Közép-Európa egyik leghíresebb gyógyfürdő helye a Harkányi Gyógy- és Strandfürdő.
A gyógyfürdő megalapítása a Batthyány család nevéhez fűződik. Az első tulajdonos Batthyány Antal fektette le a harkányi gyógyfürdő alapjait és beruházásainak köszönhetően Harkány kedvelt fürdőhellyé vált. Az első lépésként a hőforrás köré történő kádak kihelyezése után 1828-ra elkészült egy 28 szobás szálloda a fürdővendégek részére. Ez az épület még ma is áll, a harkányi gyógyfürdőkórház „A” épülete. Maga a fürdő körüli erdős rész kijelölése után megkezdődött a fürdőpark kialakítása – írják az egyik híres harkányi szálloda honlapján. A fürdő működésének első éveiben meghatároztak bizonyos alapszabályokat. Többek között a fürdő látogatását orvosi javaslathoz kötötték. Rövidesen megszabták az első belépődíjakat is, azonban egy 1828-as jelentés tanúsítja, hogy a szegényebb rétegek számára a fürdő ingyenesen volt látogatható.

Harkányfürdő, gyógyterem (Forrás: MaNDA Adatbázis, Csorba Győző Könyvtár - Pécs, © Ingyenes hozzáférés)

A gróf halála után fia, Batthyány Kázmér vette át a birtokok és egyben Harkány és a harkányi gyógyfürdő irányítását. Saját kertészt alkalmazott, így a fürdő környezetét is mesés parkká alakították. Újabb 10 szobát építtetett a szállodához és korszerűsítette a már meglévőket. Neki köszönhetően Harkány pezsgő fürdőélet helyszínévé vált. Az 1840-es években Harkány páratlan fellendülésnek örvendhetett. A harkányi gyógyfürdő Batthyány Kázmér idejében érte el azt a szintet, ami hosszú időn keresztül megszabta karakterét.

Az eliszaposodás problémáját nem sikerült teljesen kiiktatni, de tettek lépeseket a korszerűbb és gördülékenyebb üzemeltetés érdekében. Ezekben az években Harkány és a harkányi gyógyfürdő teljes területét korszerűsítették és magasabb színvonalra emelték. Elkészült az új, patinás fürdőépület is. A valódi elismerést Harkány számára az 1845-ös év hozta meg, amikor a Pécsett megrendezett magyar orvosok és természettudósok konferenciájának résztvevőit Batthyány Kázmér vendégül látta és megmutatta nekik a fürdőt, ami ámulatot váltott ki és messze földön elterjesztette jó hírét.

Az 1860-as években a Batthyány család birtokainak jelentős része eladásra került és így az új tulajdonos a Benyovszky család lett. Harkány és a fürdő irányítója immáron Benyovszky Móric gróf, aki még abban az évben bérbe adta a fürdőt. A tulajdonos nem szorgalmazott fejlesztéseket, a haszon érdekelte. A következő években a fürdő többször is „gazdát cserélt” a bérlők személyében. Az 1870-es évek elején létrehozták a „közös medencefürdőt”. Ezt váltotta fel később az ún. „Ilona fürdő. A fürdő működésének első szabályozása is ezekben az években történt meg, melynek keretében Harkányfürdő a magyarországi I. osztályú gyógyfürdők közé került besorolásra.

Az első világháború törést jelentett Harkány és a Harkányi Gyógyfürdő életében. 1922 után a fürdőkomplexum teljes felújításra szorult. Az akkori tulajdonos Benyovszky család nem tudta megkezdeni a szükséges munkálatokat, így 40 évre haszonbérleti szerződésre léptek Antal Jenővel, aki előtte 7 évig volt a Hévízi szálloda és fürdő bérlője. Képesítése biztosítékot jelentett a fürdőben szükséges korszerűsítések elvégzésére Az ő irányítása alatt a harkányi fürdőben számos beruházás valósult meg.

Képeslap az 1930-as évekből. (Forrás: MaNDA Adatbázis, Csorba Győző Könyvtár - Pécs, © Ingyenes hozzáférés)

A pécsi törvényszék Harkány Gyógyfürdő Vállalat néven bejegyezte a fürdőt. 1935-ben, a bérlő halála után újabb 30 évre adták ki Harkányfürdő bérleti jogát.1941-ben a harkányi gyógyfürdő részvénytársasággá alakult, Harkány Gyógyfürdő Bérleti Társaság néven. A Harkány Gyógyfürdő Vállalatot 1949-ben államosították.
Harkány fejlődése folyamatos. 1971-ben átadták a 4-es számú medencét, 1976-ban  a 3-as medence részben fedetté tették. A Harkányi Gyógyfürdő ezekben az években foglalkozott a harkányi gyógyvíz palackozásával is. Harkány a 70-es években jelentős vendégforgalmat bonyolított a Harkányi Gyógyfürdő 1,5 millió vendéget fogadott. 1980-ban vezették be a masszázs, és a terápiás kezeléseket. 1981-ben  északi irányában bővítették 2 hektárral a fürdő területét. A gyógyfürdő új főbejáratát 1982-be nyitották meg. 1987 nyarára készült el a csúszda, és a vízforgató, ezzel jelentősen javult a vízminőség. 2003-ban egy óriás lépésként a Széchenyi terv keretében megújult a gyógyfürdő részleg, mely modern feltételeket teremtet a jövő gyógyturizmusához.

A harkányi fürdőhöz kapcsolódva 1954 októberében kezdte meg működését a harkányi gyógyfürdőkórház. A kórház igazgatójává 1955-ben egy fiatal, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen végzett orvost, Dr. Barla Szabó Sándort nevezték ki. A forradalom támogatása miatt leváltották, de 1959-től ismét ő került a gyógyfürdőkórház élére. Miután 1966-ban átadta helyét másnak, továbbra is gondot viselt az intézmény sorsáról. Méltán nevezhetjük a harkányi gyógykórház megalapítójának. Munkássága alatt a kórházat 220 ágyasra bővítették. Tudományos munkássága keretein belül kifejlesztette az „Arthrofluor kenőcsöt, amit 1965-ben szabadalmaztatott is.” – zárja ismertetőjét a szálloda.

Képeslap az 1980-as évekből. (Forrás: MaNDA Adatbázis, Csorba Győző Könyvtár - Pécs, © Ingyenes hozzáférés)

Mi azonban tovább lépünk: A Zsigmondy Vilmos Gyógyfürdő Kórházzal együtt az elmúlt ötven évben több tízezer beteget segítettek gyógyuláshoz. Az Európában egyedülálló összetételű gyógyvíz hatása nagyon hasonlít a Holt-tenger vizének hatásához, sőt, sok ásványi anyagot is tartalmaz. Az ionokban gazdag termálvízben oldott karbonil-szulfid és kén van, amelyek a meleg vízben görcsoldó, izomlazító hatásúak. A karbon-szulfid a kifolyó vízben a nyomás alól felszabadulva azonnal bomlani kezd, átalakul kén-hidrogén gázzá, azaz büdös lesz. A víz belélegezve és bőrön át könnyen felszívódik, hatékonyan csökkenti a gyulladást, gyorsítja a sejtek regenerálódását. A harkányi víz a legtöbb mozgásszervi, reumatikus és ízületi betegséget meg tudja gyógyítani vagy tünetmentesíteni. Kevés hely van a világon, ahol a pikkelysömör tüneteit is ennyire hatékonyan és hosszantartóan tudják mérsékelni. Azért fontos tulajdonsága ez a harkányi víznek, mert erre a bőrbetegségre még nem találtak gyógyszert, Harkányban viszont akár tartósan is tünetmentessé válhat az ilyen beteg. Még egy különleges, orvosi szakterületen is bizonyított a harkányi víz jótékony hatása, a nőgyógyászati problémák közül a termálvíz alkalmas a meddőség gyógyítására, a medencegyulladások okozta zavarok és más intim problémák kezelésére is. A gyógyfürdő kórházban az év minden napján, orvosi felügyelettel nyolcszáz beteget tudnak egyszerre kezelni.

A gánti bauxit-kitermelés részleteinek megismerése előtt nézzük meg, mi is az a bauxit. A heterogén üledékes kőzet az alumíniumkohászat legfontosabb érce, a timföld alapanyaga, amelyből aztán elkészülhet az alumínium. Igaz, hogy a bauxitot salakképző adalékként a vaskohászatban is felhasználják, mint ahogy a tűzálló téglák alapanyagába is belekeverik, ám a világ bauxittermelésének 95%-a az alumíniumgyártást szolgálja. A bauxit alumínium, ásványok, vasércek, titánérc és kvarc keveréke, szilikátos agyagkőzetek átalakulásával keletkezik. Fő típusai a trópusi-szubtrópusi laterit- vagy szilikátbauxit és a karszt- vagy karbonát-bauxit. Az érc színe vastartalmából adódóan vöröses. Leggyakrabban a földkéreg része, így külszíni bányászati eljárásokkal termelik ki. A világ legnagyobb bauxit lelőhelye egyébként Ausztráliában van. A bauxitot egy francia geológus, Pierre Berthier fedezte fel, 1821-ben, a dél-franciaországi Les Baux mellett, innen a neve.

Az egykori bauxitbánya (Forrás: Wikipédia)

Magyarországon jellemzően karsztbauxit telepek vannak, ilyen a gánti is, melynek kitermeléséhez létrehozták az Aluérc Rt. megbízásából a bányafelmérő csoportot. Bortnyák István és Nemes Vilmos bányamérnököket bízták meg a munkával. Nem haboztak sokat, egy négyfős kutatócsoporttal nekiálltak a terep felmérésének. Bányairodát nyitottak Gánton. 3,35 millió tonna, jó minőségű bauxitot találtak. Ez nem jelentett mást, mint azt, hogy Gánt Európa leggazdagabb bauxitbányájává lépett elő. A meddőréteg eltávolítása és a külfejtés kézi munkával történt. A bauxitot csillékbe lapátolták, és a vasúti kocsikhoz tolták, amelyek az ércet Bodajkra vitték. A bányászok tizenkét órás műszakokban dolgoztak, csillénként 14 fillért kaptak. A norma egy műszak alatt harminc csille volt. Már a nyitáskor felépítették a száznegyven embernek helyet adó munkásszállást Gánt-Bányatelepen. A bányászok harminc korszerű, vezetékes vízzel, árammal felszerelt házban lakhattak. Egy évtizeddel később a telepen már kultúrház, mozi, orvosi rendelő és iskola is volt. Ekkorra a bányamunkások létszáma ezernél is több volt. A falu népessége is rohamosan nőtt, 1493 lakója volt. 1939-ben a bányát hadiüzemmé nyilvánították. 1944-re a bányászok nagy részét elvitték katonának, így egyre nehezebb volt a termelés. A bányagépeket leszerelték és Bajorországba vitték. Gánt közelében, a Csákvár és Zámoly közötti hatalmas mezőn 1944-45-ben zajlott le a második világháború egyik legnagyobb tankcsatája. A front több hónapig harmonikázott itt, majd újabb hónapokra megmerevedett. A munkásszállásból hadikórházat csináltak. A háború után, 1946-ban Gánt német ajkú lakosságának nagy részét, kilencszáz embert kitelepítettek. Németországban, Eschwegeben találtak új hazát. Helyükre a környék falvaiból érkezett huszonkét család. A bánya újra megnyílt, néhány évig még a termeltek benne, ám 1962-ben – akkor úgy mondták, átmeneti időre – bezárták. Végleges bezárása 1988-ban következett be. Az 1926-ban megbecsült mennyiség, 3,35 millió tonna bauxit helyett a bánya megnyitása és bezárás között 13,6 milliót termeltek ki a gánti bányászok.

Az egykori gánti bauxitbánya madártávlatból (Forrás: Wikipédia)

A rendszerváltás óta a megfogyatkozott népességű kis település leginkább a turizmusra, szabadidősportokra, főleg a lovaglásra, a vadászatra-sportvadászatra és a vendéglátásra építi életét. Azonosságtudatuk, azaz németségük megőrzésében az egykori kitelepítettek segítik a gántiakat. Sajátos kultúrájukat a német nemzetiségi énekkarban és tánccsoportban, a fiatalok fúvószenekarában ápolják és őrzik. A jövőt ebben a kalandos történelmű községben a falusi turizmus fejlesztésében látják, és ennek szellemében igyekeznek életüket alakítani. A múltat Gánt-Bányatelepen az egykori bányában kialakított, Balás Jenő nevét viselő Bauxitbánya Múzeumban és a Bauxitföldtani Park hatalmas bányagödrében megépített 13 állomásos, 3,5 kilométeres tanösvényén ismerhetik meg az idelátogatók.

A Csákvárról Székesfehérvárra vezető út jobb oldalán, a Vértes szélénél bújik meg Gánt. A Vértes Tájvédelmi Körzethez tartozik. Többféle elméletet is gyártottak arról, hogy honnan is eredhet neve. Az egyik szerint egy Gan nevű emberről kapta, a másik szerint a szó szláv forrású, legvalószínűbb azonban a Közép-felnémet – sziklagörgeteget jelentő eredet.

A ma is német nemzetiségű községként számon tartott település nevének első írásos említése 1193-ból, III. Béla királyunk okleveléből származik. Ekkor ez a terület a Fehérváron élő német keresztes lovagok birtoka volt. A török hódoltság idejéből nincsenek adatok a községről, legközelebbi dátum az 1600-as évekből való, Török Jánost nevezi meg birtokosként. 1662-ben Gánt a csókakői Nádasdy grófok lajstromában lakatlan pusztaként jelenik meg. A török hódoltság végére Gánt elnéptelenedett. 1691-ben Lipót császár báró Hochburg János fő hadiszállítónak ajándékozta. A 18. század elejéről származó iratokban feltűnő családnevek alapján joggal feltételezhető, hogy itt szénégető szlovákok éltek. 1757-ben gróf Lamberg Antal kilencvenhárom német telepest hozott ide. Akárcsak az ország más vidékein, itt is fontos kiváltságokat élveztek, ezek egyik legjelentősebb eleme a két évig tartó adómentesség volt. Gánton dél-német nyelvjárással beszélnek, ebből az következik, hogy a telepesek Alsó-Ausztriából, Bajorországból és Svábföldről jöttek.

A gánt Szent Vendel templom freskói (Forrás: MaNDA Adatbázis, Mezőkövesdi Közkincs-Tár Nonprofit Kft., CC BY-NC-ND)

Gánton és Kápolnán 1778-ban már kétszáz katolikus élt, ezért a földesúr templomot építtetett, amelyet Szent Vendel, a nyájak és a pásztorok védőszentjének oltalma alá helyeztek. Épülete, mellette a fa harangláb a mai faluközpontban áll. 1783-ban Gánt önállóvá vált. Azt írják, hogy a protestáns szlovákok elköltözése után a katolikus németek anyanyelvükön vettek részt az istentiszteleteken. A falu mai nagytemploma a 19. század közepén épült. Mellette állt a parókia és az iskola. A 20. század nagy iskolásítási hullámában, a Klebelsberg Kunó nevéhez köthető programban, 1936-ban készült el a mai iskola.

A falu külleme százötven év óta alig változott. Hosszú, főutcája több kilométeren át kanyarog a szalagként a tájra dobott településen. Közel van az erdő, ez korábban az uradalmi birtokhoz tartozott, a szántóföldek a község birtokában voltak. A hegyek közé szorított falu nem nagyon tudott új területeket művelésbe venni, ez komoly megélhetési gondokat is jelentett.

Az egykori bauxitbány (Forrás: Wikipedia)

Gánt 20. századi történetét alapvetően megváltoztatta az a tény, hogy 1926-ban megnyílt bauxitbányája munkát adott az itt élőknek. Az első bauxitbányát Balás Jenő gyergyóremetei bányamérnök fedezte fel. A trianoni országcsonkítás után az ásványi kincseink és egyéb természeti értékeink nagy részének elvesztése után óriási jelentőségű volt minden új, magyarországi lelőhely. A hazánkba szakadt székely bányamérnök 1919-ben bánya- és kohómérnöki irodát nyitott Budapesten. Gánti vizsgálódásainak azért voltak előzményei. Taeger Henrik 1905-ös geológiai kutatásai Gánt környékén már a bauxit ottlétére utaltak. Mégis Balás Jenő volt az, aki itt Európa egyik legnagyobb bauxitlelőhelyét megtalálta.

A balfi Kastélyszálló alkalmat ad arra is, hogy megnézzük, a 2004-ben megújult, alaposan kibővített gyógykomlexumban hogyan szolgálja a gyógyulni vágyókat a Kneipp-féle vízgyógyászati részlet. Először tudjuk meg, ki is volt az az ember, aki a sokak számára megkönnyebbülést hozó gyógyító módszert kidolgozta. Sebastian Kneipp (1812-1897), a bajor katolikus pap hitbéli szolgálata mellett egész életében nagy figyelemmel fordult a beteg emberek felé. Egyszerű kezelési módszereket alakított ki nekik. Az első Kneipp-gyógyintézetek még feltalálójuk életében megalakultak, ám halála után terjedtek el nagyobb számban. Igaz, a vízgyógyászati eszközök ma az akkoriaknál korszerűbbek, de a kezelési alapelvek változatlanok. Sebastian Kneipp gyógyászati rendszerében a vízgyógyászat mellett ott van a mozgásterápia, a diéta, a gyógynövények használata és a rendszeres életmód modellje is. A Kneipp-módszerek alkalmasak betegségmegelőzésre és stresszoldásra is.

Taposó medence

Ezek után lássuk, miként is fest a maga valóságában a Kneipp-féle vízgyógyászat. A taposó medencében a térdig érő hideg víz alja kaviccsal bélelt. Ezen kell kakasjárással körbejárni néhány percig, aztán a lábat pihentetni, felmelegíteni, és a medencébe kétszer-háromszor visszamenni. Visszérbetegségben szenvedőknek ajánlják, ám jól javítja a fáradt láb vérkeringését és a lúdtalpat is. A váltófürdőben négy vízzel telt rekesz van a négy végtag számára. A víz lehet hideg, lehet meleg, de akár váltakozó is. Kiváló frissítő hatása van és javítja a végtagok vérkeringését. A Kneipp-féle leöntésekkor a vízsugár a hátra, a mellkasra vagy valamelyik végtagra irányul, a víz lehet hideg, meleg vagy változó. Ez utóbbi esetén a meleg legyen hosszabb, néhány perces, a hideg rövid, egy percnél kisebb időtartamú. A kezelés frissítő, regeneráló hatású.

A gyógyfürdő wellness részében van egy hatszemélyes jacuzzi-medence. Ugyanitt találjuk a pezsgőfürdőt, ami egyszemélyes kádfürdő, benne levegőbuborékok és irányított vízsugarak segítik az ellazulást. A szénsavas-kénes kádfürdőben közepes hőmérsékletű víz van. Ez a fürdő tágítja a bőr hajszálereit, csökkenti a vérnyomást, a szívbetegségek utókezelését is jól szolgálja. Az aroma kádfürdők különleges illóolajok - hatfélét használnak itt - hozzáadásával, élénkítő, kondicionáló, nyugtató, lazító hatásúakat. A víz alatti sugármasszázs alkalmazása teszi teljessé a komplexum szolgáltatásait.

Szent Farkas templom

Balf építészeti öröksége nagyrészt a templomokból áll, a Szent Farkas templom a temetőben található. A település korábbi elnevezésére – wolf-farkas – utal a névvel. Okiratban 1336-ban szerepel először a neve, akkor még Miasszonyunk védnöksége alatt, mai névadóját csak később választották a jobbágyközség plébániájának oltalmazójául. A templom tornya igen különleges, lent négyszögletes, majdnem az egész homlokzattal egyforma szélességű, alja dongaboltozatú. Négyzetes keresztmetszete az első párkányszint fölött nyolcszögletűvé válik. Az emeleten gótikus ablakok nyílnak és kő gúlasisak áll a tetején. Magyarországon ritka az ilyen módon megszerkesztett szakrális épület. A 15. században épült templom különleges jellegzetessége, hogy szentélye a nyolcszög két oldalával zárul, sarokkal kelet felé. Ez az alaprajzi megoldás is ritka a mi vidékünkön. A templom szentélyét keresztboltozat fedi, ezek bordái kerek zárókőben találkoznak.

A gyógy-kastélyszálló kertjében áll a késő barokk stílusú Szent József Fürdőkápolna. Sopron városa építtette 1773-ban. Az oltárt Sedlmayer András soproni kőfaragó készítette, oltárképe, melyet Dorfmeister István festett, Szent Józsefet a kis Jézussal ábrázolja. Az oltáriszentséget őrző tabernákulum képe szintén az ő műve, egy lányt ábrázol galambbal.

Balf, ez a kicsi, ám egészen különleges módon festői gyógyfürdőhelyünk a maga történelmével ugyanazt példázza, mint a város, amelyhez ma már hivatalosan is hozzátartozik: a hűség megtartja azokat, akik természeti-kulturális értékeiket nemzedékeken át őrzik és védelmezik.

Írásos emlékben Balf nevét először 1199-ben említik Farkasdként. Így a település 1999-ben ünnepelte nyolcszázadik születésnapját. Történt mindez annak ellenére, hogy az ásatások eredményei arra utalnak, hogy már a rómaiak is ismerték gyógyhatású vizét. A településsel történelme során szoros kapcsolatban álló nagyváros, Sopron lakói már a középkorban használták a balfi gyógyvizeket. 1342-ben még a falu egy részét is megvásárolták maguknak.

A balfi fürdő kerthelyiségének látképe. (Forrás: MaNDA Adatbázis, Balatoni Múzeum - Keszthely, CC BY-NC-ND)

Német nyelvű lakói Wolfnak nevezik, lényegében ebből származik mai neve: 1378-ban Bolf néven szerepel egy periratban. A középkorban a Csák-nemzetségé volt, aztán Károly Róbert 1325-ben a birtokok nagy részét Sopronnak adományozta. 1560-tól új fürdőházakat készíttettek, a hely divatossá vált, sok nemesi, főnemesi család keresett itt felüdülést. 1631-ből származik egy röpirat, amellyel szélesebb körben is népszerűsítették a gyógyhelyet, melynek vize egyaránt alkalmas fürdésre és ivókúrára. A 15. századtól sok támadás érte a vidéket, nagy károkat szenvedett. 1645-ben pestisjárvány pusztított itt. A napóleoni időkben francia megszállás alá került. 1876-ban a vasút kiépülésével aztán hatalmasan belendült a fürdőhely fejlődése. A 19. század utolsó éveiben sorra épültek a szállodák és gyógypavilonok és ekkor alakult ki a gyógypark. A 20. század elején kezdték el a hurutos gyomorpanaszok ellen javasolt gyógyvíz palackozását. Trianon után, sok más, csonka magyarországi, azaz megmaradt üdülőhelyhez hasonlóan a balfi is a korábbinál jóval nagyobb forgalmat tudhatott magáénak.
Az első világháborúban negyvennégy balfi ember halt meg. A helyi lakosok közül a második világháború száznegyvenkét áldozatot követelt.

A Balfi Nemzeti Irodalmi és Történelmi Emlékhely. Kutas László szobrászművész és Winkler Barnabás építész alkotása

A német hadsereg itt alakította ki a környék legnagyobb munkaszolgálatos táborát, melynek lakóit a náci védvonal megépítésében dolgoztatták. Itt halt meg sok mindenki más mellett Szerb Antal író és Sárközy György költő. Emléküket ma az 1968-ban felállított, ám közben ellopott bronz alkotás helyén egy új műalkotás őrzi. A második világháború után a német ajkú lakosság nagy részét, 1185 balfit kitelepítettek. Alig százan maradhattak itt. Gazdagon felszerelt, tiszta házaikba a Rábaközből hoztak agrárproletárokat. Egészen az 1900-as évek végéig ma már szinte elképzelhetetlen zártságban éltek a faluban. A kommunista idők Nyugat-Európától elválasztó vasfüggönye, és az innenső felén lévő úgynevezett határsáv a legkisebb emberi mozgást is gátolta.

A gyógyturizmus azonban a diktatúra szorításának enyhülése után lassan fejlődésnek indulhatott, Balf 1986-tól Sopronhoz tartozik, és a rendszerváltás után felszabadultan kezdődhetett meg mind a helyi, civil élet újjászervezése, mind pedig az újra hozzáférhetővé vált gyógyturizmus fellendülése.

Az észak-nyugati határszélen lényegében Sopronhoz csatolt településként szerepel a térképeken Balf, a híres gyógyfürdő központ.

Rajzolt kép a balfi Gyógyfürdőről (Forrás: MaNDA Adatbázis, Balatoni Múzeum - Keszthely, CC BY-NC-ND)

A település műemlékekben gazdag. A fürdősori szálloda is ezek közé tartozik. A példamutatóan rendezett parkban álló ház barokk stílusú. Ezen, mondjuk, nincs mit csodálkozni, hiszen a 18. században épült. Itt, a településen ez cseppet sem meglepő, a távolról érkezők némi gyanakvással szemlélhetik a nagy gonddal karbantartott és rendszeresen, minden részletében folyamatosan felújított, sárga-fehér szálloda épületét. A barokkra annyira jellemző életigenlő, a díszítőelemek szabad burjánzását képviselő részletek – így például az ablakokat, ajtókat övező gipszstukkók, a homlokzatot tagoló vagy akár az utcai frontot vízszintesen, egy mesteri malterprofillal emberléptékűvé alakító megoldás magukkal ragadók. A homlokzatot klasszikus görög oszlopfő utánzatú stukkók tagolják. A tetőzet piros, lapos hódfarkú műemlékcserép, az első szint magasságában végighúzódó előtető pedig furfangos módon egymásba forgatott cserépfélkör-idomokból állt össze. Még az olyan apró részletek is az igényes, az eredeti állapotot helyreállító szándékokra utalnak, mint a tetőt övező rézből készült csatorna vagy az épület bádogos munkái – az úgynevezett bádogozás alapanyaga itt minden esetben a réz.

A házba belépve sem változik a kép. A társalgó korhű stílbútorokkal van berendezve, halszálka mintás tölgyfapadlója, ha nem is eredeti, ám mindenképpen a minőséget képviseli, akár a hatalmas szőnyeg. A kényelmes ülőalkalmatosságok kecses, kerek asztalokat fognak körbe, akinek kedve tartja, még a sarokba állított, valódi barokk íróasztalban és mögötte elhelyezett szekreterben, vagy a túloldali intarziás komódban is gyönyörködhet.

A belső udvar egy zárt téglalap, közepén kőlapokból kirakott járda vezet át a túloldali, igen elegáns berendezésű étterembe, amely előtt egy kisebb teraszt találunk. Az udvarban körülnézve a házról kiderül, hogy a zöld gyepes belső szabad terét két oldalt boltíves ablakos, korábban feltehetően nyitott szárnyak övezik. Ha visszatérünk az épületbe, és szemügyre vesszük ezeket a valamikori tornácokat, kiderül, hogy a klasszikusan boltíves belső folyosókról nyílnak a szobák. Az apró mintás vörös szőnyeg mindkét oldalon az étterembe vezet. A lépcsőház fal felőli részén körmetszetű karfa, a másik oldalon vastag tégla korlát található. A lépcsőfordulókban látványos szerepet kaptak a stílbútoros összeállítások, két kis területen egy-egy antik asztalka áll, oldalán hozzá készített fotelekkel. A világítást aranyozott falikarokkal és állólámpákkal oldották meg, mondani sem kell, hogy minden elemükben a barokk stílust követik.

A szálloda látképe 1900-ban (Forrás: MaNDA Adatbázis, Balatoni Múzeum - Keszthely, CC BY-NC-ND)

Az első szint közvetlenül a lépcső utáni folyosói bevezető nagyobb terében aztán tetőzik a barokk, a hatalmas, aranyozott keretű, cirádás tükör, asztalka és két trónszerű fotel fogja meg a tekintetet. A szobák mindegyikét stílbútorokkal rendezték be. Az egyik ilyen lakrészben a klasszikus vonalvezetésű barokk duplaágy mellett a már a folyosón megismert aranyozott falikarok látják el az éjjeli lámpa szerepét. A szemközti sarokban dúsan faragott székek és fotelek állnak a kerek asztal körül. A szobában egy komód is van a koloniál tévéállvány mellett, a komódon pedig egy 20. század elejéről, a rádiózás hőskorából származó készülék. A ház felépültének időszakában nem voltak ugyan fürdőszobák, ám ezek kialakítása nem okozott gondot. Ezekben is minden a helyén van, a kádak, szaniterek, textilek és burkolatok tökéletes színharmóniában állnak. Az utcai front alsó szintjén helyezték el a közösségi helyiségeket. Van itt biliárd terem, előkelő csocsóasztal és art déco stílusú, félkör alakú bőrfotelekkel berendezett klubszerű társalgó is.

A szállodából fedett folyosó vezet át a gyógycentrumba. A mai vendégeknek remélhetőleg nem lesz szükségük olyanfajta falra szerelt márványtáblákra, melyeket egészen a 20. század elejétől raktak ki a bejárat mellé az itt meggyógyult betegek, ilyen például a következő: „Idegbajomból Balfon gyógyultam. Hálám jeléül, Dresda, 1913. május1. Ifj. Loefler Gyula”; vagy szintén ebből az évből Kismányai Döme Károly, aki május 9-én a következő mondatot vésette félkör alakú táblájára: ”Éveken át tartó sulyos idegbajomból Balf-fürdőn találtam gyógyulást.”
A mai vendég itt már-már fényűző eleganciát, nyugalmat és békét talál, idegbajnak nyoma sincs.

Igal fejlődését a gyógyturizmus lényegében meghatározta: évente százezernél több vendég fordul meg itt, a turizmus, a vendéglátás sok igalinak ad munkát. A fürdő köré barátságos üdülő körzet épült ki. A terület létesítményei iránt sok-sok külföldi érdeklődik, különösen a németek között népszerűek az igali ingatlanok. Sok a visszatérő vendég, jellemzően az idősebb korosztály szereti ezt a nyugodt helyet. 2009-ben kapta meg újra Igal a városi címet, ezzel Somogy megye tizenhatodik városává vált.

Szent Anna templom, Igal

A város történelmi adottságaiból adódóan nem túl gazdag műemlékekben. Egyedül a 15. században gótikus stílusban épült római katolikus temploma áll országos műemléki védelem alatt. 1750-ben gróf Batthyány Károly kegyurasága alatt Péntek Ádám plébánossága idején épült a mai barokk stílusú templom. A régi istenháza részeit felhasználták, de a középkori, gótikus elemekből mára nem maradt semmi. A templom tekintélyes méretű, tornya negyvenhárom méter magas. Az 1756-ban átalakított templom belső berendezéséből a főoltár, a szószék és a keresztelő kápolna 1700-as évek béli, barokk stílusban készült remekmű. A főoltár festőjének nevét nem tudjuk. A kép központi alakja, Szent Anna a templom védőszentje, mellette férje, Szent Joachim és leányuk, a kis Szűz Mária látható. Jelentős értékűnek mondható még a régi templomból megmaradt Szent Márton kép. Orgonája Ország Sándor, budapesti orgonaépítő mester műhelyében készült 1883-ban. Ezeket és az 1908-ban, szecessziós stílusban kialakított templombelsőt az 1970-es évek közepén újították fel. Ekkor alakították ki az új liturgikus teret, a szembemiséző oltárral, felolvasó állvánnyal, székekkel és gyertyatartókkal együtt.

Az igali Kálvária-domb

Mellette a világháborús emlékmű mind a két, nagy világégés áldozatai előtt tiszteleg. A helyi védelem alatt álló műemlékek közül az egyiknek a történetét már ismerjük, ez az a bizonyos 1707-es kuruc-labanc harc halottai fölött álló Kálvária domb. A másik a fatornyos temetőkápolna. A harmadik pedig a 20. század első évtizedeiben épült, nagynevű írókat, képzőművészeket és más alkotókat befogadó Baumgartner-ház nevű találkozóhely. Hogy csak néhányat említsünk vendégei közül: járt itt Rippl-Rónai József, Csók István, Aba Novák Vilmos festőművész és Szabó Lőrinc költő. A ház művész és művészetbarát vendéglátói jogászok, orvosok voltak. Az útikalauzok mindegyike szükségesnek tartja ennek kapcsán hozzátenni, hogy az épület jelenlegi tulajdonosa is orvos.

Akár jelképes értékű tény lehet ez, hiszen a művészet és a tudományok képviselőinek találkozóhelyén egyforma erővel beszélgethetnek arról, hogy vajon mivel is gyógyítható meg a leghatékonyabban az ember lelke és teste.

Az igaliak rendkívüli módon és méltán büszkék városukra. Azt mondják, hogy igazuk van, mert cáfolhatatlan: Igal egyedülálló kincse az országnak. A település, akárcsak a fürdő olyan kivételesen szép természeti környezetben fekszik, amit talán egyetlen másik fürdő sem mondhat el magáról. Dombokkal körülvéve, völgyekkel védve, távol a forgalmas utaktól és zajos gyáraktól. Így tehát, aki érintetlen tájakat akar felfedezni, Igal környékén bátran elindulhat kirándulni. Azt is mondják az igaliak, hogy itt van az ország egyik legjobb minőségű gyógyvize. Bizonyítékul sorolják, hogy sok-sok kilátástalan betegségből történt gyógyulás, baleset utáni regenerálódás vagy éppen gyermekáldás köszönhető az igali víznek. Ennek összetétele nem titok: alkáli kloridos és hidrogén karbonátos, a benne levő jodidion miatt a jódos vizek csoportjába sorolják.

Igal (Forrás: Igal Önkormányzatának honlapja)

A település neve 1193-ban fordul elő először írásban. Számtalan dokumentum azonban arra utal, hogy ez előtt is éltek már itt. 1211-ben Igal villa-nak nevezte egy oklevél, 1272-ben faluként szerepelt, ekkor adományozta a nádor a Nyulak szigetén, azaz a mai fővárosi Margit-szigeten élő apácáknak. Az 1400-as években mezővárosként említik a krónikák. Hunyadi Mátyás uralkodása alatt Igal kiváltsága volt, hogy évente négy országos vásárt rendezzen. A török kori harcok idején, az 1600-as években palánkvárat építettek itt. 1687-ben Esterházy Pál nádor arról tudósít, hogy a mezővárost sikerült visszahódítani. A törökök azonban alaposan visszafogták a fejlődést, csökkent a lélekszám. Később a Batthyány család birtokába került, aztán a Berger család és a veszprémi püspökség fennhatósága alá tartozott. A történelmen nagy léptekkel továbbhaladva már a Rákóczi-szabadságharcnál tartunk, Vak Bottyán itt nagy csatában súlyos vereséget szenvedett a császáriaktól. Sok polgári áldozata is volt az összecsapásnak, a város is megsérült, leégett például a mai templom 1331-ben épített elődje is. Az elhunytakat közös sírba temették és idehordták a romokat. Erre a halomra aztán egy Kálváriát állítottak. 1686-ban kolerajárvány szedett sok áldozatot Igalon. A lélekszám később folyamatosan nőtt. Az 1848-49-es szabadságharc utáni időkben a város fejlődése egyenletesnek minősíthető, ipari létesítményeket építettek. A 19-20. század fordulóján több tucat igali hajózott át Amerikába, közülük sokan és hatékonyan támogatták az itthon maradottakat. A két világháború között egyre nagyobb hírnevet szerzett a község kisipara és kereskedelme, állatvásárai rengeteg embert vonzottak ide. Igal legújabb kori történelmének meghatározó eseménye az 1940-es években indult olajkutatás, amikor is, mint az ország sok más vidékén nem olaj, hanem gyógyhatású, 81 fokos termálvíz tört a felszínre. Az 1960-as években épült fel erre a folyékony bázisra a fürdő.

Az Igali Gyógyfürdő (Forrás: MaNDA Adatbázis, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Budapest, CC BY-NC-ND 

1962-ben adták át az első két medencét, ezeket három évvel később téliesítették. 1967-ben úszómedencét és három gyermekmedencét alakítottak ki, aztán nyolc évvel később újabb medencével bővült a létesítmény. Az egyre nagyobb vendégszám a 2001 tavaszától gyógyfürdőként üzemelő intézmény életében újabb fejlesztéseket igényelt. 2003-ban adták át az eddigi legnagyobb fedett fürdőt, ahol az összes egészségügyi szolgáltatást egy helyen vehetik igénybe a vendégek. 2012-ben egy hatszázmillió forintos beruházással tovább bővítették a beépített területet, az ezernégyszáz négyzetméterrel lett nagyobb. Új vendégfogadó tér, büfé, üzletek épültek. Ezeken túl két, egyenként háromszáz ember befogadására alkalmas öltöző és zuhanyzó blokkok kerültek a megújult létesítménybe. A számadatokat folytatva a vízfelület százötven négyzetméterrel lett nagyobb a korábbinál, részleteiben ez egy élménymedencét, egy fedett gyerekmedencét, egy szabadtéri gyógyvizes élménymedencét és egy új, merülő medencével ellátott szauna komplexumot jelent.

Érdemes célba venni a tiszacsege-nagymajori Vay-kastélyt és annak történetét.  Azon a vidéken, ahol a Rákosi diktatúra alatt megalázó körülmények között éltek az ellenségnek minősített, a fővárosból és az ország legkülönfélébb településeiről a hortobágyi pusztára kitelepített arisztokraták, polgárok, tisztviselők, értelmiségiek, Tiszacsege külterületén az Ohati térségben egy imponálóan szép új kastély áll napjainkban. Éppen olyan, mint a szinte teljesen elpusztított régi. A sors különös fintora, hogy a rendszerváltás után úgy-ahogy megtörtént a kommunizmus áldozatainak, így a Hortobágyra kitelepítetteknek a rehabilitálása, éppen a legszörnyűbb megpróbáltatásaik színterén, egy ősi magyar arisztokrata család, a Vayak egykori kastélya is régi fényében pompázhat.

Nézzük először a Vay-család történetét. Tiszacsege az 1660-as években Vay (III) Ábrahám Ibrányi Annával kötött házassága révén került a Vayak tulajdonába. A legendák szerint az arisztokrata család őse egy Voja nevű pogány vitéz volt, akit 994-ben Szent István királlyal egy napon kereszteltek meg, a keresztségben a Tamás nevet kapta. Ennél némiképp hitelesebb a IV. László király idején élt, 1208-ban írásban említett Vay (I) Ábrahám léte. Majdnem kétszáz évet kell várnunk Vay (II) Ábrahám feltűntére, akinek Zsigmond király 1418-ban címeres levelet és pallosjogot adott. Újabb évszázadok elteltével érkezünk el a mi csegei harmadik Ábrahámunkhoz, akinek utódát, Vay (I) Lászlót, Tiszacsege földesurát Rákóczi Ferenccel és Vay (I) Ádámmal együtt Bécsújhelyen tartottak fogságban. László a szabadságharc idején kuruc brigadérosként szolgált. 1717-ben tiszacsegei birtokának felét legidősebb fiára Vay (IV.) Ábrahámra hagyta. A másik rész kettéosztva két lányáé lett, ám a család nem vágta szét a csegei uradalmat, közös kezelésben tartották. Később ez a jó szokás megtört, a következő nemzedék tagjai már feldarabolták a birtokot.

Nagymajor felépítése Vay (I) Miklós nevéhez kötődik, aki igen sokoldalú ember volt: hadmérnök, dandártábornok, császári és királyi kamarás, országgyűlési követ és folyamszabályozási királyi biztos. 1783-ban magyar bárói rangot kapott II. Józseftől. Az Ohati tölgyerdőben felépített kastély 1819-re már biztosan állt. Ekkor írták róla, hogy az egész épület új. Felújításakor azonban a kastélypincében az 1821-es évszámot találták meg, ekkor fejezték be teljesen az építkezést. A klasszicizmusba hajló késő barokk, empire stílusú, rokokó kagylódíszítésű kastély Magyarországon egyedülállónak számít. Négyzetes alaprajzú, kétemeletes főépületét feltehetően nagyobbra tervezték. Az alap huszonötször huszonöt méteres, a ház azonban végül tizenkilencszer tizenkilenc méteres alapterületű lett. A pince beépítetlen részén teraszt alakítottak ki. A pince igen fontos házrésznek számított, nyolcvan gönci hordó bort, és kilencezer pozsonyi mérő búzát lehetett benne tárolni. A kastélypincével összefüggésben később több legenda is életre kelt. Ennek oka az volt, hogy közepén kilenc azonos méretű, boltozatos fülke van, ezeknek kicsi, hatvanszor hatvan centiméteres a bejárati nyílása. Voltak, akik arról írtak tanulmányt, hogy a kastély a középkori ohati apátság romjaira épült, és mivel a szerzetesek bíróként is működtek, a fülkék csakis börtöncellák lehettek. Később kiderült, hogy az ohati apátság nem itt, hanem a mai Telekházán volt. Egy másik legenda a Vay bárók Nagymajor környékén tartott vadászataihoz kapcsolódik: a fülkékben tartották az agarakat. Valójában a fülkék egyszerű búzatárolók voltak.

Vay-kastély (Forrás: Magyar Kastélylexikon)

Tanulságos megismerni, hogy milyen épületekből állt a 19. század első felében egy ilyen majorság. A kastély mellett ott állt négy béresház, két ökör és szarvasmarha istálló, egy juhhodály, egy csűr, egy góré, egy ól, egy fáskamra, egy szekérszín és egy malom. A kastély melletti nagy gyümölcsös terméséből pálinka készült. Néhány év elteltével új tiszttartó házat építettek, a nyolcholdas kertbe pedig tízezer tő szőlőt telepítettek. A birtokon igen jövedelmező volt a juhtartás, ám egyre nagyobb bevételük volt dohánytermesztésből. 1829-ben tizenkilenc dohányos ház állt az uradalomban.

A Vay-család Nagymajort kezében tartó tagja, Vay Lajos 1848 előtt bérbe adta a hatezer holdas birtokot. A bérlő lakott a kastélyban is. A 19. század második felében sorra követték egymást a bérlők, a birtok azonban a Vayaké maradt, ennek talán legfőbb oka az volt, hogy a magyar arisztokraták körében nagy tekintélyt adtak nekik az ohati-nagymajori vadászatok. A bérlők által látványosan felfejlesztett birtok jelentős részét Vay Béla 1909-ben a nagymajori kastéllyal együtt eladta bérlőjének, Rosinger Lajosnak. A nevüket Radákra magyarosító örökösök Budapesten éltek, csak nyaralni jártak Nagymajorba. Az 1930-as években korszerűsítették a kastélyt, bevezették a vizet, fürdőszobákat építettek és gyönyörű parkot teremtettek köré. A második világháború után a Hortobágyi Állami Gazdaságé lett a kastély, dolgozóiknak itt választottak le lakásokat. A park tönkrement, az értékes fákat nagyrészt feltüzelték. A rendszerváltozás után az akkor szinte kísértetkastélyként élő, düledező falú, leromlott állagú épületet megvették. 2001-re új tulajdonosa teljesen helyreállította. Kastélyszállóként él tovább az épület, pincéjében borozó van. A szintén felújított épületekben egy rádiómúzeumot helyeztek el és egy konferenciateremnek is helyet találtak. A kastélypark kezd újra régi pompájában megéledni, 5,5 hektáros területére minden növényt újra kellett telepíteni.

Egy különös legendaként élő történet szerint a Vayak leszármazottai között ott van II. Erzsébet angol királynő. Nos, ez nem legenda. A Rákóczi Ferenccel együtt raboskodó Vay Ádámtól származik gróf Rhédey Claudia Zsuzsanna grófnő, aki nem más, mint II. Erzsébet szépanyja. Történészek által is bizonyított a tény, hogy törvényes házasságok révén jött létre a Vay-Windsor családok rokonsága. Maga II. Erzsébet is erre hivatkozott 1999-ben egy Göncz Árpádhoz, a magyar köztársasági elnökhöz írt levelében.

Tiszacsegén tehát igazán nincs messze egymástól a paraszti tüzes ól és a nagymajori kastély, a távolság nagyjából annyi köztük, mint a Vayak és az angol királynő között.

Tiszacsege egyik jellemző néprajzi különlegessége a kétbeltelkesség. Ez azt jelenti, hogy egészen a múlt század közepéig a lakóház csoport elkülönült a házat övező szálláskerttől, amely gazdasági udvarként szerepelt. Tiszacsege Tüzelős-ól múzeumában szerezhetünk mindezekről tudomást. A 18. századi épület egy szálláskert része volt. A jószágtartó csegei parasztok ilyenféle ólakban tartották állataikat. Ezek többsége marha volt. Az ólak egyszerű építésűek, nád vagy vesszőfonatos paticsfallal készültek. Fedelük bogárhátú, szalmával, gazzal, földdel takart volt. Hosszabb oldalukon állt a bejárat, amelyet gyakran előtér vagy előtető védett. A tüzelős ólak benti tereiben kicsi ablakok adtak fényt. Az ajtók két részből álltak, felső részüket külön is ki lehetett nyitni. Így a tüzelős ól nappali világítása és szellőztetése is megoldódott. Az istállókban dolgozó embereknek az épületbe ülő és fekvő padkákat is beépítettek, némelykor priccseket, dikókat raktak be a jászolok mellé.

Tüzelős-ól Múzeum

A tüzelős ólat 1997-ben vásárolta meg az önkormányzat. Papp József néprajzkutató irányításával állították helyre, megújították a falakat, a tetőt és valamennyi belső berendezését. Visszaállították a régi kút deszkakáváját és gémoszlopát, korhadt deszkakerítését fonott sövénykerítésre cserélték. A néprajz iránt érdeklődőket előzetes bejelentkezés után szívesen látják itt.

A tiszacsegei termál

strand az 1972-ben feltárt 72 fokos hévízre épült. Két felnőtt és egy gyerek meleg vizes medence, egy hideg vizes úszómedence és egy csónakázó tó tartozik ide. A fürdőterek befogadó képessége 1600 fő. A nagyon mélyről, 1295 méterről feltörő termálvíz összetételét gondosan megvizsgálták, és gyógyító hatását egyértelműsítették. 2000-ben nyilvánították gyógyvízzé. A víz igen sok oldott szerves anyagot tartalmaz, kémiai összetételét illetően alkálhidrogén-karbonátos gyógyvíz. Izom és reumatikus fájdalmak, sömörös betegségek kezelésére ajánlják. A fürdő melletti Holdfény kemping a maga korszerű felszerelésével nem csak a vendégek számára fontos pihenőhely, hanem jó néhány munkahelyet jelent a tiszacsegeieknek.

A tiszacsegei Holt-Tisza – hivatalos nevén Nagyerdei vagy Miskafoki holtág – a folyó szabályozásáig az élő Tiszához tartozott. Területe 30 hektár, hossza 4,5 kilométer. Közepén a Kácsa-szigetet találjuk. A fokozottan védett táj egyedülálló érintetlen állapotával, mint írják, igazi bioszféra rezervátum, sem Magyarországon, sem a kontinensen nem találni hozzá hasonlót. Hétszáz hektárjából háromszáznegyvenet erdő borít. A különleges terület a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik.