A régebbi korok emberét is érdekelte, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, és az is, milyen népekből állt össze az a nemzet, amihez tartozunk. Az ezer szín magyarság. Ezért lehet érdekes a Mandadb-n keresgélve megtalálni az Értekezés a' kúnoknak, és jászoknak eredetekrűl, azoknak régi és mostani állapotjokrúl című könyv borítóját.1825-ben jelent meg, Horváth Péter, Jászkun Kerületi főjegyző és főlevéltárnok írta. Nem kell azonban azonnal könyvtárba vagy levéltárba rohanni azért, hogy megtudjuk, mi van benne. Nemrégiben hasonmás kiadásban is napvilágot látott. Megvásárolható. Kik mások adták volna ki mint a jászok? Velük pedig leginkább Jászberény városában találkozhatunk.
Tanulságos megismerkedni a jászok történelmével. Akár a 16. században kihalt nyelvüket, akár antropológiai sajátosságaikat vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy minden ma Magyarországon élő népcsoporttól jelentősen különböznek. A nyelvük egy indoiráni nép, az alánok nyelve volt. Legközelebbi rokonaik nem akárhol élnek ma, ők az oszétok, a Kaukázusban. Messze keleten az ókor végén a Szirdarja mellett éltek az ászi népek. Innen ered a jászok neve. Az ászi törzsek a Kr.e. II.században igen magas szintű földműves kultúrát alakítottak ki, és birodalmukat Szogdiára és Baktriára is kiterjesztették. Sokáig virágzott ez az állam, igaz, a hunok már Kr.e. 43-ban megtámadták őket, de csak négy évszázaddal később tudták legyőzni a jászok őseit. Ennek egyik oka lehetett, hogy az ászik nagy része a közép-ázsiai őshazából elvándorolt a Kaukázusig, ahol beolvadtak a rokon alán népbe. Annyira, hogy az alánokat is lassan ászinak kezdték nevezni. A jász név a magyarba szláv közvetítéssel került, az ász szó elejére egy j hangot ragasztottak. Van azonban egy más elmélet is, mi szerint a török ász szóból - ami hermelint jelent - alakult ki a jászok neve.
A jászok – azaz az alánok – magyarországi bejövetelük előtt a kunok katonai segédnépei voltak. Több forrás szól arról, hogy a mongol támadásokat az oroszokkal és a kunokkal együtt próbálták megállítani. Nem sikerült. IV. Béla királyunk idején a kunokkal együtt jelentek meg és telepedtek le Magyarországon. A tatárjárás után a kunok közül igen sokan Moldvában és Havasalföldön találtak hazára. 1283-ban a bizánci császár például határainak védelmére tízezer jászt telepített oda. Ennek a népcsoportnak az emlékét őrzi Jászvásár – Iași román nagyváros neve. Ez egyben utal arra is, hogy a kóborló kunoktól eltérően véglegesen letelepedtek. Magyarországra is a kunokkal együtt érkeztek tehát, de életmódjuk nálunk is jelentősen különbözött azokétól. Károly Róbert királyunk 1323-as oklevele tizennyolc jász főurat említ meg, közülük tizenegy volt keresztény és hét pogány.
Egészen Mátyás király koráig megőrizték nyelvüket és különleges kultúrájukat a jászok. 1474-ben a ferences barátok jogot kaptak arra, hogy mint a jászokat katolikus hitre térítő rend, templomot és rendházat építsenek Jászberényben. Ezután a jászok egy évszázad alatt beolvadtak a magyarságba.
Dippold Pál
