Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Nyári képeslap - Lenti 2. rész

2016. július 17. - MaNDA

A második Lentiben feladott képeslap 1890-től folytatja a település történetét. Ekkor készült el a Zalaegerszeg-Lenti-Csáktornya vasútvonal, ami együtt járt Lenti ipari-gazdasági fellendülésével. Igen ám, de gyorsvonati sebességgel megérkezett az első világháború, amely nem csak a frontokon, hanem a vegyes nemzetiségű Lentiben – magyarok és horvátok éltek itt – nagy feszültségekhez vezetett. A trianoni határ Lenti mellett húzódott. Ez többek között az is jelentette, hogy az addigi járásszékhely, Alsólendva a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, a Jugoszlávia előtti államalakulathoz került. A terület irányítása tehát Lentire maradt, 1925-től járásszékhely lett. Az iparosodás valójában csak a 20. század elején, az 1920-as években indult meg Lentiben. A térség legnagyobb vállalata a Kerka-völgyi Faipari Rt. letelepedése után egy cikóriakávé gyárat is építettek itt. Ipari iskolát, óvodát, majd polgári, 1938-ban katolikus elemi iskolát nyitottak. A második világháború után szinte minden maradt a régiben. Az 1960-as években döntöttek úgy, hogy Lentiben alakítják ki Zala megye harmadik ipari központját (a másik kettő Zalaegerszeg és Nagykanizsa volt). Ekkor helyezték ide a zalaegerszegi ruhagyár és a megyeszékhelyi erdőgazdaság fűz- és kosáripari vállalatának sok embert foglalkoztató üzemeit. Lentihez csatolták Mumort és Lentiszombathelyt, miután 1979-ben városi rangot kapott, Bárszentmihályfát, Lentikápolnát és Máhomfát.

Képeslap (Forrás: Helytörténet.com)

Lenti életében nagy szerepe volt az 1951-ben felépített Bottyán János laktanyának, nagy létszámban állomásoztak itt harckocsizó és lövészegységek. A katonák tömegeinek kiszolgálására a településen nagy fejlesztésekbe fogtak, új lakótelepek épültek. 1997-ben Lenti legújabb kori fegyveres erőkkel összefüggő története lezárult, megszüntették az itt állomásozó utolsó gépesített lövészdandárt.

Lenti számára napjainkban az erdőgazdálkodás mellett az egyre jobban növekvő idegenforgalom jelenti a megélhetés fő forrását. A szlovén, az osztrák és a horvát határ közelsége rendkívüli módon kedvez a tranzitkereskedelemnek és a turisztikának.

Energiapark (Forrás: Lenti város honlapja)

A Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark 1978-ban nyílt meg. Története 1966-ig nyúlik vissza, ekkor ugyanis lengyárat akartak építeni itt, amelyhez igen sok víz kellett, ezért próbafúrásokat végeztek. Nem azt találták, amit akartak, ám feltehetően jobban örültek a másfél kilométer mélységből percenkét 340 litert felhozó 56 fokos termálvízkútnak, mint a tervezett lengyárnak. A fürdő nátrium-hidrogénkarbonátos vizét 1988-ban nyilvánították gyógyvízzé. 2004-ben avatták fel 1340 m2-es élménymedencéjét, aztán 2010-ben készült el az új 300 férőhelyes pihenőtere és szauna részlege. A termálfürdő öt szabadtéri medencével, egy félig fedett hidromasszázs élménymedencével, öthektáros területen helyezkedik el. A fedett fürdő 3500 m2-es részlegében szintén öt medence, a már említett szaunavilág, gyógyászati részleg, ahol a különböző mozgásszervi betegségeket, a lumbágót, ízületi panaszokat, gyulladásos és kopásos megbetegedéseket kezelnek, valamint szépségfarm is működik. Sokan hisznek az energiapark gyógyító erejében. A természetgyógyászok szerint itt erőteljes földsugárzás gyógyíthatja az ebben hívő embereket.

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr278892158

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása