A minden túlzás nélkül festői környezetben, a hegyek és erdők tövében meghúzódó Piliscsaba a Pilist és a Budai-hegységet elválasztó völgyben megtelepült falu. A Buda és Esztergom közötti Bécs felé vezető, korábban nagy jelentőségű út és az Esztergom-Budapest vasút vágja ketté.
Piliscsabai látkép egy 1937-es képeslapon (Forrás: MaNDA Adatbázis, Balatoni Múzeum - Keszthely, CC BY-NC-ND)
A település nevét a néphagyomány Csaba királyfitól eredezteti. A monda szerint Piliscsaba és Tinnye határában csapott össze a nagy hun király, Attila két fia, Csaba és Aladár. A török eredetű, ajándék jelentésű személynév mindenesetre magyar névadással lett a falué. Nincs Magyarországon olyan falu vagy város, amelyről ne mondhatnánk el, hogy ne lakná ember évezredek óta. Nincs ez másként Piliscsabán sem, találtak itt bronzkori temetőt, rézkori tárgyakat és különböző épületmaradványokat a Kr. u. 2-4. századból. Ezek a római falak, kerámia darabok, egy villaépület vagy egy őrállomással egybeépített villa egykori ittlétét bizonyítják. Az már csak ráadás, hogy a település túlfelén, a téeszmajorban római vízvezetékcső került elő. A középkorban Piliscsabát Nagycsabának hívták. A pilisi erdőispánsághoz, aztán az ebből kialakult Pilis vármegyéhez tartozott. Csabát 1263-ban említik először az oklevelek. Abból az időből, amikor bizonyos Moys nádor a Nyulak-szigeti domonkos apácáknak adományozta a falut. Buda 1541-es török megszállása után a török adónyilvántartásokban Csaba neve pusztaként fordul elő. A török hódoltság után a Budára 1714-ben visszatérő klarissza apácák váltak a falu birtokosaivá. Piliscsaba, a valamikori Csaba puszta a 17. század végén népesedett be újra. De az ekkor érkezők továbbmentek, és majd csak a 18. század első éveiben jöttek meg a szlovák telepesek, akik végleg itt maradtak. Egészen a század közepéig éltek itt zárt közösségükben, ekkor, Mária Terézia trónra kerültével kezdtek jönni a svábok, akik a 19. század elejére már többségben voltak. A kalapos király a többihez hasonlóan a klarissza rendet is feloszlatta 1782-ben, így Piliscsaba a vallásalapé lett. A 18. század utolsó éveiben Piliscsaba felvirágzott, ezt többek között egy Gailard nevű francia embernek köszönhette, aki likőrgyárat telepített ide. De volt ekkor már itt vendégfogadó, vasáru lerakat és bolt, iskola is. Földje első osztályú, szőlői jók voltak, az erdőből meg nagy mennyiségű fát lehetett kitermelni. Sok csabai a közeli kőbányákban dolgozott, a mezőgazdasági terményeket pedig a falun áthaladó, Budára vezető út segítségével könnyen és jól eladhatták. 1808-ban József nádor lett a csabai földesúr. II. Lipót magyar király hetedik fia 1796-tól ötven éven át volt Magyarország nádora. József nádor Piliscsabát uradalmi központtá tette. A 19. század közepén Fényes Elek mintafaluként festette le a települést. József nádor után fiáé, József Károly főhercegé lett Piliscsaba. A magyar arisztokraták és a polgárság körében igen népszerű arisztokrata felesége volt Clotild szász-koburgi és gothai hercegnő, akiről Klotildliget a nevét kapta.
1895-ben indult meg az Esztergom-Budapest közötti vasúti közlekedés. József főherceg villatelkeket parcellázott ki, ami egyben azt is jelentette, hogy megalapozta azt a nyaralótelepet, amelyet ma Klotildligetként ismerünk. A leginkább a budai római parti nyaraló övezethez hasonlítható, kövezett utakkal ellátott, ligetszerű telep sok budapesti hivatalnokot és tisztviselőt nyaraló építésére késztetett. Később, az 1920-as években a katonai elit tagjai is vettek itt házakat.
Klotildliget, 1930-as évek eleje (Forrás: MaNDA Adatbázis, Balatoni Múzeum - Keszthely, CC BY-NC-ND)
Mindezekkel párhuzamosan 1898-tól számítva négy évtized alatt öt szerzetesrend telepedett le vagy alapított valamilyen intézményt Piliscsabán. A lazaristák után a Vincés nővérek jöttek, majd a Szentségi Jézus Szolgálói Kis Társasága után az angolkisasszonyok, végül pedig a megváltós nővérek. Nem maradhattak itt azonban sokáig, mert a megszálló szovjet csapatok 1944-ben elfoglalták Piliscsabát. Rá két évre kitelepítették a német nemzetiségűek nagy részét. 1947-ben a szlovákok egy része önként elment Csehszlovákiába, az onnan kitelepített, elűzött magyarok házait foglalták el. Piliscsabára viszont sok felvidéki magyar került. 1948 után villámgyorsan elűzték innen a szerzetesrendeket. Klotildliget nevét Pilisligetre változtatták, majd Piliscsaba alsó lett. A korábbi nyaralótelepre Budapestről úgynevezett osztályidegeneket telepítettek ki.
