Két babonafélével kell leszámolnunk, amikor Szirtes Ágit a közismert és népszerű színésznőt születésnapján köszöntjük, felidézve életművének jelentősnek gondolt részleteit. Az első babona, de inkább mondhatnánk finomkodó áltapintatnak, az, hogy nem illendő a hölgyek életkoráról beszélni. Miért ne lenne az? Az a tény, hogy szeptember 21-én Szirtes Ági a hatvanadik születésnapját ünnepli némelyek szerint tapintatlan közlés, hiszen benne van az a szám, ami az életkorát jelzi. A kedves, tehetséges, nagy és tekintélyes életművet maga mögött tudó hölgy számára miért lenne kényelmetlen megmondani azt is, hogy hány éves? A másik babonaféleség talán ennél bonyolultabb, hiszen sok esetben valóban nehéz mit kezdeni azokkal a gyerekekkel, akik a különböző szakmákban szüleik, nagyszüleik foglalkozását választják. Ezekben az esetekben jönnek elő a közhelyszövegek az almáról meg a fájáról, a nagy fa nagy árnyékáról. Éppen Szirtes Ági esetében mutatja meg az élet, hogy egy híres színész lánya apjához hasonlóan híres színésznő lehet, sőt Szirtes Ági lánya, Pálmai Anna, aki szintén ezt a mesterséget választotta, már egyre inkább ismertté válik szakmájában. Sőt, édesanyjával egy színházban, a Katona József nevét viselő teátrumban dolgoznak. Ha még maradunk csak a színészetnél, sorra húzhatjuk elő a példákat arra, hogy a híres szülők gyerekei idővel szintén híressé válhatnak. Básti Lajos lánya, Básti Juli, Görbe János lánya Görbe Nóra, Őze Lajos fia Őze Áron, Haumann Péter gyerekei, mind-mind élő példái annak, hogy egyrészt az alma nem esik messze a fájától, másrészt pedig, hogy a színészetben, mint akármelyik más mesterségében a világnak, igen is tehetségesebbnél tehetségesebb nemzedékek követhetik egymást, és akár dinasztiák is kialakulhatnak.

Szirtes Ági 1978-ban szerzett diplomát a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Osztályvezető tanára Vámos László volt. A párhuzamos osztályokat sem akárkik irányították, Marton Endre és Várkonyi Zoltán. Ha az évfolyamból csak néhány nevet írunk le, látjuk, hogy mint minden évben, 1978-ban is jobbnál jobb színészek kerültek ki mestereik keze alól: Udvaros Dorottya, Hernádi Judit, Peremartoni Krisztina vagy Tahi József. Szirtes Ági a Kecskeméti Katona József Színháznál eltöltött egy éve után, 1979 és 1982 között a Nemzeti Színházban dolgozott. 1982-től a budapesti Katona József Színház tagja, egyike a híres teátrum alapítóinak. Számtalan sikerdarabban játszott, emlékezetes alakítások fűződnek nevéhez a világ és a magyar irodalom legnevesebb színházi szerzői műveihez kötődően. A névsor sokatmondó: Bródy Sándor, Dosztojevszkij, Shakespeare, Molière, Füst Milán, Csehov, Alexandre Dumas, Ödön von Horváth, Federico García Lorca, Euripidész és Thomas Bernhard. Szirtes Ági nyolcvanöt színházi bemutatón vett részt eddig. A mindenféle manír nélküli, természetes színpadi jelenléte, sodró erejű tehetsége a társulat nélkülözhetetlen tagjává tette. Az a fajta szakmai alázat, ami nemzedéktársai legtöbbjében ott van, neki is sorra elhozta a sikereket. A közönség elismerése – túl azon, hogy tudomásul vette, hogy egy nagy színész lányát látja a színpadon – Szirtes Ági pályája kezdetétől az élet teljességét megjelenítő tehetségével, különleges adottságaival a soha nem hivalkodó, igazi színésznőt ismert meg benne. Megjegyzendő, hogy a fényes szelek nemzedékének két ragyogó tehetségű sztárja közül az egyik az édesapja volt, a másik, Soós Imre pedig a keresztapja. Úgy írják, hogy keresztnevét apja híres partnerétől, Mészáros Ágitól kapta.

Szirtes Ági a játékfilmek segítségével már nagyon fiatalon ismertté vált. Az 1970-es évek közepén, amikor még mozikultúráról is beszélhettünk, Magyarországon sorra készültek el a magyar filmtörténet egyik fénykorát meghatározó mozgókép-történetek. Sok ilyen emlékezetes darabban kapott szerepet Szirtes Ági, jelenléte a filmvásznon azóta is folyamatosnak mondható. Néhány címet emeljünk ki a sorból: Holnap lesz fácán, Egy erkölcsös éjszaka, Roncsfilm, Sose halunk meg, Hyppolit, Ének a csodaszarvasról, Szezon és Az ajtó.

Különösen emlékezetes szerepet játszott az 1985-ben készített Falfúró című filmben. A Szomjas György rendezte szatíránál kevesebb alkotás tudta hitelesebben bemutatni a szocializmust. A korszak jellemző teréről, egy lakótelep életéről beszélnek. A betonfalak közé szorított, mégis magyar, a rendszer képtelenségeit óriási ügyességgel kijátszó emberek életéről szól. A már recsegő eresztékű szocialista rendszerben él egy ember, aki ekkor már veheti magának a bátorságot, hogy kilépjen az addigi életét megkeserítő vállalatból, muszáj vállalkozóként, lakótelepi falfúróként építi ki karrierjét, ami a lakótelep csinos hölgylakói között más jellegű sikereket is hoz. A kegyetlen vígjáték férfi főszereplője Bán János, a női – a feleségé – Szirtes Ági. Sztárok egész hada forog körülöttük: Andorai Péter, Ujlaki Dénes, Dörner György, Gáspár Sándor, Nemcsák Károly és Bertalan Ágnes.

Fotó: Kollányi Péter

Szirtes Ági népszerűségét már a kezdetektől fogva egyre jobban növelték a tévéfilmekben látott alakításai. A kedves, szép, fiatal lány megformálása a Koppányi aga testamentumában vagy a Bánk bán Melindája húsz évvel később, 1987-ben éppen olyan hitelesen mutatták meg az női-asszonyi lélek minden igazán fontos rezdülését, mint a tavaly a nézők elé került Nem tűntem el című film alakja. Ha még mindezek mellé odavesszük két legjelentősebb szinkronszerepét, a nyolcvanas évek Ann Onedinjét vagy napjainkból a nagy hatású Maffiózók sorozatból Carmela Sopranot hitelesen magyarul megszólaltató hangot, cseppnyi kétség nem maradhat bennünk, napjaink egyik nagy magyar színészével van dolgunk. Aki szakmai tudásával, tisztességével és emberségével többszörösen rászolgált azokra a díjakra, melyeket eddig megkapott: a Jászai Mari-díjra, az Érdemes művész címre és a Kossuth-díjra. Születésnapján Isten éltesse Szirtes Ágit.

Dippold Pál