Fonyódliget és a szomszédos Fonyód számtalan természeti és kulturális kincs őrzője. Ha itt körülnézünk, ott van minden a szemünk előtt, ami a Balatont a legtöbb ember számára vonzóvá teszi Fonyódon: látjuk a vízbe nyúló, mediterrán hangulatú félszigetet, rajta az őskor óta lakott kisvárost. A somogyi dombokkal szemben, a túlparton ott magasodnak a mitikus hegyek: a Badacsony, a Gulács, a Szent György-hegy és a Csobánc. A víz fölé magasodó Fonyód sok-sok történetet tud. Látta a rómaiakat, a besenyőket, a honfoglaló magyarokat, a tatárokat, a törököket, látta a labancokat és a kurucokat, átfutottak a kettős kúp alakú hegyen 1848 szabadságharcosai. 1914-ben itt csikorogtak az 1896-ban elindított Kaposvár-Fonyód vasútvonal hadiszerelvényei, és vitték Doberdóba meghalni a somogyi bakák ezreit. Ugyanígy láthatta Fonyód hegye a Balaton fölötti óriási német-szovjet légi csatát a második világháború végén, melynek áldozatai közül sokan repülőgépeikkel együtt máig a Balaton iszapjában nyugszanak. A megszálló szovjet birodalom, miként a korábbiak közül egy sem, nem tudta széttörni azt a harmóniát, amit ez a település születése óta, azaz évezredeken át megőrzött.

Fonyód-fürdő, 1940

Amit elődeik felépítettek, megépítettek, azt megtartotta ez a város. A fonyódi hullámtörő kőgátat Scholtz Gyula tervezte. A Balaton part leghosszabb, 464 méteres mólója a szemközti Gulács hegyre mutat. Erről tanúskodik az az 1940-es képeslap, melyet a Mandadb-n találunk. A kikötői Zenepagoda, a Millecentenáriumi Park és a Díszkút szintén az ezredforduló környékén épült, a boldog békeidőknek mondott korszak nyugalmat sugalló stíluselemeivel.

A magyar organikus építészet legnagyobb alakjának, Makovecz Imrének keze nyomát viseli a Mátyás Király Gimnázium épülete. A Balaton egyébként is szerette Makovecz Imrét. A népi építészet és a magyar őstörténet jellegzetes, azonnal felismerhető formáival dolgozó művésznek a tó partján sok terve vált valóra. Budapesten nem kellett Makovecz-ház, bár a fővárosi előkelőségek igen csak elcsodálkoztak az ezredfordulón, amikor az angol trónörökös, Károly herceg Budapestre utazván ragaszkodott barátja, Makovecz Imre meglátogatásához.

Fonyód (forrás: wikipedia)

A 20. század végi magyar irodalom jelese volt Fodor András Kaposvárott élt költő, aki minden nyarát Fonyódon töltötte. Itt, a városi strandon 1997-ben érte a halál. Csodaszép balatoni verseiben és sokak által rettegett naplójában - a magyar művészeti élet minden szereplőjéről mindig, mindent feljegyzett, ez sokaknak igen kellemetlen volt - azonban tovább él. A híres napló a költő halála után két kötetben megjelent. Nagy érdeklődés és felzúdulás kísérte.

A Fácánosi palánkvár egyedülálló műemlékünk. A nyaranta rendezett hadijátékok az egykori várkapitány, Palonai Magyar Bálint hőstetteit idézik.

Nagyboldogasszony templom (forrás: www.fonyod.hu)

A város katolikus temploma, a Nagyboldogasszony templom, 1902-ben készült el, majd a század húszas éveiben nyerte el ma ismert formáját. Különleges, olaszos, a szecesszió és az art deco stíluselemeit megmutató, vidám templomba járhatnak a fonyódiak.

Dippold Pál