Az igaliak rendkívüli módon és méltán büszkék városukra. Azt mondják, hogy igazuk van, mert cáfolhatatlan: Igal egyedülálló kincse az országnak. A település, akárcsak a fürdő olyan kivételesen szép természeti környezetben fekszik, amit talán egyetlen másik fürdő sem mondhat el magáról. Dombokkal körülvéve, völgyekkel védve, távol a forgalmas utaktól és zajos gyáraktól. Így tehát, aki érintetlen tájakat akar felfedezni, Igal környékén bátran elindulhat kirándulni. Azt is mondják az igaliak, hogy itt van az ország egyik legjobb minőségű gyógyvize. Bizonyítékul sorolják, hogy sok-sok kilátástalan betegségből történt gyógyulás, baleset utáni regenerálódás vagy éppen gyermekáldás köszönhető az igali víznek. Ennek összetétele nem titok: alkáli kloridos és hidrogén karbonátos, a benne levő jodidion miatt a jódos vizek csoportjába sorolják.
Igal (Forrás: Igal Önkormányzatának honlapja)
A település neve 1193-ban fordul elő először írásban. Számtalan dokumentum azonban arra utal, hogy ez előtt is éltek már itt. 1211-ben Igal villa-nak nevezte egy oklevél, 1272-ben faluként szerepelt, ekkor adományozta a nádor a Nyulak szigetén, azaz a mai fővárosi Margit-szigeten élő apácáknak. Az 1400-as években mezővárosként említik a krónikák. Hunyadi Mátyás uralkodása alatt Igal kiváltsága volt, hogy évente négy országos vásárt rendezzen. A török kori harcok idején, az 1600-as években palánkvárat építettek itt. 1687-ben Esterházy Pál nádor arról tudósít, hogy a mezővárost sikerült visszahódítani. A törökök azonban alaposan visszafogták a fejlődést, csökkent a lélekszám. Később a Batthyány család birtokába került, aztán a Berger család és a veszprémi püspökség fennhatósága alá tartozott. A történelmen nagy léptekkel továbbhaladva már a Rákóczi-szabadságharcnál tartunk, Vak Bottyán itt nagy csatában súlyos vereséget szenvedett a császáriaktól. Sok polgári áldozata is volt az összecsapásnak, a város is megsérült, leégett például a mai templom 1331-ben épített elődje is. Az elhunytakat közös sírba temették és idehordták a romokat. Erre a halomra aztán egy Kálváriát állítottak. 1686-ban kolerajárvány szedett sok áldozatot Igalon. A lélekszám később folyamatosan nőtt. Az 1848-49-es szabadságharc utáni időkben a város fejlődése egyenletesnek minősíthető, ipari létesítményeket építettek. A 19-20. század fordulóján több tucat igali hajózott át Amerikába, közülük sokan és hatékonyan támogatták az itthon maradottakat. A két világháború között egyre nagyobb hírnevet szerzett a község kisipara és kereskedelme, állatvásárai rengeteg embert vonzottak ide. Igal legújabb kori történelmének meghatározó eseménye az 1940-es években indult olajkutatás, amikor is, mint az ország sok más vidékén nem olaj, hanem gyógyhatású, 81 fokos termálvíz tört a felszínre. Az 1960-as években épült fel erre a folyékony bázisra a fürdő.
Az Igali Gyógyfürdő (Forrás: MaNDA Adatbázis, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Budapest, CC BY-NC-ND
1962-ben adták át az első két medencét, ezeket három évvel később téliesítették. 1967-ben úszómedencét és három gyermekmedencét alakítottak ki, aztán nyolc évvel később újabb medencével bővült a létesítmény. Az egyre nagyobb vendégszám a 2001 tavaszától gyógyfürdőként üzemelő intézmény életében újabb fejlesztéseket igényelt. 2003-ban adták át az eddigi legnagyobb fedett fürdőt, ahol az összes egészségügyi szolgáltatást egy helyen vehetik igénybe a vendégek. 2012-ben egy hatszázmillió forintos beruházással tovább bővítették a beépített területet, az ezernégyszáz négyzetméterrel lett nagyobb. Új vendégfogadó tér, büfé, üzletek épültek. Ezeken túl két, egyenként háromszáz ember befogadására alkalmas öltöző és zuhanyzó blokkok kerültek a megújult létesítménybe. A számadatokat folytatva a vízfelület százötven négyzetméterrel lett nagyobb a korábbinál, részleteiben ez egy élménymedencét, egy fedett gyerekmedencét, egy szabadtéri gyógyvizes élménymedencét és egy új, merülő medencével ellátott szauna komplexumot jelent.
