Bajban van a kedves olvasó, ha azt mondjuk neki, hogy most a Százvíz Sötéttarka Békebeli Esős Nap művésznevű emberről fogunk beszélni. Ha mindezt németül mondjuk, nem marad el a megvilágosodás: Friedensreich Regentag Dunkelbunt Hundertwasser. A világszerte ismert osztrák építészről lesz szó, akiről kiderül, hogy sok minden más is volt, leginkább Hundertwasser.

1928. december 15-én született Bécsben, s mivel úgy döntött, hogy a szó szoros értelmében neki az egész világ az otthona, hivatásos kozmopolitaként Új-Zéland mellett, 2000-ben 72 éves korában, szívrohamban halt meg.

Ha valakire, Hundertwasserre lehet azt mondani, hogy nehéz gyerek- és fiatalkora volt. Zsidó édesanyját, aki egyedül nevelte, a második világháború már özvegyként érte Bécsben. Később nagynevű fia merész húzással álcázta magát: beállt a Hitlerjugendbe. Ekkor a neve még Stowasser volt. Apja ugyanis a Monarchia cseh részéből jött, Friedrich a cseh sto (száz) szót németesítette. Az álcázó művészként kezdő Hundertwassert építészként, festőként és filozófusként tartják leginkább számon. Azt mondják, hogy művészete az organikus építészet élvonalához tartozik, némely forrás Antonio Gaudiéhoz állítja közel. Ez itt nem vitafórum, annyit azonban megjegyezhetünk, hogy ez az állítás rendkívül túlzó. A sajátos filozófiai rendszert valló Hundertwasser, a zöld gondolkodás egyik atyamestere mögött közel sem lehet akkora tudás, következetesség és hit, mint Gaudinál.

Close-up of Infinity - Tagore's Sun (1994)

Friedrich még Stowasserként folytatta művészeti tanulmányait Bécsben, Olaszországban, Párizsban, de eljutott Marokkóba is. Mindenhol szűknek érezte az iskolai kereteket, vagy otthagyta azokat, vagy kicsapták. Az ötvenes évek elején már voltak kiállításai Bécsben, de festményei, grafikái és épülettervei nem keltettek különösebb feltűnést. Másfél évtizedig kellett várnia a sikerre, a hatvanas évek közepétől számítható befutása, ekkortól nagy példányszámban vásárolták grafikáit és plakátjait. Ezek stílusát leginkább a bécsi szecesszió, kiváltképp annak nagymestere, Gustav Klimt hatása jellemezte, de nem szabad kihagyni a hatók közül Andy Warhol New York-i popművészt sem.

A sors fintora, hogy Hundertwassert 1981-ben a Bécsi Képzőművészeti Akadémia professzorának nevezték ki. A kicsapott diákból tehát tanár lett.

Kegelgasse 34-38

Nézzük meg, azt az épületet, amelyet a világ leginkább ismer, és amelyről azt mondják, hogy az organikus építészet egyik meghatározó remekműve. A Bécsben járó turistáknak kötelező látnivalóként előírt, a Kegelgasse 34-38-as szám alatti létesítmény kétségtelenül különös és különleges. 1983 és 86 között épült. A minden korábbi építészeti szabályt felrúgó, meglehetősen nagy és kifejezetten eklektikus, hullámzó vonalakkal, furcsa szinteltolásokkal készített házban ötvenkét lakás, négy iroda, tizenkilenc terasz van. Az ablakokból fák és bokrok nőttek ki, a tetőt földdel fedték be. A különös épület tervezéséért Hundertwasser nem fogadott el fizetséget, azt mondta, már az megéri, hogy nem épül a helyére valami csúfság. A mester hívei nyilván áhítattal szemlélik, nem kevés ellenzője pedig változatlanul nem érti, hogy mi baja van az egyenessel. A híres hullámzó ház kétségkívül organikus, teleszórták növényekkel, és felrúg minden szabályt, ami az emberi lakóhelyeket korábban jellemezte. Úgy tűnik, van, aki nem szeret egyenesen élni. A ház hullámzik. Hullámozzék tehát az ott élők lelke is?

Zöld Citadella Magdeburgban

Arról, hogy milyen lehet Friedrich Sötéttarka Hundertwasser filozófiája, aforizmáknak szánt mondatai tanúskodnak. Ezek közül idézünk néhányat: „Az ember ne a rákényszerített utat járja, hanem akarjon önmaga lenni!”, vagy „Szeretem a földgolyót két kézzel és két oldalról átfogni!”, vagy „Minden egyes esőcsepp az ég egy csókja”, vagy „Ha csak úgy szereted a fákat, mint önmagadat, akkor van esélyed a túlélésre”. A képzavaros semmitmondás és a közhelyek furcsa elegye az az ún. filozófia, amelyet Hundertwasser képvisel. Mindehhez még hozzátette azt is: „Az egyenes istentelen”.

spittelaui szemétégető és hőerőmű

A művészetétől elalélt hívek egyike fogalmaz így házairól: „Édesen őrült, színekben lubickoló, erdőt nevelő paloták ezek, amelyekben boldog emberek laknak, hullámzó padlón járva, tiritarka ablakszemek mögött.” Egyetlen bécsiről sem feltételezzük, hogy folyamatosan részeg, vagy szeretne részeg lenni, ezért a hullámzó padlón járkálás nagyszerűségét nem egészen értjük.

Hundertwasser festményein ugyanaz a látványvilág fedezhető fel, mint házain, kiabáló színek, burjánzó, kerek formák mozgatják le és föl, jobbra és balra a nézők tekintetét. Egyenesutálata egyébként egy közelmúlt béli budapesti kiállítás kapcsán nem értelmezhető. Itt tanulmányozhatók voltak fiatal korában festett tájképei, akadémikus stílusú önarcképe is. A tájképeken olyan egyenes a tengerpart mögötti horizont, amilyennél nem is lehet vízszintesebb semmi, a napernyők nyele meg olyan, mint egy napernyőnek kell lennie, hiszen, ha görbe, kidől.

Egy éles nyelvű műelemző, bizonyos Antonio Fian Valóság-mismásoló című írásában gyilkos gúnnyal fejti ki véleményét Hundertwasser életművéről. Azt állítja, hogy Hundertwasser megváltóművész. „A megváltóművész küldetésének lényege egyszerű: jobb lesz a világ, az élet életrevalóbb, ha megvalósul a művészetem. Bizonyítékot – ezzel maga is tisztában van – nem tud, és nem is akar felmutatni, épp elegendő, ha művészetének érvényt szerez. Ezért a megváltóművész tehetséges szórakoztatóművész is egyben… Hundertwasser ért hozzá, hogyan kell a dolgokat álcázni, hogy mások legyenek, mint amik. Egy általa kidekorált szemétégető már nem a megmérgezett levegőt juttatja eszünkbe, hanem arra ösztökél, hogy szabadon fellélegezzünk, és valahogy derűsebben szemlélődjünk.”

Százvíz Sötéttarka Békebeli Esős Nap, az osztrákból hivatásos kozmopolitává vált bécsi tengerjáró művész, úgy tűnik az átverés művészetében alkotott maradandót. Bár ez a maradandóság is viszonylagos, divatos, bécsi hullámházát néhány évtized múlva megeszi majd a vadszőlő, és úgy nyelik el az idő hullámai, ahogy alkotója hamvait új-zélandi birtokán a tulipánfa alatti föld.

Egyébként pedig, ha van valami világunkban, ami soha nem egyenes, az éppen a szelek hullámoztatta óceán, ahol egy luxushajón véget ért Hundertwasser élete.

Dippold Pál