A magyar tudomány egyik jelentős alakja Konkoly-Thege Miklós csillagász száz évvel ezelőtt, 1916. február 17-én halt meg.
Tehetős földbirtokos családba született 1842-ben. Édesapja, Konkoli-Thege Elek Komárom vármegye szolgabírája volt. Az éles eszű Miklós magántanulóként végezte el a középiskolát, és már tizenhat éves korában a pesti egyetemen jogot, később fizikát tanult. Mesterei között volt nagy tudósunk, Jedlik Ányos. Két év után, 1860-tól Berlinben tanult tovább, itt ismerkedett meg a csillagászat tudományával, és 1861-ben, azaz tizenkilenc éves korában doktori oklevelet kapott. Különös fordulatot vett az élete, megszerezte a hajóskapitányi és hajógépészeti végzettséget is, és épített magának egy jachtot. Nem tartott sokáig a vízi élet, 1867-ben elszegődött Komárom megye aljegyzőjének, ám a hivatali munka – esetében ez egyáltalán nem csodálható – nem tetszett neki.
Csillagvizsgáló és Meteorológiai, Geofizikai Intézet. Konkoly-Thege Miklós alapította 1871-ben Közép-Európa első obszervatóriumaként Ógyallán (Forrás: Fortepan)
A politikát otthagyva élete hátralévő részében szinte kizárólag csak a csillagászattal foglalkozott. Konkoly-Thege Miklós ógyallai birtokán csillagvizsgálót épített, amelyből aztán később nemzetközi hírű obszervatóriumot fejlesztett ki (A település ma Hurbanovó néven Szlovákiához tartozik). Komoly tudományos munkája 1871-ben kezdődött. A meteorok és üstökösök kutatásában jelentős eredményekre jutott, foglalkozott a bolygók észlelésével, és a színképelemzéses vizsgálatokkal is. Műszaki tehetségét sem hagyta kárba veszni, távcsöveket és más csillagászati műszereket tervezett.
Konkoly-Thege Miklós ösztönzésére több csillagvizsgálót építettek Magyarországon: Kalocsán, Herényben és Kiskartalon. 1890-től a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatója volt. Ekkor szervezte meg az országos időjárás-előrejelzés távirati terjesztését. A tudós sokoldalúsága már az eddigiekből is kiderült, ezekhez hozzátehetjük, hogy nagy érdeklődéssel és tehetséggel vett részt a közlekedéstervezési, hajótervezési és fényképészeti munkákban, zeneszerzőként is dolgozott, az pedig szinte természetesnek mondható, hogy a magyaron kívül németül, franciául, angolul és olaszul anyanyelvi szinten beszélt.
Forrás: Wikipedia
A nagy tudós természetesen a Magyar Tudományos Akadémia és számtalan más hazai és külföldi tudományos társulat tagja volt. A magyar csillagászatban végzett munkája elismeréseként megkapta a legrangosabb állami és tudományos kitüntetéseket. Emlékét a mai Magyarország egyik legmagasabb pontján felépített, a nevét viselő intézet őrzi.
A Piszkéstetői Csillagvizsgálót, hivatalos nevén a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutató Intézetének megfigyelő állomását a Mátrában 1958-ban kezdték el építeni, majd 1960-ban át is adták. Rá egy évre a Zeiss Művektől megrendelt Schmidt-teleszkóp kupolája is elkészült, és 1962-ben a monumentális, az ország egyetlen egy méter lencseátmérőjű távcsövet üzembe helyezték. 1975-ben bővítették az állomást, egy korszerű, új távcsövet szereltek fel (RCC). A fejlődés ettől kezdve töretlen. Kevéssé ismert a tény, hogy a magyar csillagászat a kisbolygók és üstökösök kutatásában ezekben az években nagyhatalomnak számított a világban. A szupernóva-keresés programja napjainkban is nagyrészt a piszkéstetői obszervatóriumban zajlik. Híres az itt elhelyezett web kamera, amelynek segítségévek nyomon lehet követni a Felső-Mátra időjárását, az ezt megmutató képeket az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjáról lehet elérni. Így tehát minden kétséget kizáróan leírhatjuk a tényt, hogy a piszkéstetői obszervatórium hazánk legnagyobb és legjobban felszerelt csillagászati megfigyelőhelye.
Konkoly Csillagászati Intézete Instagram oldala
1958-ra találták meg az elhelyezésére legalkalmasabb helyet, a Mátra ötödik legmagasabb, 944 méteres Piszkéstető nevű csúcsán. Az 1920-as évek óta működő Sváb hegyi csillagászati intézetben ekkorra már az egyre nagyobb levegő és fényszennyezés miatt nem lehetett komolyabb csillagászati kutatásokat végezni. Az új obszervatórium megteremtése nem volt könnyű. Kiválasztásánál szerepet játszott többek között az, hogy a Galyatető- Mátraszentimre közötti út és villanyvezeték közelében van, és a Piszkés-forrásból meg tudták oldani a létesítmény vízellátását is. A csillagászoknak talán a legfontosabb tényező lehetett a minimális fényszennyezettség, és az, hogy a Mátra körül akkortájt még nem voltak nagy iparvárosok, üzemek – mint például a később megépült visontai hőerőmű.
A piszkéstetői obszervatóriumot Szrogh György tervezte. A főépületben vannak a csillagászok lakószobái, a könyvtár, a panorámás kilátók, a laboratóriumok és egy hatalmas fűtőanyag raktár.
Érdemes utánanézni annak, hogy miért is volt óriási jelentősége az 1962-ben átadott, 60/90 cm-es Schmidt-távcsőnek, amely egyébként akkor az ország legnagyobb távcsöve volt. Hatalmas látómezeje több száz teleholdnyi területet tudott rögzíteni, ezzel olyan kutatásokat lehetett beindítani, amelyek korábban Magyarországon szóba sem jöhettek. A szerkezet lényegében nem távcső, hanem egy óriási, 180 cm fókuszú teleobjektív. 16X16 cm-es fotókazettáin 1997-ig 13 ezer felvételt rögzítettek az üveglemezekre. Ötven szupernóvát, öt üstököst és több tucat kisbolygót fedeztek fel a segítségével. Vizsgálták a Tejútrendszer szerkezetét is. A csillagászok kemény munkát végeztek a piszkéstetői obszervatóriumban. Derült éjszakákon – 80-120 van ilyenből nálunk évente – kemény munkát jelentett a fotólemezek cseréje, már csak azért is, mert például a szerkezet kupolájában nem lehetett – szakmai-technikai okokból – fűteni. Így hát a csillagászok sok mindent kitaláltak a hideg ellen: volt ott elektromos fűtőszálas kabát, nehéz őrbunda és nemezcsizma.
A digitális képrögzítés bevezetése a csillagászatban is jelentős változásokat hozott. Érzékenyebbé tette például a Schmidt-távcsövet, de látómezeje csökkent, alkalmatlanná vált a szupernóvák vadászatára. A változó csillagokkal kapcsolatos kutatások viszont sokkal pontosabb adatokra épülhettek. Nem beszélve a szinte hihetetlenül felgyorsult rögzítési időről, ami korábban egy óra exponálást jelentett a fotólemezre, ma három perc alatt megvalósítható.
A Piszkéstetői Obszervatórium 1 m-es RCC távcsöve. (Forrás: Fortepan)
Magyarország legnagyobb távcsövének, a jénai Zeiss-gyárban készített Ritchey-Chrétien-Coudé (RCC) teleszkópnak kupoláját is kiszolgáló épületet Csontos Csaba tervezte. Az RCC-távcső fő tükre 102 cm, fókusztávolsága 13,5 cm, kisebb területet lát az égből, mint az elődje, a Schmidt-teleszkóp, a képei azonban sokkal jobb felbontásúak. A fényképek rögzítése mellett a távcsővel nagy jelentőségű fotoelektromos fotometriai méréseket is végeztek.
A csillagászat iránt érdeklődők 2013 óta – előzetes bejelentkezéssel – ingyen meglátogathatják a létesítményt, ahol a nappali ügyeletben szolgáló csillagászok fogadják őket. Az éjszaka azonban megmaradt a szakmának, a felnőtt és diákcsoportok ekkor nem mehetnek be a piszkéstetői obszervatóriumba.
Mint látjuk, Konkoly-Thege Miklós emlékét, az általa képviselt következetes szakmaszeretetet ma Magyarország egyik legkomolyabb tudományos létesítménye őrzi. Megérdemli.
Dippold Pál
