Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

A harkányi vízbirodalom atyja

2016. december 13. - MaNDA

Zsigmondy Vilmos a magyarországi artézi kutak fúrásának, helyi viszonyokra alkalmazásának kialakítója és elterjesztője volt. A tudós bányamérnök Pozsonyban született 1821-ben. Édesapja korán, a fiú tizenkét éves korában meghalt, ám a család ragaszkodott a hat árva taníttatásához. Zsigmondy Vilmos Komáromban és Pozsonyban járt középiskolába, ahogy testvérei, ő is korán munkát vállalt. A Kossuth által kiadott Országgyűlési Tudósításokat másolta. Bejárt az országgyűlési ülésekre, ahol természetesen része lehetett a Kossuthot vagy Deák Ferencet hallgató közönségnek. A fiatalember azonban inkább a természettudományok iránt érdeklődött. A család ugyan papi és tanári pályára szánta, de ő Selmecbányára ment, ahol 1842-ben bányászati és erdészeti tanulmányait sikerrel abszolválta. 1843-ban Szakolcán volt mérnök gyakornok, majd bányavezető. 1844 már Bécsben találta, ahol a magyarországi bányák felügyeletét is ellátó császári és királyi központi bányaigazgatóságon dolgozott. Munkája mellett összeállított egy komoly könyvet Ausztria és Magyarország bányászati adataiból, az 1842-őt megelőző huszonöt évről. 1846 már a Császári és Királyi Államvasutak szolgálatában találja, innen tanulmányútra küldték, amelynek állomásai: Stájerország, Morvaország, Csehország, a sziléziai bányavidék és a selmeci bányakerület voltak. Ezután a Krassó-Szörény vármegyei Resicára vezényelték, ahol a kőszénbánya rendbetételével és új bányák nyitásával bízták meg. 1848-ban a resicai kerület vezetését is megkapta. Zsigmondy Vilmos ekkortájt ágyúöntéssel is foglalkozott. A románok elől ugyan elmenekült, kimentve az állami pénztárt, ám 1849 elején visszarendelték Resicára, ahol a magyar kormány megrendelésére az ágyú-, kard-, szurony- és bombagyártását irányította.

Zsigmondy Vilmos portréja. Ismeretlen művész metszete Ellinger Ede fényképe alapján (Forrás Wikipedia)

Világos után a császári katonaság fogságába került, majd 1849 végén a temesvári haditörvényszék lőpor és ágyúgyártás miatt hat év várfogságra ítélte. Az olmützi várból azonban már 1850 nyarán kegyelmet kapva kiszabadult. Ezután a Sárisáp melletti Annavölgyi kőszénbányát vezette. A bánya egyébként Metternich kancellár vejének, az „ördöglovas” Sándor Móricnak volt a birtokán. Tíz év elteltével költözött Pestre, és a bányajogi törvénytervezet megalkotásában vállalt jelentős szerepet. 1861-ben kezdett el foglalkozni a források és földalatti vizek viszonyaival, felkutatásukkal. Kutató munkája alig néhány év múlva a gyakorlatban is kiteljesedhetett. 1865-ben Harkányban egy 38,6 méter mély artézi kúttal sikerült a szabadon elfolyó hévizet teljes mennyiségben összefogni és hasznosítani. Az artézi kút olyan mélységi rétegbe fúrt kútfajta, amelynél a magas nyomás következtében a víz magától tör a felszínre. Európában az első ilyen kutat 1126-ban francia földön, az artois-i grófságban fúrták, innen ered a neve. A világ legmélyebb artézi kútja a Berlin melletti Sperenbergben van – 1273 méteres. Zsigmondy Vilmos kidolgozta elméletét a hőforrások feltárására és hasznosítására. Ezt 1867-ben a margitszigeti kutak megépítésével igazolta. Itt az egyik fúrása 119,5 méter mélyre jutott le. A terület József főherceg tulajdonában volt. 1868-ban Pesten, a Városligetben kezdett bele egy nagy vállalkozásába, itt akart hőforrást létrehozni. Tíz év elteltével, 1878-ban sikerült neki, 970 mélyről tört fel a forró víz. Ebből látták el a későbbi Széchenyi gyógyfürdőt meleg vízzel. Zsigmondy Vilmos kalandos élete, tudományos és politikai sikerei, következetes bátorsága élete minden kacskaringójában tiszteletet ébresztett. Még az úgynevezett hatalomban is. Húsz évvel olmützi várfogsága után megkapta a Ferenc József rend lovagkeresztjét, 1872-ben királyi tanácsossá választották, 1878-ban a Francia Becsületrend Lovagkeresztjét is átadták neki. A magyar bányamérnökök első nagy nemzedékének egyik legjelesebb alakja 1888-ban halt meg Budapesten. Emlékét szobrok, emléktáblák és a nevét viselő iskolák őrzik. Meg még Harkányban - a róla elnevezett – fürdő melletti hatalmas park.

Margitszigeti vízesés (Forrás: MaNDA Adatbázis, Balatoni Múzeum - Keszthely, CC BY-NC-ND)


A 20. században aztán egyre jobban kiteljesedik a harkányi hévíz ereje, egész birodalom épül rá. A harkányi víz azonban nem csak a gazdagok fantáziáját foglalkoztatta. Egy szép népi monda a tudományos leírásoknál érzékletesebben mutatja meg, hogy az úgynevezett egyszerű emberek is milyen tisztán és pontosan látják azt a világot, amelyben élnek:

A harkányi gyógyvíz legendája

Dél felől, ha szemre veszed
A harsányi csúcsos hegyet,
Láthatod, hogy több barázda
Van a sziklás hegybe szántva
És kakas, bak, macska lábnyom
Látszik a hegygerinc háton.
 
Lakott itt egy öreg néne,
Volt egy Harka nevü lánya
Hét határban nem volt párja.
Szemet vetett rá az ördög,
Éjszakánkénk ott lődörgött.
Nem fogyott ki a beszédbül.
 
Ha fogad a lányra vásik
Kakas kukorékolásig
Szántsd föl a harsányi hegyet!
Szólt az ördög: máris megyek!
Aranyekéjébe fogott egy macskát,
Egy kakast, meg egy kecskebakot.
 
Az asszony a padláslikon lesi-várja,
Ugyan bizony a lópatás mire végzi.
Szeme kidülledve nézi,
Hogy az ördög ló halálába
Már a hegy derekát járja.
Ha így nyargal, fölér jóval előbb.
 
Nosza az asszony futóra!
Tüstént szalad a tyúkólba,
Kukorékol kicifrázva,
S ahány kakas recitálja,
Még az eke elé fogott kakas is
Megszólamlodott! Az ördög a haját tépte!
 
A három állat heggyé vált,
S az ördög, látva, hogy vesztett,
Mérgében toppantott egyet,
Lyuk támadt és elnyelte legott.
Hol pokolra ment, a földből
Kénszagú melegvíz tört föl.
(Népi monda)

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr8512045175

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása