Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Szécsi Pál harangvirágai

2014. március 19. - MaNDA

Hetven évvel ezelőtt, 1944. március 19-én született meg Budapesten Szécsi Pál, a későbbi népszerű táncdalénekes. Édesapja Szécsi Ferenc, a kor jeles nyelvész professzora volt, édesanyja, Szemere Klára pedig külkereskedelmi levelezőként dolgozott. A Szécsi házaspár mindhárom gyerekét megkereszteltette, ennek azért van és volt jelentősége, mert mindkét szülő zsidó származású volt. A család a háború alatt bujkált, apját 1945-ben agyonlőtték. Anyja ekkor az alig egy éves kisfiút Mezőtúrra adta nevelőszülőkhöz, Kati nevű testvére a nagymamájához került Temesvárra. Csak a legnagyobb gyerek, Marika maradt anyjuk mellett, aki 1956-ban Amerikába – akkor így mondták – disszidált. A két kisebb gyerek ezután állami gondozásba került Budapesten, ami sok mindenben meghatározta későbbi sorsukat. A lelenc gyerekek sem korábban, sem akkor nem kaphatták meg mindazt, ami egy ép családban felnövekvő gyermeknek természetes volt. Sérülékenyek, sebzett lelkűek, a világ dolgaiban tájékozatlan, többségükben érzelmileg rendkívül kiszolgáltatott felnőttekké váltak.

szécsi_p.jpg

Szécsi Pál Budapesten és Mezőtúron járt gimnáziumba, ám tizenhat éves korában otthagyta iskoláit. Mindenféle munkát elvállalt. Kabinos volt, járműtelepi segédmunkás, nyomdászsegéd, végül 1962-ben a ruhaipari tervező vállalatnál előbb raktáros, aztán mivel jó kiállású fiú volt, modellként dolgozott. Hiába fordult látszólag jóra a csinos fiatalember sorsa, valami furcsa erő nem engedte, hogy tartósabb, biztosabb érzelmi kapcsolatba kerüljön az őt körülzsongó hölgyek bármelyikével. Tizennyolc évesen feleségül vette a szép lengyel modellt, Grażyna Haset – egy másoknál ártatlannak számító veszekedésük után Szécsi a Szabadság hídról a Dunába ugrott – ez volt első ismert öngyilkossági kísérlete. Kibékültek, Lengyelországba költöztek, a fiatalember villámgyorsan megtanult lengyelül, a házaspár viszonylag jól megélt a modellkedésből. 1965-ben szakítottak, a férj 1966-ban költözött vissza Budapestre. Ekkor kezdődött igazi pokoljárása. Rengeteg nővel került kapcsolatba, a párhuzamosan futó szerelmi történetek sok-sok bonyodalomhoz vezettek. A csalódások Szécsi Pált egyik öngyilkossági kísérlettől a másikig hajtották. Szanatóriumban is kezelték.

Monika Dzieniszewicz, Grażyna Hase, Daniel.jpg

Monika Dzieniszewicz, Grażyna Hase, Daniel Olbrychski 1965 / fotó: Wojciech Plewiński

1966 végén – egy már-már szürreális esemény volt – kitűnő szereplésével megnyert egy eszperantó dalfesztivált Salgótarjánban. A díj sorsdöntő volt, komoly énektanulmányokba kezdett, és a Magyar Televízió kiválasztó emberei az 1967-es táncdalfesztivál énekesei közé is beválogatták. Az egész ország megismerte nevét és dúdolta a Csak egy tánc volt című dalát. Hiába indult el azonban a siker útján a szakmában, magánélete, ha lehet, még a korábbinál is billenékenyebb, kuszább volt. Akárhová ment, mindenhol szerelembe esett. Ezt a finoman fogalmazó szakértők úgy írják: „habzsolta az életet, nem vetette meg a futó kapcsolatokat.”

táncdalfesztivál_0968(FotóMTI Keleti Éva.jpg

Táncdalfesztivál 1968 / Fotó: Keleti Éva

1969-ben anyai nagybátyjuktól, aki 1947-ben ment el Magyarországról, és csak most került újra elő, Szécsi Pál és Kati testvére megtudták, hogy anyai és apai részről is zsidó származásúak. Ez a tény aztán az addig kallódó Szécsi gyerekeket ért csapások közül sok mindent megmagyarázott, nevezetesen azt, hogy miért is kellett bujkálniuk a háború utolsó éveiben, miért is halt meg a munkaszolgálatból éppen hogy hazatért apjuk. A döbbenetet az is fokozta, hogy az őket elhagyó anyjuk Nyugat-Európában él, de nem hajlandó semmiféle kapcsolatba lépni gyerekeivel.

Szécsi Pál szakmai karrierje mindezek ellenére töretlennek mondható. Kortársai, a magyar könnyűzene kiválóságai szívesen látták körükben, a szakma befogadta. Koós János, Aradszky László, Poór Péter, Harangozó Teri, Toldy Mária mellett villámgyorsan a pálya csúcsán találta magát. Kevesen tudják, hogy a magyar táncdal és jazzművészet egyik szintén rövid életet élt óriási tehetségét, Cserháti Zsuzsát Szécsi Pál fedezte fel. Erről és Szécsi Pál életének sok-sok apró részletéről szinte mindent megtudhatnak az énekes honlapját olvasva. 

1971-SzecsiPal-Hagyjukszivem-Front1.jpg

Hagyjuk, szívem - lemezborító 1971

1971-ben már túl volt az Egy szál harangvirág, és a Pillangó című slágereken. Ám bonyodalmas élete ugyanúgy folytatódott, ahogy korábban. Egy magas rangú funkcionárius feleségével szűrte össze a levet, kalandfilmbe illő óvatossággal és körülményességgel szervezték meg találkáikat, de ez a viszony is a többihez hasonlóan gyorsan véget ért, ám a táncdalénekes most nem mászott fel bánatában valamelyik pesti hídra, hanem megvette élete első önálló lakását.

Ami mindenkinek - aki Szécsi Pál kortársa volt - nevének hallatán rögtön eszébe jut, az élete utolsó nagy szerelme, a maglódi születésű Domján Edit tüneményes alakja. A népszerű és tehetséges színésznővel tíz hónapig tartott szerelmük. Most nem a férfi, hanem a nő lépett ki a kapcsolatból. Domján Edit a negyvenedik születésnapján öngyilkos lett. Szécsi Pál a hír hallatán összeomlott, kórházba került.

Ezután a tragédia után még kuszábbá vált Szécsi Pál élete. Anyjához szökött Németországba, itthon búcsúlevelet hagyott, melyben arról írt, hogy lelép az országból. Aztán külföldön összekülönbözött az őt megtagadó anyával, bánatában berúgott, és kinti autós karambolja után valahogyan hazavergődött. Ezt az úgynevezett disszidálási kísérletet pénzbüntetéssel megúszta. A szakma egyik nagyja, S. Nagy István vette pártfogásba, ám hiába próbálkozott Szécsi Pál, nem tudta megtalálni korábbi önmagát. Ivott, amit ez ügyben művelt, az bőven alkoholizmusnak minősíthető. 1974-ben hat sikertelen öngyilkossági kísérlet után holtan találták lakásán. Búcsúlevelet is hagyott. Amit abban leírt az úgy is volt: „Ez az utolsó dobásom.”

1974-Carolina-Zeneszballada-SP70109_03.jpg

Carolina - lemezborító 1974

Szécsi Pál a magyar zene egyik legújabb kori üstököse harminc évet töltött köztünk. Ha úgy tetszik tipikus művészsorsot élt, ilyenkor mondják, a két végén égette élete gyertyáját. A zenetörténetben ott áll a szintén igen fiatalon meghalt Máté Péter, Radics Béla, Ihász Gábor vagy Zámbó Jimmy mellett.

A történelemben nincsen feltételes mód, nincsen mi lett volna, ha. Most mégis az eszünkbe villanhat a kép, hogy a hetven éves Szécsi Pál Kovács Katival együtt kapja meg a Kossuth-díjat. Tehetsége, esendőségében is óriási érzelmeket közvetítő szakmai tudása elég indokot adhatott volna erre.

Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr165868362

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gyűrött Papír 2014.03.19. 12:52:20

Fiatalként rongyosra hallgattam a bakelit lemezeit, de nem is vettem a fáradtságot, hogy a sorsának is utána nézzek. Nem úgy tűnik, mint aki jódolgában égette két végén a gyertyát, inkább a hiányzó gyerekkorát kereste a szeretettel együtt. ZJ-nek is ilyen gyerekkora volt? Mert a vége kicsit más miatt alakult így.

BZ1975 2014.03.19. 18:05:26

maga korának túlértékelt, negédes bájgúnára.

Szalmavirág 2020.06.02. 08:33:27

Szécsi Pál fényes csillag életünk égboltján: minden szava ének, minden dala szívhez szóló örök, igaz, színtiszta érzés... áldott énekei adjanak minden nap földöntúli kegyelmet nekünk!
süti beállítások módosítása