Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Melocco Miklós, a mesterművész

2015. április 03. - MaNDA

Polgári családban, Rómában, 1935. április 3-án született. Kisgyerekként családjával egy ideig Berlinben élt, majd hazatértek Magyarországra. A második világháború alatt és utána pár évig Iváncsán laktak. Budapesten Melocco Miklós egyházi iskolába járt. Apját, Melocco Jánost, aki újságíró, 1947-től 1950-ig a katolikus Új Ember folyóirat segédszerkesztője volt, egy 1950-ben tartott koncepciós per után 1951-ben kivégezték. Melocco Miklós gimnáziumi tanulmányai mellett dolgozott, volt hómunkás, sírásó, segédmunkás. Háromszor jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, az első két alkalommal polgári származása miatt elutasították. Végül 1955-ben vették fel, 1961-ben Kmetty János és Pátzay Pál mestereknél végzett.

1981 óta Zsámbékon él. 1962-től rendszeresen kiállító művész. A hazai figurális szobrászat egyik legfontosabb képviselője. Munkáinak jellemző anyaga a gipsz, gyakran használja direkt öntvényként is. Számos köztéri szobor alkotója. Híres költők, ismert történelmi személyek megjelenítésénél a szokásos ábrázolási konvenciókat elhagyja. Az 1992-ben életre hívott Magyar Művészeti Akadémia alapító tagja.

melocco_miklos.jpgMelocco Miklós

A szobrász hatalmas életművét áttekintve már csupán annak számszerű nagysága is elismerésre késztet. Aki sok évig él, az sok szobrot készít. A nyolcvan éves mester - a szobrász szakmában dolgozó szakmunkások, kőfaragók, fehérmunkások, mintakészítők, óriási tisztelettel tudják kimondani ezt a szót - az az ember, akire azt szokták mondani: színes személyiség. Családjából hozta sokoldalú érdeklődését. A természettudományok legalább annyira érdeklik, mint a humán tudományok. Ha nem lenne elcsépelt a jelző, akár reneszánsz embernek is mondhatnánk. Rendkívül olvasott, jól tájékozott a zenében, és mivel egész életét többek között kemény fizikai munkával töltötte – a kőfaragás vagy a bronzöntés, de akár az agyagba mintázás is nehéz – magabiztosan mozog a sport területén is. Fiatal korában első osztályú kosárlabdázó volt. Különös módon kapcsolódott be a nyelvészeti kutatásokba. Munka közben rádiót hallgat, és az ott elhangzó nyelvi képtelenségekből gyűjteményt állított össze: műhelye ajtajára jegyezte fel a butábbnál butább fordulatokat. Ezekből aztán néhányszor szemelvénygyűjteményt tett közzé folyóiratokban. Otthon van az építészetben is, Budapest városszerkezetével kapcsolatos gondolatait szépirodalmi igényű prózának álcázva tette közzé huszonöt évvel ezelőtt Gibitz báró nézetei címmel a Hitel című lapban.

lehel_vezer_szobra.jpgLehel vezér, Jászberény; Melocco Miklós és Párkányi Raab Péter alkotása (a kép forrása)

Melocco Miklós gondolkodásának tisztasága, eredetisége és következetessége nem csupán szobrainak formavilágában, létrehozásuk módszereiben jelenik meg. Műveltsége, ízlése, tapasztalatai és érzései ugyanígy jellemzik beszédmódját is. Közszeretetnek örvendő szereplője a rádió- és tévéműsoroknak, szellemes és pontos mondatai azonnal megragadnak mindenkit.

szent_istvan_megkoronazasa.jpgSzent István megkoronázása, Esztergom; Melocco Miklós alkotása (a kép forrása)

Melocco Miklós pályája elején néhány évig a kecskeméti művésztelepen dolgozott. Erről nemcsak a később derék fémtolvajok által eltüntetett Kodály-szobrának emléke tanúskodik, hanem ezeknek az éveknek köszönheti Kecskemét akkori főépítésze, a várost igen rövid idő alatt csillogóvá varázsló Kerényi József építész barátságát is. Madarat tolláról, embert barátjáról - szól a közhely. Melocco Miklós körül csupa kitűnő embert találunk. Nem ő válogatta ki barátait és nem barátai választották őt. Az élet rendje az, hogy a rendkívüli ember egy másik rendkívüli tehetséggel érti meg jól magát. Melocco Miklóst szoros barátság fűzte Makovecz Imréhez és Gyurkovics Tiborhoz. Melocco Miklós őszinte és meghitt barátja Kányádi Sándor és Varga Imre. A kitűnő festő, Filep Sándor a fiatalabb korosztályból éppen úgy ebbe a körbe tartozik, mint a kortárs figurális szobrászat hasonló korú nagy alakja, Párkányi Raab Péter.

Díjai:

  • Munkácsy Mihály-díj (1973),
  • Érdemes Művész (1982),
  • Kossuth-díj (1988),
  • Podmaniczky-díj (1988),
  • Magyar Művészetért-díj (1993),
  • Magyar Örökség díj (1998),
  • Prima Primissima (2004),
  • Szent Márton-díj (2008),
  • Nemzet Művésze (2014)

Melocco Miklós azonban mindezek ellenére vagy talán éppen ezért, egészen hétköznapi, mondhatnánk már-már veszélyesen normális életet él. Igen sok derék emberrel van jó viszonyban a faluban, ahol él. Bocsánat, a falu, Zsámbék néhány éve város. Jellemző adalék, meglehetősen nagy az a kutyapopuláció Zsámbékon, melyet a Nemzet Művésze név szerint ismer.

Egy nemrégiben készült interjúban Melocco Miklós így beszélt hivatásáról, és arról, hogy mit csinál mostanában:

„Mindenfélét csinálok mostanában, dolgozom, rajzolok, mintázom. Nem a kisplasztikák az én vágyaim netovábbjai, az jó nehéz játék, nehéz jót csinálni, nehéz jót kigondolni. Ez a foglalkozás, amit űzök, régimódi. Michelangelo és később Rodin óta a világon semmit nem fejlődött, sem gondolkodásában, sem technikájában. Viszont egy csomó helyen szükség van rá. Magyarország különösen foghíjas. A török hódoltság százötven éve alatt az úgynevezett európai képzőművészet itt nem működött. Szobrok és tornyok nélkül nagyon város sincs. Az igaz, hogy a szobrot nem úgy kell elképzelni - mondom én -, hogy bronzból egy posztamensre egy közlekedési rendőrt állítok. Hanem építészeti beágyazottsággal szebbé tenni egy utcát, egy utcasarkot, egy teret. Ez volna a szobrászoknak a feladata… a szobrászat azonos volt a megélhetésemmel, de azért én elég szenvedélyesen csináltam. Nem tudok meglenni szobrászat nélkül. Ez a szenvedélyem.”

Mit lehet erre mondani? Nem sokat, csak annyit, hogy Isten éltesse a nyolcvanéves Melocco Miklóst, és tartsa meg közöttünk még sokáig.

Dippold Pál

Köztéri művei:

  • Fürdőző elefánt (mészkő, 1962, Ózd-Bolyok, bölcsőde),
  • Thury György (1967, Tata),
  • Bartók Béla (mészkő portré, 1969, Győr, Bartók Béla út),
  • Mátyás király (mészkő dombormű, 1970, Budapest, I. ker., Tárnok utcai Általános Iskola),
  • Páva (kő, bronz, 1971, Budapest, IX. ker., József Attila lakótelep),
  • Dr. Tangl Harald (gipsz portré, 1972, Herceghalom, Állattenyésztési Kutató Intézet),
  • Papírrepülő (mészkő, 1973, Budapest, XII. ker., Zugligeti út, Libegő),
  • Ady: A halottak élén (mészkő, vas, 1976, Tatabánya, Népház-park, rekonstruálva 1997, Tatabánya, Üzleti Tudományok Főiskola),
  • Országház utca (Falon átrepülő apáca) (festett mészkő, 1976, Budapest, I. ker., Országház u.),
  • Ady-oltár (gipsz, 1977, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum),
  • Ülő nő (mészkő, 1977, Pásztó, Strand),
  • Radnóti (gránit, 1980, Győr-Abda [Kerényi Józseffel]),
  • József Attila-oltár (festett gipsz, 1982, Komló, Színház),
  • Szent Sír (gipsz, 1984, Győr, Székesegyház),
  • Szabadságoszlop (mészkő, 1985, Zsámbék),
  • Gerelyes Endre (terrakotta portré, 1986, Salgótarján, Ifjúsági Művelődési Ház),
  • Földműves emlékmű (mészkő, 1986, Ópusztaszer, Nemzeti Emlékpark),
  • Molnár Csilla-síremlék (1986, Kaposvár),
  • Kilus kút (mészkő, 1986, Budapest, I. ker., Mészáros u.),
  • Szokratész (homokkő, 1987, Zsámbék, TF),
  • Amerigo Tot-síremlék (mészkő, 1989, Farkasréti temető),
  • Tavaszünnep, Vénusz diadalmenete (kő dombormű-rekonstrukció, 1989, Budapest, I. ker., Sándor-palota),
  • Derkovits Gyula (bronz, 1989, Kazincbarcika),
  • Rózsa (bronz, 1990, Budapest, XXII. ker., Rózsakert u. [Lakner Lászlóval]),
  • Mátyás-emlékmű (mészkő, bronz, 1990, Székesfehérvár, Fő u.),
  • Szokratész (mészkő, 1991, Canberra [AUS], Magyar Nagykövetség),
  • Latinovits Zoltán (bronz, 1991, Balatonszemes, Rózsakert),
  • II. világháborús emlékmű (süttői mészkő, 1991, Gárdony),
  • Gróf Széchenyi István (bolgár mészkő, 1994, Miskolc),
  • A II. világháború áldozatainak emlékműve (bronz, 1997, Vác, Postapark),
  • '56-os emlékmű (mészkő, 1997, Szeged, Rerrich Béla tér),
  • Antall József-síremlék (kő, 1999, Kerepesi úti temető),
  • István megkoronázása (Esztergom, 2001),
  • Mansfeld Péter (Hullócsillag) (mészkő, 2007, Budapest)
  • Lehel vezér (mészkő, bronz, 2014, Jászberény)

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr87324166

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása