Mert azok a fránya arisztokraták csak élősködtek, így tanították generációk során át, miközben ott volt például az éppen száz éve halott széki gróf Teleki Sámuel, aki saját költségén jó néhány fehér foltot felszámolt Afrika térképén.

Teleki Szebenben (Asbót Kamilla volt Theodor (Tivadar) Glatz műterem, 1871 körül)

A kitűnő természettudományos képzésben (debreceni kollégium, göttingai és berlini egyetemek) is részesülő ifjú gróf egészen fiatalon felsőházi tagként bekapcsolódott a politikai életbe. Így ismerkedett meg a magyar arisztokrata körökben népszerű, nálánál tizenhárom évvel fiatalabb Rudolf trónörökössel, és a Görgényi havasokban rendezett vadászatokon (ez volt Rudolf legkedvesebb vadászterülete, 1881-től övé volt a még I. Rákóczi György által emelt görgényszentimrei vadászkastély, amiből medvevadászatra indult a társaság) össze is barátkozott vele. Így talán éppen Rudolf volt az, aki arra kapacitálta, hogy a tervezett afrikai vadászatát alakítsa felfedező expedícióvá, melynek legyen célja a legendás sivatagi tenger, vagy tó. Ő javasolta neki társul a pozsonyi születésű tengerészhadnagyot, Ludvig von Höhnelt, aki nem mellesleg kitűnő térképész és hegymászó is volt.

Teleki-vulkán

1886 novemberének végén a ma Tanzániához tartozó Zanzibár szigetén voltak, angol és francia térképekkel felszerelve. Itt állították össze a 300 fős expedíciót, az emberek többsége a régi Tarzan-filmekben is gyakran szereplő teherhordó volt, aki a fején egyensúlyozva vitte a nagy, vászonba kötött csomagot. Három hónap szervezőmunka után indultak el Kenyába 1887 február 4-én, júniusban értek a Kilimandzsáró tövéhez, és először ők jutottak fel a hóhatárig (5310 méter), de a csúcstámadás (5895 méter) sem ekkor, sem pedig 1895-ban nem jött össze Telekinek. Kikujuföldön viszont többször is rájuk támadtak a vad és harcias törzsek, de az ismétlőpuskák ellen kevés volt az íj és a nyíl.
Októberben érnek el a Kenya-hegyhez, aminek szintén a hóhatáráig (4680 méter) jutnak. 1888. március 6-án bukkannak rá a legendák tengerére, a helyiek által Nagira Mwaitennek nevezett tóra, amit Teleki barátjáról, Rudolfról nevezett ott helyben el. (1975-ben a magukra találó afrikaiak a partján élő törzsről Turkanára keresztelik át a tavat.) A tótól öt kilométerre bukkan rá Teleki egy kisebb, de működő vulkánra, amit Höhnel pedig róla nevez el. (A környéken a vulkán mellett még egy völgy, egy tengerszem és egy turistaház is őrzi a gróf emlékét.) A csapat a Rudolf-tó keleti partján halad tovább, augusztusban pillantják meg a következő, már sós vizű lefolyástalan tavat, amit Rudolf soha nem szeretett feleségéről, a belga Stefániáról neveznek el (jelenleg Csev-Bahirnak hívják). Végül a fáradt és igen csak megfogyatkozott csapat 1888. október 24-én érkezik meg a végállomásra, Mombasába. Teleki a következő évben még tesz egy rövid utat Etiópiába, 1893-ban Indiába, Szumátrára és Jávára, és a sikertelen Kilimandzsáró mászás után már a betegségek miatt nem indul többé útnak.

Teleki Sámuel kedvenc kutyájával (Forrás: europeana.org)

Kétéves nagy expedíciója során a térképészeti fehér foltok eltüntetése mellett 16 törzsről készítenek hiteles leírásokat 338 használati és dísztárggyal, fegyverrel és öltözettel megalapozták a Néprajzi Múzeum afrikai gyűjteményét. Azonosítottak három új kaméleon- és 76 növényfajt, nem véletlen hát, hogy egy csomó tudományos társaság mellett Telekit az MTA is tiszteletbeli tagjának választotta. Szülőháza, a sáromberkei Teleki-kastély felújítása/átépítése után a megérdemelt pihenés alatt tör ki a Nagy Háború, Teleki gróf tartalékos huszárezredesként nyomban jelentkezik a frontra, de udvariasan emlékeztetik korára. A család 1803-ban emelt sírboltjába helyezték száz éve örök nyugalomra, nyugalmát sírrablók zavarták, kastélyát tolvajok hordták szét a II. világháború után.

Pálffy Lajos