A budai várnegyed kellős közepén áll a Magyarság Háza. A monumentális műemlék épület frissen felújított terei tekintélyt, eleganciát sugallnak. A historizmus, a romantika és a szecesszió stílusjegyeit egyaránt magán és magában viseli a létesítmény. Érdemes megismerkednünk a történetével. A monumentális épületről túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy valóban a Budai Vár szívében áll. Nem is akármilyen szomszédai vannak: a Halászbástya, a Mátyás templom és az előkelő Hilton Szálloda. A Szentháromság térről körülnézve és látva a vár középkori kisebb-nagyobb házait, egyáltalán nem hihetetlen, hogy a Magyarság Háza helyén már a 14. században is volt épület. Nevezetesen itt volt Hess András nyomdája, és ezen a helyen nyomtatták ki 1473-ban a latin nyelvű Chronica Hungarorumot. Később itt kapott helyet az 1687-ben alapított jezsuita akadémia, aztán 1777-től az ideköltöztetett nagyszombati tudományegyetem. A mai épületet Fellner Sándor 1899-ben kezdte el tervezni. 1904-ben adták át. Eredeti rendeltetése nem volt más: Magyar Királyi Pénzügyminisztérium, amely a neogótika, a historizmus jegyében készült.
Szentháromság tér, Szentháromság-szobor, mögötte a Pénzügyminisztérium (Forrás: Fortepan)
Fellner Sándor a kor jelentős építészei közé tartozott (1857-1944). A Budapesti Műszaki Egyetem, a bécsi Akadémia és a párizsi École des beaux-Arts növendékeként tanult, diplomája megszerzése után Budapesten élt. Több magán- és bérházat, vidéki kastélyt épített eklektikus stílusban. Pulszky Károllyal végezte el az esztergomi Bakócz-kápolna felmérését, eredményeiket egy nagy figyelmet keltő publikációban tette közzé. A várbéli pénzügyminisztérium sikere után 1918-ban rábízták az igazságügyi minisztérium elkészítését is, és ő jegyezte a mára már elpusztult Ritz Szállót.
A bezárt Grand Hotel Ritz, a későbbi Dunapalota és a pesti rakpart a Lánchíd felől nézve. Balra Eötvös József szobra, a távolban jobbra az Erzsébet híd látható.A felvétel 1916-ban készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.083
Az ismét a régi pompájában tündöklő ház a maga idejében igen előkelőnek számított. Háromszáz személyes elegáns bálterem, márványburkolatú, Zsolnay-szobrokkal díszített aula, parkettás, kandallós, fogadó és tanácskozótermek és a miniszteri szobák az új gótika stílusában készültek el. A második világháború alatt a Budai Vár többi részéhez hasonlóan szétlőtték, tornyai beomlottak. Hosszú ideig építgették ezután, 1948-tól 1962-ig. A szocialista építészetbe nem fért bele a két torony, az előtér és a díszterem oszlopcsarnoka, eltüntették. Igaz, ekkor már, az 1950-es évektől a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Diákkollégiumaként szolgált. Képzelhetni, micsoda apró terekre tagolták az egykor fényes palota belső részeit. Mindenesetre sok mérnökjelölt töltötte itt diákéveit. A hatvanas-hetvenes években, ebben a házban működött a Várklub, ahol a magyar rock-korszak legjelesebb képviselői léptek fel, járt itt az Omega és az Illés zenekar is. Praktikusan erre azért volt szükség, hogy a szinte kizárólag fiatal férfiakból álló mérnökhallgatók serege egy-egy ilyen koncert alkalmával a vár megmászására késztethesse más felsőoktatási intézményekben tanuló női diáktársait. A fiatal hölgyek pedig szívesen jöttek, mert a vár – szocializmus ide vagy oda – akkor is vonzó célpont volt, főleg, ha ehhez még a mérnökhallgatók hada is hozzátartozott.
Az épület napjainkban
2011-ben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vette át az épületet, hogy azt a külhoni magyarság központi találkozóhelyévé alakítsa át. Ez a szándék megfogalmazódott a Nemzetpolitikai Stratégiában is: „…Fontos, hogy a meglévő gazdag népi kultúrát, annak hagyományos fórumait tovább erősítsük. A magyar közösségek nemzeti identitásának megőrzésében, fejlesztésében kiemelt szerepe van a magyar anyanyelv megtartásának és folyamatos fejlesztéseknek, a nyelvi jogoknak és intézményeknek. A kulturális reprodukcióhoz minél több olyan közösségi helyre van szükség, ahol az emberek megismerhetik, megélhetik identitásukat…” A Magyarság Háza nemcsak kiáltványokat tesz közzé ez ügyben, hanem olyan közös alkalmakat szervez és ad azoknak helyet, mint a legkülönfélébb kiállítások, hangversenyek, társas rendezvények, bálok, gyermekprogramok. Mert hiszen nem kizárólag és nem elsősorban szóban kell megmutatkozniuk a külhoni magyaroknak. A programokat ebben a házban három szó jegyében szervezik: értékőrzés, hagyomány, találkozás. Az épület eredeti tervek szerint felújított nagyobb tereiben konferenciákat, hangversenyeket és bálokat is rendeznek.
