A legmagyarabb Habsburgnak is nevezett Habsburg József főherceg, a későbbi József nádor, aki fél évszázadnál is hosszabb ideig volt Magyarország király helyettese, május 9-én (egyes források szerint két hónappal korábban, március 9-én) 240 évvel ezelőtt, 1776-ban született.
Barabás Miklós: József nádor
Édesapja az alig két évig uralkodó II. Lipót volt, aki Habsburg Lotharingiai József születése idején Toscana nagyhercegeként élt. József főherceg ezért Firenzében született. Egy mondatot megér, hogy Lipótnak tizenhat gyereke volt, közülük József a kilencedikként állhatott a sorban. Lényegében II. József (1780-1790) unokaöccse volt. Amikor a kalapos József meghalt, apja, Lipót volt két évig a király, majd őt követte Lipót fia, József legidősebb bátyja, aki I. Ferencként vált a Habsburg Birodalom legelső emberévé. Sokadik gyerekként szinte semmi esélye nem volt magasabb rangra, ám az élet nagy rendező, bátyja, Sándor Lipót nádor 1795-ben meghalt. (Kémikuskodott, és vegyi kísérlete nem sikerült – ebből az is következhet, hogy aki magas rangú politikus, az lehetőleg tartózkodjon a robbanó anyagoktól). A király a tragédia után úgy döntött, hogy Józsefet nevezi ki helyére, aki 1795 augusztusában Bécsben letette a hűségesküt, szeptemberben bevonult Budára, majd egy héttel ezután, 1795. szeptember 22-én elfoglalta a helytartótanács elnöki székét.
A nádor iránti bizalmat azonban jelentősen megerősítette 1799-es házassága Alekszandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnővel. Mint már megírtuk a Mandán, a kedves és szép nádorné rövid magyarországi élete alatt villámgyorsan a magyarok kedvencévé vált. József nádor sokáig gyászolta Alekszandrát, csak jóval később, 1815-ben házasodott meg újra, Hermina Mária Amália anhalti hercegnőt vette el. Benne tisztelhetjük az 1817-ben született Habsburg István Ferenc Viktor főherceg édesanyját, aki István nádorként 1847-48-ban Magyarország utolsó nádora volt. József nádort, miután tizenkilenc éves felesége 1817-ben megszülte ikergyermekeit, újabb nagy csapás érte, első feleségéhez hasonlóan a másodikat is elveszítette. Az ekkor negyvenhárom éves József nádor még ebben az évben feleségül vette Mária Dorottya württembergi hercegnőt, öt gyermekük született, velük nevelkedtek második házasságából származó ikrei. Mária Dorottya volt az utolsó magyar nádorné, aki egyébként evangélikus vallású volt, és akinek a Pollack Mihály tervei alapján készített Deák téri templomot köszönhetjük, példamutatóan gondoskodott nagy családjáról. Legkisebb lányuk, Mária Henrietta főhercegnő a 19-20. század fordulóján Belgium királynéjává vált.
Dietrich Monten: József főherceg, Magyarország nádora, 1844
Aki a magyar nemesség tagjai közül gyanakodva figyelte József nádor felléptét, igen rövid idő alatt a hívévé is válhatott. József nádor ugyanis kifejezetten magyar párti kormányzást folytatott. Azzal kezdte, hogy az addig börtönbe zárt magyar jakobinusokat elengedtette császári testvérével. I. Ferenc gyakran kapott tanácsot arra nézvést, hogy a magyar alkotmányos jogokat igenis tiszteletben kell tartania. József nádornak országlása fél évszázadában a legjellemzőbb és számunkra a leghasznosabb tevékenységi formája közvetítői szerepének sikeres gyakorlása volt Bécs és Pest-Buda között. Minden erejével Magyarország és különösen annak fővárosa fejlődését és hasznát szolgálta. Ő kezdeményezte 1804-ben Pest-Buda modernizációját, amelyből aztán egy ragyogó országközpont alakult ki. József nádor alapította a Szépészeti Bizottmányt, ennek feladata a városrendezés és az ehhez kötődő új építkezések összehangolása volt. A bizottmány tevékenysége következtében Pest-Buda klasszicista építészete felvirágozhatott. Sorra épültek fel a Lipótvárosi bérpaloták, a Nemzeti Múzeum és a Német Színház. Közben mintegy mellesleg, az építészet iránt érdeklődő főherceg megtervezte saját, alcsúti kastélyát. De hogy tovább soroljuk a nádorhoz köthető, a magyar nemzet egészét szolgáló intézményeket, írjuk le: a Gellért-hegyi csillagvizsgáló, a Vakok Intézete, a Ludovika Akadémia, a budai királyi palota kertje, a lágymányosi Nádor-kert megépítését. Apró részlet, hogy a Városliget első platánfái József nádor alcsúti birtokáról kerültek Zuglóba. József nádor kora arisztokratái közül mecénásként is nagy tiszteletet vívott ki magának. Nagylelkűen támogatta saját vagyonából a Magyar Tudományos Akadémiát, a Magyar Kereskedelmi Bankot, a Kisfaludy Társaságot, a Magyar Gazdasági Egyletet, az Ipartanodát – amelyet aztán 1856-ban róla neveztek el József nádor Műegyetemnek, a Lánchíd és a Pest-Vác vasútvonal építését. Még arra is maradt ideje, ereje és pénze, hogy a ma Országos Széchényi Könyvtár nevet viselő intézmény és a Nemzeti Múzeum gyűjteményét is gazdagítsa.
Klösz György: A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia épülete. A felvétel 1880-1890 között készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.170
Nem csodálható tehát, hogy Habsburg József nádor óriási népszerűségnek örvendett Magyarországon. Amikor 1847-ben meghalt, az egész ország őszintén meggyászolta. Az iránta érzett bizalomnak köszönhetően fia, Habsburg István szinte automatikusan örökölhette a nádori tisztséget. Bár Bécsből gyakran gyanakodva figyelték József nádor tevékenységét, sőt, még az a vád is megfogalmazódott, hogy meg akarja szerezni a magyar koronát, halálát mégiscsak a Habsburgok szenvedték meg: József nádor elvesztése nagy szerepet játszott abban, hogy 1848-tól, a pesti forradalom után csaknem húsz évig véres összecsapások jellemezték az osztrák-magyar kapcsolatokat.
József nádor színes, minden szempontból gazdag, tartalmas élete meghatározó volt a magyarság értékteremtő munkája, gazdasági és szellemi felemelkedése szempontjából. Emléke minden tiszteletet megérdemel.
Dippold Pál
