Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Lapály utca 27/B.

2013. augusztus 23. - MaNDA

Elképzelhető, hogy sokaknak semmit nem mond a cím. Viszont, ha azt írnánk: A Szabó család, mindenki tudná, miről van szó. Az alábbi, 1978-ban készült filmhíradó apropója A Szabó család ezredik része. Betekintést nyerhetünk a felvételek pillanataiba, láthatjuk az alkotógárda tagjait, akik az indulás óta írják, szerkesztik, rendezik a rádiójáték körülbelül fél órás részeit. Ezután a família még 1500 részen át követte hazánk eseményeit, és dolgozta fel az átlagember szemszögéből egészen 2007. május 21-ig.   

    

1959. június 30-án a Magyar Rádió heti rendszerességgel elindított egy rádiójátékot, Egyszerű emberek címen. Akkor még az alkotók sem gondolták, hogy a (negyedik adástól már) Szabó család 48 éven át fogja végigkísérni a magyar emberek hétköznapjait, ez mind a mai napig európai rekord.

1958-ban felmerült, hogy foglalkozni kell az egyszerű emberekkel, a hétköznapi problémákkal, kell egy irányadó műsor, ami megmutatja az embereknek a követendő példát, szükség van egy olyan tömegkommunikációs csatornára, ami elér minél több emberhez, tájékoztat, mozgósít. Sőt, elér olyanokhoz is, akik szimpatizáltak az 56-os forradalommal. Így Gács László, a Rádió akkori vezetője valami újszerűt rendelt Bozó Lászlótól.

szabó_család.jpg

Bozó, a Magyar Rádió osztályvezetője szabad kezet adott Liska Dénesnek egy folytatásos rádiójáték elindításához. Liska előtt nem sorakoztak példák, ugyan 1957-ben járt Lengyelországban, ahol hallott rádiójátékokat, illetve hozzáfért néhány brit rádióműsor kéziratához. Társszerzőként csatlakozott Baróti Géza, a Magyar Nemzet újságírója, aki több rádiós és színházi operett szerzője volt, valamint Forgács István, aki a Nemzeti Színház dramaturgja volt akkoriban és főleg abszurd drámák szerzője. Ez a hármas alapozta meg a sorozat történetvezetésének változatosságát, évtizedeken át nem is került új író A Szabó családba. Az első rendezővel, László Endrével is olyan elégedettek voltak, hogy csak halála után (1987) került új rendező a stábba, a dramaturg pedig, Major Anna mind a 48 évét végigkísérte a rádiójátéknak. Kivételes elhivatottsággal dolgozott, amikor valaki például beteget jelentett, Major Anna meglátogatta és felvette vele otthon a jelenetét. A színészgárda kiválogatásánál két szempont volt: neves és tehetséges színészek játsszák a család tagjait, illetve karakteres orgánummal rendelkezzenek. A kor nagy színészei közül szinte mindenki megfordult a Szabó családban, így többek közt Gobbi Hilda, Rajz János, Benkő Gyula, Kiss Manyi, Bulla Elma, Csákányi László, Márkus László, Szirtes Ádám, Sinkó László.

Az ország együtt élt a rádiójátékkal. 1959-től kedd este 18 órakor (az utolsó években átkerült hétfő este 21 óra 5 percre, amit Major Anna nagyon fájlalt) az utcák kiürültek és mindenki Szabó néni, Szabó bácsi és kiterjedt rokonságuk, szomszédságuk mindennapjait követte. Nagyon sokáig nem volt elérhető a szereposztás, a hallgatók valóságosnak hitték a történeteket, a századik adás után tették csak közzé a Rádióújság hasábjain. Amikor kiírták a sorozatból Zenthe Ferencet, ami egyébként csak egy félreértésnek volt köszönhető, mert a stábbal nem közölték, hogy Zenthét lefoglalták a Tenkes kapitánya forgatására, tiltakozó levelek százai érkeztek a Rádióhoz. Írtak neki új figurát, s haláláig játszotta ezt a szerepet, az utolsó hónapjaiban már otthonából, telefonon mondta fel a szövegét.

Az aktualitások fontossága a sorozat életében a rendszerváltás után is megmaradt, szóba került a szereplők beszélgetéseiben például a NATO- és az Uniós csatlakozás is. Előbbiből komoly problémák adódtak, mert a szereplők egyértelműen a csatlakozás mellett érveltek, így az ORTT megbüntette a rádiójátékot.

A tanmese csaknem fél évszázadának jelentős része a szocializmusban íródott, játszódott és ellenőriztetett természetesen. Cenzúra, kerülendő témák? Major Anna azt állította, annyit senki nem találkozott Gács Lászlóval, mint ő. Minden kéziratot személyesen vitt el neki, Gács elolvasta egy nap alatt, majd kihúzott híreket, vagy azt mondta, az Icu ne nyafogjon már annyit. A felvetett témákat, mint például a mezőgazdaság, egyeztetni kellett az illetékes szerkesztőséggel, vagyis a Mezőgazdasági rovat vezetőjével. Engedélyezés előtt a Rádió alelnöke is meghallgatta az elkészült műsort. A kerülendő témák listáján szerepelt a kínai kérdés, a Szovjetunió negatív kontextusban való említése, de óvatosan kellett kezelni a baráti országokról vagy a hazai rendvédelmi szervekről szóló híreket is.

               

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr635472538

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nelson. · http://nelson.blog.hu 2013.08.23. 21:29:31

dramaturg: majoranna. mindig így hallottam gyerekkoromban :)
süti beállítások módosítása