60 évvel ezelőtt, 1953. május 29-én először tette lábát ember a föld legmagasabb pontjára, a Mount Everestre. Az új-zélandi Edmund Hillary és az expedícióban vele egyenrangú nepáli serpája Tendzing Norgaj egycsapásra a világ leghíresebb emberei közé kerültek. Az angol királynő Hillary-t lovaggá ütötte, Norgaj György medált kapott. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a királynő akkor is ugyanaz volt, mint aki ma, II. Erzsébet.
Szomorú emlékszála az évfordulónak, hogy a napokban lelte halálát a Himalájában a mi Hópárducunk, a magyar Erőss Zsolt és társa Kiss Péter. Erőss Zsolt egyébként korábban már tiszteletét tette a Mount Everesten.
A Nepál és Tibet között húzódik a Himalája hegység, benne a világ legmagasabb pontja, a Csomolungma- ez annyit jelent, a Föld anyaistennője-, mely első térképésze George Everest után Mount Everest-ként vált ismertté a nyugati világban. A 8850 méteres hegy a XX. század eleje óta vonzza a hegymászókat. Mi lehet, ami vonzó egy életveszélyes kalandban? A teljesítmény. Nem a természet erőinek, hanem önmagunk gyengeségének a legyőzése. Valójában nem lehet különbséget tenni a több ezer méteres mélységekbe merülő óceánkutatók, és a Himalája csúcsaira törő hegymászók indítékai között. Aki mer, az nyer. Tudást egy-egy addig titkokkal teli világról, ismereteket, melyeket aztán többek között a világhírnév visz szét az emberek közé.
Az első hivatalosan jegyzett kísérlet 1924-ben volt, az angol George Mallory és társa, Andrew Irvine kísérelték meg az addig lehetetlent, ami az is maradt, mert a két hegymászó soha nem jött vissza a hegyről. 1979-ben egy kínai hegymászó jelentette be, hogy 1975-ben talált a hegyen egy holttestet, akiről úgy gondolja, hogy az Irvine. A kínai azonban mielőtt a helyszínre vezethette volna a kutatókat, meghalt. Csak 1999-ben találták meg George Mallory holtestét az 1975-ös kínai tábor közelében. Fényképezőgépet, melyben az esetleges csúcson készült film ott lett volna, nem találtak nála. Úgy gondolják, hogy ez Irvine-nél lehetett. Mallory-nél leveleket, karórát, mutatók nélküli magasságmérőt találtak. Érdekes adalék, hogy Mallory lányának állítása szerint apja egy fényképet vitt magával feleségéről, melyet siker esetén fennhagyott volna a csúcson. A kép nem volt ott a holttestnél. Ám Mallory zsebében ott volt egy védőszemüveg, ami arra utal, hogy Irvine-nel együtt fent voltak a csúcson, és visszaúton érte őket a halál. Irvine holtteste máig nem került elő.
Évtizedeken át támadták a csúcsot, többnyire Nepálból, ám senkinek nem sikerült felérnie. Edmund Hillary 1951-ben már Nepálban volt, és egy új útvonal felderítését végző expedícióban vett részt. 1952-ben svájciak próbálkoztak, de az alpesi ország hegymászója és nepáli vezetője bizonyos Tendzing Norgaj 200 méterre a csúcstól vissza kellett forduljon.
1953-ban az angolok már kilencedszer próbálkoztak a Csomolungma meghódításával. Az expedíció vezetője John Hunt két kéttagú csoportot választott ki a csúcs elérésére. Az elsők nem jártak sikerrel. A következő napon, 1953. május 29-én Hillary és Tendzing felért a világ legmagasabb hegyének tetejére. Kedves elem történetükhöz, hogy tíz évvel ezelőtt, 2003-ban az első megmászás 50. évfordulóján Hillary fia Peter és Tendzing fia, Dzsamling sikeresen megismételte az apák fél évszázados csúcstámadását.
A Himalája a hegymászók számára mindmáig életveszélyes kihívások helyszíne. A Mount Everest első megmászása óta 1500-an próbálkoztak a csúcs meghódításával, 175-en közülük soha nem tértek vissza a hegyről. Hillary minden tekintélyét latba vetve hiába figyelmezteti a hegymászókat arra, hogy alapos felkészülés, jó felszerelés és jó vezetők nélkül felelőtlenség nekivágni az Everestnek, sokan nem hallgatnak rá. Azt gondolják, akinek sok a pénze, annak sok ereje is van. Arról sem hallgathatunk, hogy az Everest mászás mára külön iparággá fejlődött. Serpa hadak állnak készenlétben, hogy a tehetős álkalandorokat szó szerint felvigyék a Csomolungmára. Legutóbb például egy 80 éves dúsgazdag japán urat adogattak föl.
A magyar hegymászók nem a pénzükkel, hanem okos felkészülésükkel, kitartásukkal, és a legtöbb esetben a természet erői iránti alázattal indulnak neki a Mount Everestnek. Az első magyar expedíció 1996-ban nem járt sikerrel. Miként a 2001-es újabb két magyar csapat sem. Közülük a Tibetből induló csoportból Gárdos Sándor meghalt.
Az első magyar ember, aki feljutott a csúcsra, a felvidéki Demján Zoltán volt 1984-ben, egy csehszlovák expedíció tagjaként. Első magyar állampolgárként 2002-ben Erőss Zsolt ért el a világ tetejére. A közelmúltban majdnem minden évben volt Mount Everestre induló magyar expedíció, egyik sem járt sikerrel, mígnem 2007-ben Jelinkó Attila második magyarként, két évvel később, 2009-nem egy nemzetközi expedíció tagjaként Ugyan Anita hódította meg a Csomolungmát.
Az ember a természet része, de semmiképpen nem a természet ura. Magasságaink és mélységeink meghódítása mindannyiunktól szerénységet és alázatot követelnek.
Dippold Pál
