A 20. század egyik legjobb színdarabírójának tartott Arthur Miller kereken száz évvel ezelőtt, 1915. október 17-én született New Yorkban.
A színházrajongók táborán kívüli világ – némi rosszindulattal – elsősorban úgy ismerheti, igen, az a magas szemüveges ember, aki Marilyn Monroe férje volt.
Arthur Miller szülei Lengyelországból bevándorló zsidó emberek voltak. Brooklynban telepedtek le. A tehetős textilszakember apa, ruhagyárral és üzlettel, egészen a nagy gazdasági világválságig gondtalanul élhetett új hazájában. Ekkor azonban cége tönkrement, a vagyon eltűnt. Így tehát Arthur Millernek középiskolái befejeztével, 1932-ben raktári munkásként kellett dolgoznia, hogy összeszedje egyetemi tandíját. 1934-ben elkezdte a michigani egyetemet. Újságírói tanulmányokkal indult, később fölvette az angol szakot. Alig melegedett meg itt, máris az egyetemi lap szerkesztője volt, és megírta első színdarabját, amellyel egy rangos díjat nyert. Ezt a mutatványt 1937-ben egy másik színdarabjával megismételte, és újra megnyerte a díjat. Miután lediplomázott, visszament szülővárosába. Rádióműsorok szövegkönyvírásából élt. 1940-ben feleségül vette korábbi iskolatársát, a katolikus Mary Slatteryt. Két gyerekük született.
Itt most megállunk néhány mondatra. Különös, hogy az amerikai életrajzokban, melyeket a magyar rendszerváltás után a művészeti és tudományos élet jeleseiről olvashatunk, igen gyakran jelzik az illető vallási hovatartozását is. Számtalan mai filmsztár neve mellett áll ott a katolikus szó. Nehezen megfejthető, miért kell ez. Például azt, hogy valaki protestáns, nem jelzik. Mintha valamiféle világcsoda lenne, hogy egy tehetséges ember, aki éppenséggel katolikus is, olyan szinten tudja elkápráztatni tehetségével és tudásával a világot, mint például Anne Hathaway vagy Katie Holmes.
Visszatérve a drámaíróra, a II. világháborúban egy korábbi sérülése miatt nem sorozták be katonának, viszont minden Miller életrajzban szerepel, a háborút követő, politikai boszorkányüldözésnek nevezett eseménysorban Miller, mivel kommunista gyűlésekre járt, és nem volt hajlandó, úgymond, beárulni az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottságnak liberális barátait, börtönre ítélték, aztán később mégis csak felmentették.
Ekkor már jó ideje befutott szerzőnek számított. Első nagy sikerű műve az Édes fiaim című, a háború utáni Amerika kíméletlen megmutatásáról szóló drámája volt. A talán legismertebb Arthur Miller darab, Az ügynök halála 1949-ben született. A líraian megírt történet a tipikus kisember gazdaggá, erőssé, okossá válásért folytatott reménytelen küzdelméről szól. Miller írástechnikai újításai hallatlanul izgalmassá tették a darabot. Ő volt az első, aki a hagyományostól eltérően, ám mégis közérthetően mutatja meg, hogy egy színdarabban az időt egészen más módon is lehet kezelni, mint addig. Az idő rendjének széttörésével a múlt-jelen-jövő egymásba játszatásával, a párhuzamos szerkesztési forma alkalmazásával Miller kitűnően érzékeltette a világ összetettségének, teljességének lényegét. Hogy a jelen a múltban gyökerezik és a jövőbeli következmények nem előzmények nélküliek. Az ügynök halálában tisztán ott világít az igazság: az amerikai életformában az érzéketleneké, a gátlástalanoké, az erőseké a világ. Ez pedig nincs rendjén. 1953-ra készítette el Arthur Miller a Salemi boszorkányok című darabját, amely nem volt más, mint az író válasza az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság ténykedésére. 1956-ban következett a Pillantás a hídról, a szenvedély lélekrombolásáról szóló darab.
Arthur Miller az 1950-es évek közepén ismerte meg a már akkor az Amerikai Egyesült Államok egyik jelképeként ismert filmsztárt, Marilyn Monroe-t. Ekkor már mindketten túl voltak egy-egy házasságon. Jellemzően amerikai módon történt a lány-, pontosabban asszonykérés, Miller egy tévéműsorban üzente meg Monroe-nak, hogy feleségül akarja venni. A tévénézőközönség-barát akció sikerrel járt, összeházasodtak. Monroe-ról, aki nem élt éppen apácaéletet, ismert volt, hogy a nála idősebb, esetlen és csúnya férfiakat kedvelte. Arthur Miller minden efféle követelménynek megfelelt. Sőt, a befutott drámaíró kitűnő szerepekhez segíthette hozzá szép feleségét. Az utókor persze okos, minden róluk szóló cikkben, írásban ott szerepel, hogy mégis csak azoknak volt igazuk 1956-ban, akik azt mondták, hogy ez a két ember nem illik össze. Amúgy mindenki ezt mondta és mondja. Néhányan úgy szépelegnek, hogy a csúnya férfi és a szép nő egymást védelmezendő, külön csak őket oltalmazó világot alakított ki, ahol biztonságban érezhették magukat. Igen ám, de ez a világépítés alig néhány hétig tartott, rájöttek, nem tudnak mit kezdeni egymással. 1961-ig vergődtek, aztán elváltak. Marilyn Monroe titokzatos kalandba bonyolódott John Kennedy amerikai elnökkel és annak öccsével, Roberttel. John Kennedy az Amerikai Egyesült Államok első katolikus elnöke volt. A Monroe-féle kaland idejére a színésznő – Arthur Miller kedvéért – már betért zsidónak. Arthur Millertől történt válása után tíz hónappal Marilyn Monroe meghalt. Néhány évvel később mind a két Kennedyt agyonlőtték.
Arthur Miller 1962-ben az osztrák fotóst, Inge Morathot vette el feleségül, akivel annak haláláig, 2002-ig együtt maradt. A 89 éves Miller 2004-ben bejelentette, hogy feleségül veszi a 34 éves Agnes Barley festőművészt. Az élet másként döntött: a színműíró 2005 elején meghalt.
Dippold Pál