Hetven évvel ezelőtt, 1943. június 10-én szabadalmaztatta világhódító találmányát, a golyóstollat Bíró László József magyar újságíró és feltaláló. Rejtő Jenő-i ez a foglalkozáspárosítás, de Bíró László életében több hasonló akad. Leírhatjuk, hogy Bíró László József, aki később Ladislau José Biro néven jutott el a világhírnévig, egy terézvárosi zsidó vallású családba született Schweiger László Józsefként 1899-ben. Argentínában halt meg 1985-ben, abban az országban, ahová 1938-ban menekült a magyar zsidótörvények elől.
Akik Magyarországon az ötvenes-hatvanas években kezdtek iskolába járni, nemigen találkoztak a golyóstollal. Akkor még kizárólag tintába mártogatott tollhegyekkel lehetett megtanulni az írás tudományát. A legfőbb ellenség a tollhegyről az papírra csöppenő tintafolt, a paca volt.
Bíró László tanulmányai befejeztével újságírónak állt, de festőművészettel is megpróbálkozott. A nyomdákban szerzett tapasztalatai vezették el Budapesten első golyóstollának megszerkesztéséhez. Megfigyelte, hogy az újságnyomáshoz használt sűrű tintafesték gyorsan szárad és jól megmarad a papíron. Nem volt más dolga, mint ezt a sűrű tintát egy kézi tollból a papírra vezetni. A tollhegybe kicsi golyó került, ami a tintát a mindig a golyó aljára viszi, és ahogy az íróeszköz a papíron mozog, a golyó forgása folyamatosan viszi fel a tintát a papírra.
A feltaláló első golyóstoll szabadalmát 1938-ban jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnál. Még ugyanebben az évben az íróeszköz továbbfejlesztett változatára újabb szabadalmat kért, ennek neve a következő volt: pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltőtoll.
1940-től, már Argentínában letelepedve, kiforrott és tökéletesített találmányát 1943-ban szabadalmaztatta. A golyóstoll sorozatgyártása sem váratott magára, 1945-től – kezdetben Eterpen, majd a máig használt nevén Biropenként – villámgyorsan népszerűvé vált az egész világon.
Érdekesek azok az indítékok, melyek elősegítették a golyóstollak példátlanul gyors elterjedését. Az angol kormány például azért vásárolta meg a szabadalmat, mert a golyóstoll nagy magasságokban is működött, azaz nem folyt ki belőle a tinta. A háború utolsó évében a Brit Királyi Légierő gépein Bíró féle golyóstollakat rendszeresítettek. Franciaországban ma is működik az a részvénytársaság, melyet a golyóstoll gyártására hoztak létre, ez a BIC cég. Az íróeszközipar egyik legelőkelőbb társasága, a Parker 1957-ben készítette el első golyóstollait. A golyóstoll használata az 1960-as évektől vált általánossá.
Bíró László legismertebb találmánya mellett azonban több más találmányt is szabadalmaztatott. Az egyik legjelentősebb ezek közül az automata sebességváltó volt, melyet a General Motors vásárolt meg szép pénzért, ám soha nem gyártották, az autógyár a konkurencia elől halászta el Bíró szerkezetét, hogy aztán 1939-ben előálljon saját fejlesztésű automata váltójával.
Nagy jelentőségű a golyós dezodor feltalálása is. 1945 és 1954 között dolgoztak a találmányon, amely – afféle illatos és nagy golyóstoll utánzatként – szintén elindulhatott világhódító útjára.
A magyar feltaláló sokoldalúságát bizonyítják további találmányai. Dolgozott mosógépen, elektromágneses továbbító berendezésen – ennek alapján indultak el a japán szupervasút kísérletek -, már Argentínában teremtette meg összes további művét: a fertőtlenítő golyócskát, a sérthetetlen zárat, a palackcímke-nyomtatót, a függönytartót, az ampullanyitót és az együtemű belső égésű motort.
Ha végignézünk Bíró László József találmányainak listáján, joggal csodálkozhatunk szerteágazó érdeklődésén, tudásán és ötletességén.
Dippold Pál
