Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Katódsugaras küldetés - Az első magyar televíziós adás

2015. augusztus 06. - MaNDA

Nevezték a jövő rádiókészülékének, elektronikus doboznak, az adatátvitel láthatóvá vált manifesztációjának. A nappalik állandó tartozéka elterjedésének kezdetén ugyanúgy félelmet generált a nézőkben, ahogy tette annak idején maga a mozi is vagy a hangos film hátborzongató zörejei. A televízió fekete dobozának rejtélyes ereje felforgató hatással bírt. Szembe kellett nézni a ténnyel, hogy Chaplin botladozó lépéseiért nem kell többé elgyalogolni a filmek fizetős szentélyeibe, hanem a karosszék kényelmes ölén élvezhető közelről. A televízió, az új kór ami függőséggel fenyegetett a hatvanas években Amerikában kinőtte magát a legnépszerűbb szórakoztató forrássá. Kennedy halálát vagy Neil Armstrong első Holdra lépését mindenki láthatta, az információ gyorsasága hirtelen és erőszakosan szippantotta magába a világot. A nézők kezdeti félelmét a filmgyártó stúdióké múlta csak felül, akik a mozi vesztét érezték a levegőben, hiszen egy új vetélytárs lépett fel. Amerikában, az 1950-es években, amikor a televízió készüléke széles körben elterjedt, és mindenkinek a nappalijában villogott egy készülék, a mozik kiürültek. A szélesvásznú mozi hívatott az elveszett lelkeket visszacsalogatni a kényelmes kertvárosok puha gyepéről. Először még három vetítővel (Cinerama), illetve 70 mm-es filmmel dolgozó szélesvásznú technikát a 20th Century Fox filmstúdió reformálta meg a Cinemascope módszerrel. A szélesvásznú western és a heroikus történelmi filmek mámorosan használták fel/ki a széles vászon előnyeit. A televízióba való átültetése a szélesvásznú produktumuknak újabb erőpróbát jelentett a későbbiekben, Ben Hur fejét bizony veszély fenyegette és nem csak a fiktív filmes valóságában. A felháborító pan and scan féle tévés csonkítások mesterművek sorait vágták le, hogy azok a televízió 4:3 felbontásán is meg tudjanak jelenni.

A technikai kényelmetlenségek, és a mozi marginalizálódása mellett az új találmány a mai napig rengeteg kulturális vitát vet fel, amire filmek ezrei reflektálnak, legtöbbször elkeserítő válaszokkal. Gondoljunk csak Cronenberg, Videodrome-beli emberi szövettel egyesülő tévékészülékére, vagy Spielberg kertvárosi családját fenyegető képernyőről szabadult kísérteteire. Érdekesség, hogy Lugosi Béla szerepelt az 1935-ös (!) Murder by Television című misztikus filmben, aminek már a címe is csalogatóan épít az új csodára.

Az amerikai köztudatban már félelemmel vegyes kíváncsisággal néztek a televízió kulturális paradoxona felé, amikor itthon, Magyarországon még csak először hallottak róla. Mikor is tört be hozzánk ez a kétes kulturális közvetítő csoda?

A televíziós adás megindulása itthon rögösebb utakon haladt, annak ellenére, hogy fejlesztésében magyar tudósok szép számmal vettek részt (Czukor Károly, Barta István, Nemes Tihamér). 1946-ban mutatták be először nálunk ennek a formabontó újításnak a katódsugaras készülékes formáját, de csak 1953-ban született döntés arról, hogy televíziós sugárzás induljon, a közhangulat megnyugtatásának és befolyásoló lehetőségének szikráit meglátva a híres találmányban. A minisztertanács az addig rádiókészülékekkel híressé vált Orion gyárat bízta meg a készülék fejlesztésével és forgalomba hozásával, ami egy 14 x 18 cm-es képméretű vevőkészüléket jelentett eleinte. 1954 január 20-án a Széchényi-hegyen végezték el az első kísérleti, 100 wattos adóberendezés kipróbálását. Szeptemberben a Mezőgazdasági Vásáron illetve a Corvin Nagyáruházban a széles közönség csodálhatta már meg a készüléket, László Endre és Szécsi Ferenc rendezők jóvoltából láthatták itt az érdeklődők az első felvételeket. Az első adás decemberig váratott magára, amikor az Orion gyárépületéből vetítettek dia pozitívot Láng Éva mérnökről, majd ez a képsor négy kilométerrel arrébb megjelent a vevőkészüléken a Gyáli úti épületben.

Az első hazai gyártású TV készülék, az Orion AT501 kódszámot viselte, aminek a képernyője még kisebb volt, mint az azt körülvevő diófa szekrény, és eleinte két csatorna sugárzását tudta biztosítani, később az AT501M modell már tizenkettőét. 1956-tól kerültek forgalomba ezek az első masinák, először csak budapesti árusítással és 5500 Ft-os meglehetősen magas áron. 1957 tavaszán már a hét három napján is színházi közvetítések, sportesemények és filmek szórakoztatták és oktatták az újdonságot lassan megszokó nézőket. A szabadság-hegyi tévéállomás 94 méteres magányos tornya visszavonhatatlanul sugározta elektromos hullámait Budapest felé.

Az első televíziós próbaadást az 1954-es februári Magyar Filmhíradó készített egy összeállítást. A filmhíradó rámutat annak megkésettségére, illetve elénk tárja azt a részletet, hogy nincs ok aggodalomra, hamar megoldódik a Szovjetunió segítségével. A kísérleti állomás építése kerek száz napot vett igénybe. A híradó bemutatja a lázas frankensteini laborszerű készülődést, sok fehér ruhás tudóssal és bonyolultabbnál bonyolultabbnak tetsző gépekkel. Ezzel párhuzamosan betekinthetünk az Orion-labor munkái közé is, ahol a televíziós vevő készül. Az első televíziós képeken a siker jelét demonstrálva jelenik meg Németh Marika félszeg mosolya. Utána az erős hóhullás mögött a Széchényi-hegy tűnik fel, ahol az első száz wattos adóberendezés épült fel. Ennek köszönhetően a Mágnás Miska jól ismert dallamai már az otthonok falai közé is behallatszanak.

Wilhelm Anna

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr727685902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása