Harkány nevét 1323-ban írták le egy oklevélben először, Harkan néven. A terület királyi udvarnokok földje volt, Károly Róbert birtokát Pál fia György temesvári alvárnagynak adományozta. A század végén, 1397-ben a Byka nemzetség tulajdonaként írtak róla. A família birtokközpontja Terehegy volt, közülük az ismertebbek, Byka János, aki 1412-ben alnádor, tehát az ország harmadik embere volt, a Zsigmond királyt támogató száztizenkét nemeshez tartozott. Byka Miklós nevezetessége, amit egyetlen ismertető sem mulaszt el megemlíteni, hogy a krakkói egyetemen tanult. Byka András Zrínyi Miklósnál, Szigetvárott keresett menedéket családjával, erről Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művében is találunk adatokat. Szigetvár elestével a Byka család is kihalt. Harkány a török hódoltság időszakában is viszonylag épen megmaradt, az ország nagy részével ellentétben a törökök után nem maradt itt puszta föld, lakói megőrizték a földet, a föld megvédte lakóit, a földműveseket és a szőlősgazdákat. A hódoltság utáni időszakban a falu a Batthyány család kezére került.
Harkányfürdő korabeli képeslapon (Forrás: MaNDA Adatbázis, Csorba Győző Könyvtár - Pécs, © Ingyenes hozzáférés)
Az első írásos emlék, amelyben a harkányi víz gyógyító erejéről van szó 1806-os keltezésű. Ebben a siklósi uradalom tiszttartójához Gyűdi Michel mocsárcsapoláshoz szeretne újra elmenni, oda, ahol nyavalyáitól megmenekedett. Nem tudni, hogy sikerült-e a gyűdi embernek a reformkori lábfürdő, az viszont ismert, hogy a Batthyány család 1814-ben egyre nagyobb állatállományát nagyobb területű legelőkhöz juttatandó, a Gyűd-Harkány közötti mocsarak lecsapolásába fogott. 1823-ban egy bizonyos Pogány János nevű jobbágy, a mocsarakban dolgozó munkások egyike, a mocsárból feltörő meleg vízben áztatva fájós lábát, a víztől meggyógyult. Hamar híre ment a baja megszűntének, és az uradalom gazdái is felismerték a gyógyvízben rejlő lehetőségeket. 1824-ben kezdték meg fafürdő kiépítését, a korabeli térképen szereplő Büdösrét, Büdöstó helyén. 1846-ban magyarul is megjelent Patkovics József, a Harkányi hévíz gyógyereje című munkája.
