csakúgy, mint a zsidó közösségi épületeket, emlékműveket és temetőket ábrázoló képek.
Aki ehhez az örvendetes hírhez bármit hozzátesz, azzal egyben állást is foglal. Vagy máshonnan nézve, veszít. A végletesen szétmanipulált és darabokra lőtt magyar kultúra, bárki , bármit is ordít mostanában, egységes. Egy magyar kultúra van. Zsidóstul, cigányostul, svábostul, tótostul, románostul. Nekem még szerencsém volt megélni azokat az időket, amikor, ha az élet egésze nem is, a kultúra bizonyos részei még őrizték ezt a teljességet. Negyven évvel ezelőtt például a régi magyar irodalommal foglalkozók körében. Ki meri kétségbe vonni Klaniczay Tibor hatalmas tudását, óriási tekintélyét, munkája eredményeit? Az Irodalomtudományi Intézet mai igazgatója , Szörényi László az egyik leghitelesebb tanúja ezeknek az időknek. Ő sem tagadja meg azt, ami úgy volt, ahogy volt.
Ebben a közegben nőtt fel egy fiatalember, aki az Énekek éneke kedvéért megtanult héberül. Volt nagy csodálkozás, de Bihari József, a tudós egri zsidó ember, aki amúgy akkoriban Az ember tragédiájának jiddis fordításával bíbelődött, szívesen és szeretettel dolgozta végig a héberórákat a gój fiúval. A fiatalember meg is írta aztán szakdolgozatát, melyben Bogáti Fazakas Miklós szombatista lelkész XVI. századi Énekek éneke parafrázisát hasonlította össze az eredeti, héber, latin és görög szövegekkel. A budapesti rabbiképző professzora is segítette ezt a munkát, Scheiber Sándornál senki nem ismerte jobban a magyar költészet és a Biblia összefüggéseit. Az apró termetű rabbi kézírása hangyányi betűkből állt össze, Folklór és tárgytörténet című nagy munkájának dedikált példánya ma is ott van az egykori fiatalember könyvespolcán.
Most meg csak nézem ezt a most is szép világot, ezt az ezerszín, sokféle kavalkádot, és nagyjából annyira érdekel a zsidózás, mint negyven évvel ezelőtt. Semennyire. A magyar kultúra egységes, teljes, egész. Mint az életünk. Van zsidó része, szerencsére. Kitagadhatatlan, mostantól digitalizált is.
