A mai magyar építőművészet egyik legjelentősebb alakja, Finta József nyolcvan éves. Kolozsvárott született 1935. június 12-én. Édesapja Finta Gerő magyar-latin szakos tanár volt. Édesanyja közgazdászként a református kollégium titkárnőjeként dolgozott. A Finta család 1941-ben Nagyváradra, majd 1944-ben Budapestre költözött.

A későbbi jeles építész 1945 és 1952 között a budapesti Lónyay utcai Református Gimnáziumban tanult, ám miután ezt az intézményt megszüntették, a József Attila Gimnáziumban érettségizett. Ha bárki ma szemügyre veszi a Lónyay utcai Református Gimnázium épületét, ezt a méltóságteljes, a Bauhaus jellemző stílusjegyeit magán viselő intézményt, tiszta vonalait, racionális helykihasználását és szinte tökéletes beilleszkedést a környező épületek sorába, innen is eredeztetheti Finta József későbbi munkáinak meghatározó jegyeit. Ahogy az lenni szokott, a fiatal Finta művésznek – írónak, festőnek – készült, de apja a műszaki egyetem építészkarát javasolta először elvégezni. Legyen valami normális szakma is a kezedben, fiam – mondhatta –, a művészet, ha akar, úgyis megtalál. A fiatalember 1953 és 1958 között végezte el az egyetemet. A tanárok akkoriban sem kaptak normális fizetést, így Finta József a családját úgy igyekezett iskoláztatása költségei alól mentesíteni, hogy ráfeküdt a tanulásra, amelynek eredményeként előbb Rákosi, aztán Népköztársasági ösztöndíjat kapott. A meglehetősen szép pénzzel járó ösztöndíjak elnyeréséhez folyamatos és jó eredményekkel járó, kitartó tanulás kellett.

Finta József

1958 és 1960 között a Magyar Építőművészek Szövetségének Mesteriskoláját is elvégezte. Finta József a Lakótervben kezdte építészi tevékenységét, itt harminchat évet töltött el. Tervezőként kezdte, műteremvezető, majd igazgatóhelyettes-főépítész beosztást kapott. 1961-ben a dunaújvárosi garzonház megtervezése hozta el Finta Józsefnek első építészi sikerét. 1965-ös Ybl-díja után a LAKÓTERV sztárépítészének is nevezhetjük, igen sok munkát bíztak rá. Nevét Magyarország a Duna Intercontinental szálló felépítése után ismerte meg. Ezzel vette kezdetét Finta József szállodaépítői korszaka, sorra születtek meg a tervek, majd meg is épültek a mai Budapest arculatát meghatározó szállodái: Hotel Fórum, Hotel Voronyezs, Hotel Buda Penta, Hotel Novotel, Hotel Liget, Kempinski Hotel Corvinus. A hatalmas munkabírású Finta József sok nagy épület tervezését vállalta, ezek egy részének építése már a rendszerváltás után, 1994-ben fejeződött be. Ekkor alapította meg a Finta és Társai Építész Stúdiót, ahol negyvenen dolgoznak. Az iroda legjelentősebb munkái az Árpád híd pesti oldalán álló ORFK-BRFK székház, a rendőrpalota, vagy a WestEnd City Center.

WestEnd

Finta József azonban nem csak a tervezőasztal mellett alkotta meg impozáns életművét. 1985-ben címzetes egyetemi docenssé nevezték ki, hosszú évekig a MÉSZ Mesteriskola vezető építésze volt. Építészelméleti munkái is nagy hasznára váltak a szakmának. Sok könyvet és tanulmányt publikált magyar és külföldi szaklapokban, és végül eljutott a festészet közelébe is, grafikái, rajzai több önálló és csoportos kiállításon szerepeltek. Ha mindez nem volna elég, műszaki közéleti pályájának néhány állomását is mellérakhatjuk: a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Művészeti Akadémia egyik alapítója és még sorolhatnánk tovább.

Hotel Duna Intercontinental Szálloda, 1969 (Forrás: Fortepan)

Finta Józsefet 2014-ben utolérte a Nemzet Művésze díj is. Ezt azok a hatvanöt évesnél idősebb Kossuth-díjas alkotóművészek kaphatják meg, akik a saját művészeti területükön jelentős értéket hoztak létre. A Magyar Művészeti Akadémia elnöke adományozza évente egyszer, és a köztársasági elnökkel közösen adják át.

Finta József talán a ma élő legismertebb építészünk, ahogy bizonyos szélső liberális lapokban fogalmaznak: „híre, hírhedtsége idehaza csak Makovecz Imrééhez fogható”. A tájékozatlanság némely esetben meg még odáig is elvezet, hogy a Budapesten született Makovecz Imrét Fintához hasonlóan erdélyi származásúnak írják. Biztos Koós Károllyal keverték össze. A két építészóriás munkáinak összehasonlítása ostobaság. Makovecz az organikus építőművészet nagymestere, a magyar vidék legújabb kori építészetének legnagyobbja, Finta József a funkció és a konstrukció mestere, aki Budapestet rakta tele a maga szikárságukban is szép, okos házaival. Az a tény, hogy a két nagy építész szoros, baráti viszonyban állt egymással, és kettejük szembeállításának mindenféle kísérletét egész életükben visszautasították, hogy a Magyar Művészeti Akadémiáért Finta legalább annyit dolgozott, mint Makovecz Imre, elismerésre és tiszteletre méltó. Magyarországnak nagy szüksége van az ilyen tiszta életű, teremtő-építő emberekre, mint Finta József. Isten éltesse nyolcvanadik születésnapján.

Dippold Pál