1956. november 2-án a Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyár Könyves Kálmán körúti központjából a gyár egyik stábautójával két operatőr: Csák János, Mikó József és egy gépkocsivezető indult az akkori Szabadsághegy irányába. Előző este megbeszélték, hogy mozgóképen dokumentálni fogják a pártvezetők és az ÁVH üresen hagyott ingatlanjait.

Azért mentek ketten, mert két objektumot választottak ki: Rákosi Mátyás villáját a Lóránt utcában és egy titokzatos államvédelmis épületet az Eötvös úton. Mind a ketten a volt pártvezér lakhelyét akarták felvenni és így fej, vagy írás alapon döntötték el, hogy Csák szálljon-e ki előbb a Lóránt utcánál, vagy Mikó. A sors úgy hozta, hogy Mikó József ment tovább az Eötvös út felé.

Az elsőként kiszállt operatőr anyaga elveszett, vagy lappang valahol, de Mikó felvételei fennmaradtak. Már 1990-ben felleltem az anyag nagy részét és azt televíziós kollégáim útján egy dokumentumfilm keretében már régen közre adtam.

Azóta előkerült még néhány filmkocka és teljesebbé vált az ÁVH- villa filmes dokumentációja. Az operatőr kívülről minden irányból megörökítette a házat és a garázson keresztül lement kamerájával a cellabörtönné alakított pincébe is. A látvány önmagáért beszélt! Majd felment a hallba és szalonszerű nagyszobába, ahol megrendítő, kínzásokkal kísért kihallgatások is folytak.

Szász Béla Minden kényszer nélkül című könyvéből már tudtunk a villa létezéséről, amelynek alapján Nádas Péter Helyszínelés című írása tárta fel hallatlan empátiával a részleteket, még a szamizdat korszakában. A villa azonban tartogat még titkokat, mert nem tudjuk, hogy a házban a Rajk-peren és a hozzá kapcsolt pereken kívül, még milyen szörnyűségek történtek. Nem tartom valószínűnek, hogy a villát 1953 után is ilyen célokra használták, de az sem valószínű, hogy csak a Rajk-per céljaira alakították át börtönné. A terror háza volt ez a Svábhegyen! A feltartott kezű ember, aki ekkor egyedül tartózkodott a házban Takscherer József, aki a ház gondnoka lehetett és csak ebben a minőségében tartozik a képsorokhoz.

Személyes történetem

Az 1970-es évek közepén, mint az MTA Történettudományi Intézetének ezzel a korszakkal foglalkozó felkent szakembere, megfelelő önbizalommal vitatkoztam Nádas Péterrel a Nemzeti Múzeum előtt, hogy az általa akkor vizionált titkos villa nem ott volt!

Azóta tudjuk, látjuk. Tévedtem!

Varga János