140 évvel ezelőtt, 1874. április 20-án emelkedett törvényerőre a VIII. törvénycikk. Ez nem szólt másról, mint „A magyar korona országaiban az eddig használt mértékek helyett új mértékrendszer hozatik be, melynek alapja a méter tízes felosztással és többszörözéssel.”
A természettudományos megismerés alapja a mérés. Amúgy a humán tudományokban is így van ez, mindig mindent és mindenkit megmérnek. Fontos ez, hiszen ami nincs megmérve, arról nehezen állapítható meg, hogy mit is ér.
Az elméleteket a mérések igazolják. A mérés azt jelenti, hogy a mérendőt egy önkényesen választott egységhez hasonlítjuk. A méterrendszer előtti mértékegységek az emberi testrészekhez – hüvelyk, láb, öl –, vagy táreszközökhöz – véka, akó – kötöttek. Az 1600-as években a régi mértékek a világ különböző országaiban és szakmáiban egymástól függetlenül alakultak ki. Többek között ezt őrzik a brit birodalomban vagy az Egyesült Államokban a ma is használt angolszász mértékegységek. Ezek nekünk, akik már beleszülettünk a méterrendszerbe rendkívül bonyolultnak tűnnek. Többek között azért, mert a mennyiségek különböző egységei között nem decimális az átszámítás. Egy yard például annyi, mint 3 feet, vagy mint 36 inches, azaz 0,814 méter. Csupán ebből az egy példából megérthető, hogy a mértékegységesség hiánya komoly gondokat okozott a kereskedelemben és legjellemzőbben az ipari együttműködésben. A különböző termékeket minden országban úgy gyártják, hogy méreteik az ott használt mértékegységekben mérve kerek egész számok legyenek. Hogy a yardnál maradjunk, az méterben kifejezve a maga 0,814-es méterszámával sok minden, csak nem kerek egész.
A 18. század végére a tudomány és a technika fejlődése kikövetelte magának a mértékegységek nemzetközi egységesítését. A neves német matematikus, Karl Friedrich Gauss elsőként mutatott rá az egységes mértékegységrendszer megteremtésének lehetőségére. Ő javasolta, hogy az új rendszer három alapegységre – hosszúság, tömeg, idő – épüljön. Ennek kidolgozása 1790-ben Franciaországban el is kezdődött. Aztán majd jó sokára, 1875-ben 18 állam Párizsban alá is írta a Nemzetközi Méteregyezményt.
méteretalon; 90% platina 10% irídium
Hogy az időben még nagyobbat ugorjunk és eljussunk az első átfogó, egységes, nemzetközi mértékegységrendszerhez, amely a Systeme International d’Unités (SI) nevet viseli. Az SI mértékegységrendszer kidolgozásában a világban fellelhető összes szakma nemzetközi szervezetei együtt dolgoztak. Az SI valamennyi egységét hét alapegységből lehet származtatni. Közülük a kilogramm-alapegység nemzetközi etalonja a Sevres-ben őrzött platina-irídium henger. A többi hat SI alapegységet – hosszúság (m), idő (s), áramerősség (A), hőmérséklet (K), anyagmennyiség (mol), fényerősség (cd) - fizikai kísérletek alapján határozták meg. A méter legújabb, nemzetközileg elfogadott meghatározását a világhírű magyar tudós Bay Zoltán készítette el: "1 méter az a távolság, amit a fény légüres térben 1/299 792 458 másodperc alatt befut."
Bay Zoltán
Mi meg fussunk vissza az az időben oda, ahol először határozták meg, hogy mennyi is egy méter. A franciák definíciója szerint egy méter egyenlő a Föld kezdő délkörén mért kerületének negyvenmilliomod részével.
A Nemzetközi Méterbizottságnak 1889-ben Párizsban volt egy fontos összejövetele, ahol a méterrendszert bevezető államok, sorshúzás útján megkapták a hitelesített platina-irídium rudakat és kilogrammetalonokat. Nekünk a 14-es számú méterrúd és a 16-os számú kilóminta jutott.
Hogy micsoda felfordulást okozhatott az új mértékegységek törvénybe iktatása 1874-ben azt az aprólékosan szabályozott törvénycikk elolvastán nagyjából bemérhetjük. Az 1874. évi VIII. törvénycikkben paragrafusról paragrafusra fogalmazzák meg először átfogóan, majd rendkívüli részletességgel az új mértékegységrendszert. Így szerepel a hosszmérték, a térmértékek, a köbmértékek, a súlymértékek és az erőmértékek. Ez utóbbiak alapegysége a lóerő, melyen „azon erő értetik, mely 75 kilogrammnak egy másodperc alatt egy méternyi magasságra emeléséhez megkívántatik.”
Nézzük meg, hogy állt össze a hosszmértékek rendszere: a méter tizedrésze a deciméter, századrésze a centiméter, ezredrésze a milliméter. 1000 méter a kilométer, 10000 méter a miriaméter. Ezután a korábban használatos hosszmértékek méterre átszámított számait sorolja fel a törvény: ezek szerint egy méter annyi, mint 0,52729 bécsi öl, 3,16375 bécsi láb, 37,965 bécsi hüvelyk, 1,286 bécsi rőf, a sor végén megtudhatjuk, hogy 1 marok (ló-mérték) 10,536 centiméter.
A társadalmi, gazdasági fejlődéssel egyre pontosabb jogalkotói munka is együtt járt. 1907-ben készült el az állami mérésügyi törvény, majd ennek alapján létrehozták a Magyar Királyi Központi Mértékhitelesítő Intézetet. 1918-ban már 53 mértékhitelesítő hivatal működött Magyarországon. A Mértékügyi Intézet feladata volt a villamos-, a hőmérséklet- és a gázmennyiség mérések laboratóriumainak irányítása. A 2. világháború után megépítették az erő- és nyomásmérések, az áramlásmérések, az elektronikai mérések, az optikai és mikrohullámú mérések, a sugárfizikai és kémiai mérések laboratóriumát. Közvetlenül a rendszerváltás után, 1991-ben külön törvényben fogalmazták meg, hogy az Országos Mérésügyi Hivatal országos hatáskörű, központi irányító, ellenőrző és felügyeleti szerv, mely gondoskodik a törvényes mértékegységek használatának szabályozásáról, az országos etalonokról, azok nemzetközi összehasonlításáról és hazai továbbszármaztatásáról.
Így tehát nem kell attól tartanunk, hogy megméretlenül maradunk.
Dippold Pál