Mint minden nagyobb település, Hajdúszoboszló is több olyan emberrel büszkélkedhet, akik valamilyen módon kötődtek a városhoz, itt születtek, hosszabb-rövidebb ideig itt éltek, és vitték szét a világba a város jó hírét. Hosszú a névsor, ebből csak néhány közismert és jelentős ember élettörténetét emeljük ki, mert, ha máshogy tennénk, oldalak százait kellene teleírnunk.
Hajdúszoboszló szülötte Hőgyes Endre, orvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Kevesen ismerik élettörténetét, a legtöbben, ha a nevét hallják, annyi villan fel agyukban, hogy igen, Budapesten, a Klinikákkal szemben van egy utca, amely ezt a nevet viseli.
Hőgyes Endre 1847-ben született Hajdúszoboszlón. Apja asztalos volt, Hőgyes András, édesanyja neve Futó Lídia. A későbbi tudós elemi iskolai tanulmányait szülővárosában, a református iskolában, a gimnáziumot és a főiskolát, mely 1865-ös orvosi működése megkezdésére feljogosító oklevelet adta, Debrecenben végezte. 1870-ben a pesti egyetemen avatták orvosdoktorrá, rá egy évre letette a sebész szakvizsgát is. A Szent Rókus kórházban kezdte pályáját segédorvosként. 1873-tól a kiemelkedő képességű hajdúszoboszlói fiúból a kísérleti kórtan egyetemi magántanára lett. Két évvel később kinevezték a kolozsvári egyetem általános kór- és gyógytan rendes tanárává. Itt megalapította az Orvos- Természettudományi Társulatot, ez később az Erdélyi Múzeum Egyesületbe olvadt bele. Ekkortájt az egyesület az erdélyi művészeti és tudományos élet szinte teljes egészét átfogta. Ha megnézzük szakosztályait és azok taglétszámát, látjuk, hogy nem akármilyen társasággal van dolgunk. Az Erdélyi Múzeum Egyesületben volt Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi; Természettudományi; Orvos- és Gyógyszerészettudományi; Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi; Műszaki Tudományok; Matematikai és Informatikai; valamint Agrártudományi Szakosztály. Jellemző számadat, hogy az orvosi részlet a maga ezernél több tagjával önmagában népesebb volt, mint az összes többi együtt. Az egyesület adta ki az Erdélyi Múzeum című folyóiratot, ám 1879-től az orvostudományi szakosztály elindította az Orvos- Természettudományi Értesítőt. Hőgyes Endre aktív kolozsvári évei után, 1883-ban visszakerült a budapesti egyetemre, ahol az általános kór- és gyógytan nyilvános, rendes tanáraként dolgozott. Jelentős kutatásai a kísérleti kórtan és élettan, továbbá a gyógyszertan körébe tartoztak. 1886-tól az Orvosi Hetilap szerkesztője volt. 1881-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
1809-ben ő alapította meg a Pasteur Intézetet és Kórházat Magyarországon. Jelentős szerepe volt – már csak azért is, mert 1887-ben ezzel bízta meg a kormány – a veszettség gyógyítási módjának kidolgozásában. Az intézményben nem csupán a veszett állatok által megmart emberek védőoltása volt a dolguk, hanem jelentős oltóanyag-termelést is folytattak. Hőgyes Endre legnagyobb orvosi-tudományos sikere, amely egyben a nemzetközi elismerést is meghozta neki, a veszettség elleni oltóanyag alapját jelentő fix vírus önálló előállítása jelentette. Kidolgozta a hígításos védőoltási módszert, amely aztán a világ más országaiban lévő Pasteur Intézetek közvetítésével igen hamar elterjedt.
Bugát Pál
Kis kitérőt megér a magyar orvostörténet egy másik jelentős szereplő alakjának felidézése. Az Orvosi Hetilap a második orvosi lap volt hazánkban, az elsőt Bugát Pál (Gyöngyös 1793. – Pest 1865.) alapította Orvosi Tár címmel. Bugát Pált 1820-ban avatták szemészorvossá. Sokfelé megfordult és sokféle tisztséget töltött be az orvostársadalomban, tehetsége már 1824-ben Selmec- és Bélabánya főorvosává tette. Ebben az évben habilitálták a pesti egyetem sebészeti tanszékére, itt dolgozott huszonnégy évig. Az 1848-as forradalom idején Magyarország főorvosának nevezték ki. A világosi katasztrófa után minden tisztségétől, de még nyugdíjától is megfosztották. Gyöngyösre vonult vissza, szinte minden idejét nyelvészeti tanulmányainak szentelte, komoly tanulmányokat hagyott az utókorra az összehasonlító nyelvészet tudományából. Mivel nem lehetett gyereke, nyolc csángó magyar fiút fogadott örökbe, akiket becsülettel felnevelt és kitaníttatott. Az időben visszaugorva, orvosi pályáját vizsgálva feltétlenül megemlítendő, hogy már 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották. Bugát Pál vetette fel a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének eszméjét, az Orvosi Tár című 1841-ben létrehozott folyóiratban. Bugát Pál már orvos korában nagyon komolyan foglalkozott a nyelvészettel, rengeteg műszót alkotott, tőle ered a mai orvosi irodalomban általában használt szavak nagy része.
A neves előd, Bugát Pál munkáját, igaz, az orvostudomány egészen más területén, Hőgyes Endre méltó módon folytatta.
Kolozsvári éveinek egyik nagy feltűnést keltő felfedezése volt, hogy alig egy évvel Graham Bell telefonjának feltalálása után ő már ezt a készüléket a halláserősség mérésére használta fel. Hőgyes Endre szerkezete a világ első audiométerének számít. Két Bell-féle telefont összekötő többszálas huzalkörbe mellékágként csúszdát vagy Siemens-féle hidat kötött be. A beszélő a telefonban a hang keltette áramot az elágazás segítségével beengedhette vagy elzárhatta a hallgató telefonjában. A hang erejét a beépített ellenállásoknak köszönhetően fokozta vagy csökkentette. A mérés lényege az volt, hogy Hőgyes lejegyezte a mellékágba beszerkesztett ellenállás nagyságát, azt a mértéket, amelytől kezdve a hallgató észlelte a hangot. Így kiderült, mekkora a vizsgált ember fülérzékenységének alsó határa a Siemens-féle híd egységében mérve. Hőgyes Endre szerkezete volt aztán az 1961-ben orvosi Nobel-díjat elnyerő Békésy György audiométerének az alapja.
Hőgyes Endre sokoldalúságát és szerteágazó érdeklődését bizonyítja tudományos felfedezéseinek egész sora. Ő bizonyította be, hogy a szemmozgató idegek pályái kapcsolatban állnak a belső fül egyensúlyozó szervével (a félkörös ívjáratokból) kiinduló idegpályákkal. Hasonló sikerrel mutatta meg a vesekéreg és a velő külön vérkeringését, és tisztázta a vese kanyarulatos csatornáinak a vizeletképzésben kifejtett szerepét is.
Hőgyes Endre legfiatalabb öccse, Ferenc is Hajdúszoboszlón született. Iskoláit bátyja útját követve végezte el, különbség annyi, hogy Hőgyes Ferenc Kolozsvárott szerzett orvosi diplomát. Budapesten kezdett dolgozni, ahol gyorsan terjedt a híre, kitűnő háziorvos volt. Néhány év elteltével Wekerle Sándor miniszterelnök orvosaként dolgozott. Bátyjához hasonlóan hivatása mellett sok minden más is érdekelte, ám ő nem a tudományok, hanem inkább a művészetek felé fordult. Tehetséges amatőrként tartották számon képzőművész körökben, derék képeket festett, és neves személyekről készített plaketteket. Ha ezek névsorát iderakjuk, láthatjuk, nem akárkik ültek modellt Hőgyes Ferencnek: Arany János, Hermann Ottó, Benczúr Gyula és Szinyei Merse Pál.
Hőgyes Ferenc Endre testvére végakaratát teljesítve, azt saját vagyonából kiegészítve a hajdúszoboszlói református egyháznál tízezer koronás alapítványt hozott létre. Ennek tőkéjéből egy szegény, de tehetséges hajdúszoboszlói fiatalember felsőfokú tanulmányait támogatták.
