Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

Padányi Bíró Mártontól Horthy Miklósig

2015. március 27. - MaNDA

A nyakas alsóörsi reformátusoknak mit sem ártott a törökök kiűzése után a Padányi Bíró Márton veszprémi püspök vezette ellenreformáció. Pedig amit a nagy formátumú veszprémi püspök véghezvitt a rábízott területen, hatalmas jelentőségű és erejű munka volt. A terület népének legnagyobb részét visszatérítette a katolikus vallásra. A keménykezű püspöknek Alsőörs ellenállt, majd néhány évtizednyi békétlenség után templomukat és iskolájukat megtartva már itt is békében éltek a római katolikusokkal, akik a paloznaki, majd a felsőörsi plébániához tartoztak.

padanyi_biro_marton.jpgPadányi Bíró Márton

Érdemes megállnunk a magyar ellenreformáció Pázmány Péter után talán második legnagyobb alakja, Padányi Bíró Márton életénél. Csallóközi protestáns nemesi családból származott, de megtért a katolikus hitre. Óriási erővel vetette bele magát a hitvitákba. Pályája gyorsan ívelt felfelé, bicskei plébánossága után felsőörsi prépost, és egyben veszprémi kanonok lett. Negyvenkilenc évesen már Veszprém püspöke. Emlékét sok minden más mellett a 1750-ben megrendelésére Veszprémben felállított Szentháromság-szobor őrzi.

szentharomsag_ter.jpgSzentháromság tér, Veszprém

Bíró Márton Pázmány Péter példáját követve szinte fanatikus hittel harcolt a törökök pusztította Magyarországon, a már-már szinte teljesen elvesztett katolikus vallás újraszervezéséért. Amikor püspökké szentelték, a veszprémi egyházmegye száznegyvenegy községében csak protestáns lelkészek voltak. Bíró Márton tizennyolc főpásztori éve alatt nyolcvannyolc új templomot építtetett, százkilencet felújíttatott. A püspök térítő lendületét azonban Mária Terézia királynő erősen korlátozta. Padányi Bíró Márton visszavonult Sümegre. Itt folytatta a tudományok és művészetek támogatását, amelyet még Veszprémben elkezdett. Ő építtette Sümegen is a Szentháromság szobrot, a püspöki palotát - időskori otthonát - és az új sümegi plébánia templomot, amelynek képeit Franz Anthon Maulbertsch, a kor legnevesebb freskókészítője festette meg.

Maradjunk az építészetnél, és térjünk vissza Alsóörsre, de menjünk magasabbra. A Mandadb-n megtaláljuk a Horthy Miklós menedékház, ma Csere-hegyi kilátó fényképét.

A kilátót 1935-ben építették vörös kőből. 298 méter magasan van, gondnokház tartozik hozzá. Ha körbenézünk, látni a Bakony távoli hegyeit, a Balaton-felvidéket, alattunk a tavat és a túlparti, somogyi dombokat. Padányi Gulyás Jenő tervezte a gótika és reneszánsz korát idéző kőtornyot. Nemrégiben újították fel, öt méterrel magasabb lett az eredetinél, fából ácsoltak emeletet rá. A megépítésekor Horthy Miklósról elnevezett kilátó 1945 után Szabadság-kilátó nevet viselte, a rendszerváltás után, eredeti nevét nem kapta vissza, Csere-hegyi kilátónak nevezik. Alsóörs bővelkedik a felső helyekben: a Somlyó-hegy tetején találunk egy másik kilátót is. Kevésbé nevezetes, mint társa, a Somlyó-hegyi kilátó fából készült, amit tetejéről megtapasztalhatunk azonban a Csere-hegyihez hasonlóan varázslatos.

Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr497309784

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.