Nyáron, a Balaton partján sokszor bosszankodik a ma embere a sok vasúti sorompó pirosát lesve. Felgyorsult a világ ideje, türelmetlenek, idegesek az autósok, motorosok, rohannának , mennének túl a sorompón, át a vízen, át a hegyeken, dühítik őket az akadályok. Pedig nem ártana lassítani, és körülnézni a vasúti sínekkel körbefont Balatonnál, ki mindenki nyaralt itt azokban az időkben, amikor még nem volt ennyire síkideg a világ. A vasútra pedig éppen itt nem szabad egy pillanatig sem haragudni, mert nélküle nem lenne a Balaton az, ami: a magyar tenger. Százezrek, milliók üdülőhelye. Nyilván nem véletlenül épített itt, Balatonföldváron nyaralót Kandó Kálmán.
A 19. század második felében megépített vasút tette lehetővé, hogy sorra-rendre nőjenek ki a parti területeken a színpompás üdülőtelepek. Az Észak-Somogyban gyökeret vert Hunyady grófokhoz köthető a balatoni fürdőkultúra megteremtése . Kevéssé ismert, hogy a Balaton mellett a legelső kifejezetten csak pihenésre szolgáló nyaralót gróf Hunyady Imre építtette 1882-83-ban Balatonberényben, és ugyanekkor a tójáráshoz gőzhajót is vásárolt magának. A Hunyady-birodalom, a hatalmas uradalom központja Mesztegnyőn, a Balatontól huszonhárom kilométerre volt. Az évszázadok során különös események tartották ébren az uradalom lakóiban a grófi család iránti érdeklődést: titokzatosság övezte a fiatal grófné 1914-es öngyilkosságát, vagy 1927-ben egy felső-egyiptomi vadászaton tragikus körülmények között életét vesztő László gróf balesetét – széttépte egy oroszlán - , de ilyen volt a királypárti József gróf hirtelen budapesti halála, amikor 1942-ben Horthy Miklós kormányzó magához rendelte. A legfurcsább az 1700-as évek béli, templomépítő János grófról szóló hiedelem: az terjedt el, hogy szürke ló képében jelenik meg éjszakánként a kriptájuk melletti kertben.
Kandó Kálmánt nyilván nem nagyon érdekelték a kísértethistóriák, neki elég lehetett hallani a földvári villája mellett elzúgó – nem feltétlenül villanyos – vonatokat, és arra gondolni, hogy a nagy távolságokat teljesítő, nagy terheket szállítani tudó gőzmozdonyok kiváltására alkalmas villanymozdonyt a világon elsőként ő hozta létre. Számításai és személyes irányítása mellett végezte el a Ganz Gyár 1898-1902 között az észak-olaszországi Valtellina vasút 106 km hosszú villamosítását a háromfázisú rendszerrel. Óriási siker volt. A motorkocsik és mozdonyok rengeteg új szerkezeti megoldást hoztak. Kandó eredeti szabadalmai, zseniálisnak is mondható mérnöki munkája mozgatta az olaszországi diadalt.
A Valtellina vasúton a vontatás tíz motorkocsival és két villanymozdonnyal indult meg. A nagyszabású munkában Kandó Kálmán mellett jelentős szerepet vállaltak kollégái: Tóth László, Cserháti Jenő és Korbuly Károly gépészmérnökök. Az olasz kormány úgy döntött, hogy a Kandó-féle mozdonyokkal korszerűsítik északi vasútvonalaikat, ezért egy mozdonygyárat építettek, amelynek a vezetésével Kandót bízták meg. Az E550 típusú mozdonyból 186 készült, az E330-asból szintén több száz hagyta el a gyárat.
[A cikkben felhasznált kép Préda Tibor Kandó Kálmánról szóló lírai filmetűdjéből való; 1975]