A Hunnia Filmstúdióban éppen 50 évvel ezelőtt, 1963. július 17-én fejezték be a Fotó Háber című bűnügyi játékfilm forgatását. Minden műfajnak megvannak a maga írott és íratlan szabályai. A kémfilmek egyik alapreceptjét Alfred Hitchcock vetette papírra, amit később – többek között – a James Bond-széria írt felül. A recept egyszerű és tökéletesen működő volt. Szupertitkos információk, jóképű kémek, bomba nők, ármány és szerelem. Bond legfeljebb a flegmaságával és a luxushoz való vonzódásával fűszerezte meg az eredeti alapot. A jó ügyet képviselő amerikai és angol kémek persze nem sűrűn fordultak elő az akkori magyar mozikban. A hidegháború éveiben semmi keresnivalójuk nem volt a keleti blokkban, még ha jó célért is küzdöttek.
A hatvanas évek enyhülést hozott a hazai kultúrpolitika területén, ez kevésbé szigorú ellenőrzést és liberálisabb irányítást jelentett a filmiparban. Az 1960-as évek a magyar film megújulásának időszaka volt, az új látásmóddal dolgozó rendezők alkotásai rangot szereztek a nemzetközi filmfesztiválokon. A hazai alkotókra hatással volt a Nyugat-Európában korábban indult modernizmus, de az újhullám egyes elemeit a kor politikai és kulturális háttere által meghatározva építették bele eszköztárukba. Az ötvenes évek sematikus szabotázsfilmjeit felváltották a bűnügyi filmek, amelyek lehettek krimik, kémfilmek, de készült szatirikus akciófilm is.
Az 1963-as Fotó Háber című filmben volt minden, amit a műfaj megkövetelt: lezüllött kémek, rettenthetetlen nyomozó, léha nők, rejtélyes Mata Hari, nyugodt és bölcs rendőrfőnök. Várkonyi Zoltán filmjét igazi közönségsikerként emlegették. A rendező mesteri kézzel irányította a munkát, dirigálta a színészeket, miközben néha maga is jelmezt öltött. Várkonyi egyébként ritkán tetszelgett pozitív szerepben, ebben a filmjében a kémszervezetet külföldről irányító üzletember karakterét játszotta el.
Partnerei a kor sztárjai voltak; Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán, Páger Antal, Szakáts Miklós, Psota Irén, Sinkovits Imre. A forgatókönyvet hárman jegyzeték; Radványi Dezső, Erdődy János, Szemes Mariann. Az alkotók egykor azt nyilatkozták, hosszú vitasorozatok előzték meg a könyvet, mivel folyamatosan arra kellett vigyázniuk, hogy a nézők ne a kémekkel érezzenek együtt, hanem az elhárítókkal.
A film különlegességének számított, hogy a nyitójelenetet a Markó utcai fogház előtt forgatták. Számtalan kérvény, engedély, és persze Várkonyi Zoltán jól csengő neve kellett ahhoz, hogy az egykor fotózni tilos táblával ellátott épületnél forgatni lehessen.
A Hunnia Stúdió által készített film nem okozott csalódást, sem az alkotóknak, sem a közönségnek. Az izgalmas, fordulatos, számtalan logikai rejtvényt felvonultató filmet 1963. októberi bemutató után az 1987-es adatok szerint 3.881.000 néző látta. Az akkori 1-től 725-ig terjedő filmlistán a Fotó Háber a 87. helyet érte el.
