10. születésnapját ünnepli július 8-án a magyar Wikipédia. Alig 2 évvel később került a magyar internetezők szeme elé, mint az angol nyelvű változat. A Wikipédia a bizonyos Nupedia nevet viselő, a világhálón élő ingyenes, szabadon hozzáférhető – másként fogalmazva nyílt tartalmú enciklopédia volt. A Nupediat azonban szakértők szerkesztették, szócikkeit lektorálták és nem nyúlkálhatott beléjük akárki. Az Egyesült Államokban fejlesztették ki, méghozzá egy eszményi összeállítású páros, Larry Sanger filozófus és Jimmy Wales üzletember. A Nupedia elkészítésében és fenntartásában alkalmazott programot NupeCode-nak hívták. Érdekes adalék, hogy az elektronikus enciklopédia pénzügyi hátterét a Bomis című honlap adta, ez nagyjából jellemezte is a várható fejlődési irányt, a tömegkultúra jellemző műfajaival foglalkozott: sporttal, sci-fivel és erotikával.

Az ezredfordulón sokan úgy gondolták, hogy ideje még jobban begyorsítani az időt, és ehhez már lassúnak és körülményesnek bizonyult a szakszerűen szerkesztett, hiteles forrásként is felhasználható Nupedia.

A fejlesztés első lépéseként 2001-ben a szerkesztők elindították a Wikipédiát. A wiki szoftver tette lehetővé, hogy mindenki belenyúlhasson az egyre terjedelmesebb internetes lexikonba. A gyorsítás azzal járt, hogy nem ellenőrizték a közzétett anyagok hitelességét, bárki bármiről írhat. Akár névtelenül is. Akkor még úgy gondolták, hogy az így megírt anyagokból néhány hiteles és jó cikket is kinyerhetnek.

A szerkesztők azonban tévedtek, mert a Wikipédia elképesztő erővel és nagyságrendekben növekedett, a hasznos, használható hiteles szövegek aránya jóval nagyobb volt, mint amennyit vártak. Be is zárták a Nupediat. 2001 elején a Wikipédián 1000 cikk szerepelt, szeptemberben 10.000, az év végére pedig 20.000. A következő évben a wikicikkek száma elérte a 40 ezret. Jelentős fejlődést hozott a szintén 2001-ben elindult nem angol nyelvű Wikipédiák megjelenése. Az elsők között volt a katalán, a kínai, a holland, a német, az eszperantó, a héber, az olasz, a japán, a portugál, az orosz, a spanyol, a svéd és a nagyjából egyidőben csatlakozó arab és magyar nyelvű változat.

A 2003-as újraindulásig, a máig élő változat Gervai Péter informatikus által kidolgozott formájáig csak vergődött nemzeti Wikipédiánk. Az első például csak 5 lapot tartalmazott. Az új változat már csak technikai okokból sem tartotta meg ezt a sovány adatbázist. Az új, magyar Wikipédia első szócikke az Omega együttesről szólt.

Jellemzően lázadó módon mi magyarok nem ott kezdjük, ahol mások, nálunk az Omega az alfa.

Mára az internetes enciklopédia 300 szerkesztővel dolgozik. Néhány jellemző adat arról, hogy egyre több használható és figyelemfelkeltő szócikk készül és lapok látogatottsága villámgyorsan nő: 2007-ben 50 ezer, 2008-ban 100 ezer, 2009-ben 150 ezer, rá két évre pedig már 200 ezer szócikk forgott a világban magyarul. Ma 243.029-nél tartunk. A többi nemzeti wikipédiához hasonlóan a magyar felhasználók is kiválasztják a legjobbnak tartott cikkeket. Ezek kapják meg a kiemelt cikk titulust. Mára itthon már félezernél több ilyen van.

Egy 2008-as felmérés szerint a magyar Wikipédia a 20 leglátogatottabb weboldal között volt, a havi lapletöltések száma meghaladta a 10 milliót.

Elképesztő számokkal találkozunk, ha a Wikipédia fejlődését vizsgáljuk. 2008-ban írták meg a tízmilliomodik szócikket, nem kis büszkeséggel tölt el minket, hogy azt a szerző, Pataki Márta a magyar Wikipédiában tette közzé. Ekkor a Wikipédia már 250-nél több nyelven volt olvasható.

A kezdetben gyanús, felszínes és ellenőrizetlen kísérletből mára komoly, ha nem a legkomolyabb, mindenki számára elérhető adatbázis nőtt ki. Az ismét ellenőrzött tartalmak bátran használhatók forrásként bizonyos tanulmányok elkészítéséhez, ám a Wikipédián szereplő adatok helyességét nem árt más forrásból is ellenőrizni.

Ez egyébként minden forrásra igaz, egy forrás nem forrás.

Dippold Pál