Sok tény utal arra, hogy már nagyon régen felfedezték ezt a helyet, melyről a Mandadb gazdag anyagában egy szép képeslapot találunk Balatonberény fürdő - Gróf Hunyady-park részlet címmel. Hatezer évnél is régebbi az az újkőkori régészeti lelet, ami arról tanúskodik, hogy emberek éltek itt. A régészeti feltárások minden történelmi korból hoztak emléket. Így a bronzkori berényiek léte is igazolható. De találtak itt a Balatonban római kutat, a település más részein pedig római kori sírokat és érméket is. Az életről azok a temetői leletek adnak hírt, amelyeket sorra-rendre tártak fel a régészek. A honfoglalás után magyarok telepedtek le itt. Sokáig hitelesnek tekintették azt az 1082-es, Szent László korából való iratot, ami Berein néven említette a települést, és tudósított arról, hogy az itteniek szőlőművelésből éltek. Az oklevélről azonban kiderült, hogy hamisítvány. Nem így az 1121-es Berényt Buren néven említő irat, és az 1332-37-es pápai jegyzék, amiben Fanch-Beren megjelöléssel szerepel. 1536-ban, egy adóösszeírásban már mai nevét viseli, Fajsz-Berényként írták le. A község 1727-ben a Hunyady család kezébe került, és két évszázadnál is hosszabb ideig ott is maradt.
Érdemes körülnéznünk a Hunyadyak történetében. A 16. században tűntek fel, Hunyady András 1607-ben kapott Rudolf császártól nemességet, aztán a felemelkedésük a grófi ágon Hunyady Ferenccel kezdődött. Hatalmas somogyi birtokuknak meghatározó szerepe volt a Balaton déli partjának fejlődésében.
A balatoni fürdőkultúra megteremtése is az ő nevükhöz köthető. Kevéssé ismert, hogy a Balaton mellett a legelső kifejezetten csak pihenésre szolgáló nyaralót gróf Hunyady Imre építtette 1882-83-ban Balatonberényben, és ugyanekkor a tójáráshoz gőzhajót is vásárolt.
A Hunyady-birodalom, a hatalmas uradalom központja Mesztegnyőn, a Balatontól huszonhárom kilométerre volt. Az évszázadok során különös események tartották ébren az uradalom lakóiban a grófi család iránti érdeklődést: titokzatosság övezte a fiatal grófné 1914-es öngyilkosságát, vagy 1927-ben egy egyiptomi vadászaton tragikus körülmények között életét vesztő László gróf balesetét - széttépte egy oroszlán - , de ilyen volt a királypárti József gróf hirtelen budapesti halála, amikor 1942-ben Horthy Miklós kormányzó magához rendelte. A legfurcsább a templomépítő János grófról szóló rémtörténet: az terjedt el, hogy szürke ló képében jelenik meg éjszakánként a kriptájuk melletti kertben.
A Hunyadyak építették újjá Mesztegnyő Anjou-korból származó gótikus templomát barokká, és segítették munkához a szőlészetből és halászatból élő település lakóit. Az ország egyik legszebb szerzetesi temploma - ferencesek éltek itt - áll Mesztegnyőn, a hozzá tartozó kolostorral együtt a dunántúli barokk és rokokó művészet sokakat vonzó emléke. A falképek és oltárképek nagy részét Dorffmaister István, a kor híres festője készítette. A templom öt oltárából három a Hunyady család védőszentjeinek tiszteletére épült. A Szent Antal-oltár az alapító Hunyady Antalnak, a Nepomuki Szent János-főoltár az építtető Hunyady Nepomuki Jánosnak és a Szent Erzsébet-oltár Hunyady János feleségének, Haller Erzsébetnek állít emléket, arcvonásai a templom épító feleségét idézik.
A rendszerváltozás után Olaszországból települt haza gróf Hunyady József. A kárpótlásból visszaváltotta az ősi birtok egy részét, és Mesztegnyő melletti kelevízi udvarházában él. Ő említette egy interjúban a család izgalmas történetének újabb részleteit: Hunyady Imre gróf 1860-ban Ferenc József császár feleségét, Sissyt okította magyarra Madeira szigetén. A tanár lelkesedett a feladatért, a tanítvány lelkesedett a magyar nyelvért, végül ők ketten egymásért kezdtek lelkesedni. Hogy mi történt köztük, nem tudni . Az tény, hogy Sissyt visszaparancsolták Bécsbe, Hunyady Imrével pedig közölték: a legmagasabb körök lekötelezve éreznék magukat, ha kerülné a császárné társaságát, és kívánatos, hogy záros határidőn belül oltár elé vezessen valakit.
Dippold Pál
