Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Huszárik Zoltán, aki szépen futott át az életen

2016. május 14. - MaNDA

A 20. század egyik legjelentősebb magyar filmművésze, Huszárik Zoltán rendező 85 évvel ezelőtt, 1931. május 14-én született Domonyban.

A Galga folyó parti község lényegében már a kezdetektől fogva meghatározta a filmművész gondolkodásmódját, életét. Ragaszkodott hazájához, Magyarországhoz. Minden oka megvolt erre, hiszen szülőfaluja nevét 1284-ben rögzítették először írásban. Egészen különös eleme Domony történetének, hogy itt van Petrovics Tamásnak, Petőfi Sándor nagyapjának sírja, és tény az is, hogy miután Aszódon egybekeltek nagy költőnk szülei, Domonyban laktak. Akárcsak Koren István, aki az aszódi gimnáziumot igazgatta a 19. század elején, és aki Petőfi Sándor ottani diákéveinek volt a költő által tisztelt és szeretett tanára.

Huszárik Zoltán korán árvává vált, kétéves korában édesapja meghalt. Édesanyja nevelte. Huszárik Zoltán Aszódra járt gimnáziumba, az iskola Petőfi Sándor nevét viselte. Itt tanított Schéner Mihály festő, akinek nagy szerepe volt a Huszárik Zoltánra később annyira jellemző egyedi és igen különleges képi látásmód kialakításában. Érettségi előtt a fiatalember érdeklődése még rendkívül bizonytalan, ám úgy is lehet mondani, szerteágazó volt, jelentkezett orvosnak, képzőművésznek és filmrendezőnek. 1950-ben aztán a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendezői szakán kötött ki. Mindössze két évig tanulhatott itt, 1952-ben, miután a családját hamis vádak alapján kuláknak nyilvánították, Huszárikot kirakták a főiskoláról. A rendszerváltozás előtti filmtörténeti munkákban erről a tényről ilyesmiket írnak: sajátos körülményei, sajnálatos tévedések miatt hagyta abba tanulmányait. Érdekes eufémizmusok ezek arról, hogy milyen fondorlatos módon tudták széttörni sok-sok fiatalember karrierjét. Már akiét lehetett. Huszárik Zoltánt azonban keményebb fából faragták, hét évig a lehető legváltozatosabb munkákat végezte, ezek bizonyos entellektüel előítéletek szerint méltatlanok egy tehetséges művészjelölthöz, ám valójában éppen ez az időszak alakította példátlanul sajátossá Huszárik Zoltán pályáját. Dolgozott tehát földművesként Domonyban, volt olajbányász, aztán könnyebb munkát szerzett, a szocializmusban volt ilyen foglalkozás is: üzemi dekoratőr, hivatalnok volt, közben a filmgyárba is beengedték világosítónak, majd több rajzfilm elkészítésében is szerepet kaphatott. Képzőművészeti tehetségét a városligeti Vajdahunyad vár restaurálásában hasznosíthatta.

Markovics Ferenc: Huszárik Zoltán agyagmaszkkal (1978) (Forrás: Terasz.hu)

Huszárik Zoltánt 1959-ben vették vissza a színművészeti főiskolára. Máriássy Félix osztályába járt, 1961-ben kapott diplomát. Első művei rövidfilmek voltak, ám ezekben már egy csak rá jellemző jól átgondolt és kiművelt sajátos képi világgal állt elő. A vizsgafilmje a Játék volt. A korabeli filmművészet egyik meghatározó műhelyének, a Balázs Béla Stúdiónak volt újraalapító tagja. 1965-ben itt forgatta az Elégia című filmjét, amely új filmes látásmódjával végre meghozta neki azt az elismertséget, ami már korábban kijárt volna. Az Elégia megnyerte az Oberhauseni Filmfesztivál fődíját. Hat évvel később, 1971-ben elkészült első játékfilmje, a Krúdy Gyula írásaira épülő Szindbád. Az Elégia és a Szindbád aztán a magyar filmművészet nagyjai közé repítette rendezőjüket, Huszárik Zoltánt. A Szindbádban azonban nem mutatkozhatott volna meg Krúdy Gyula gondolatainak újraértelmezett teljessége, ha nem Sára Sándor lett volna a film operatőre. Az a természetesség, amellyel Krúdy látta és láttatta írásaiban a világot, gyönyörű egyértelműséggel jelent meg a Huszárik rendezte filmben. A Felvidéken forgatott műalkotás későbbi sikeréhez természetesen hozzájárultak, meghatározó szerepet játszottak azok a színészek, akiket a legnagyobbak között emlegetünk: Latinovits Zoltán, Dajka Margit, Ruttkai Éva, Bánsági Ildikó, Szegedi Erika, Tanai Bella és Nagy Anna, aki rendező napjainkban tehetségét kiteljesítő lányának, Huszárik Katának az édesanyja. A Szindbád egyedülálló a magyar filmtörténetben. Ha létezne mozgó festmény, erre a filmre biztosan ezt a műfaji megjelölést használnánk. Az emberi érzések, érzelmek, kapcsolatok, találkozások, örömök, bánatok úgy tűnnek át a múltból jelenbe és jövőbe, ahogy azóta sem láthatjuk egyetlen más filmben sem. Huszárik Zoltán és Sára Sándor kivételes tehetsége és természetesen Krúdy Gyula egészen sajátos írói világa egyszeri és megismételhetetlen, ezerféle emberi érzelmet megmutató és megmozgató alkotást eredményezett. A Szindbád sikere itthon és külföldön is hatalmas volt. Igen sok szakmai díjat kapott.

huszarik.jpgHuszárik Zoltán és Tamási János rendezőasszisztens a Szindbád forgatásán

Huszárik Zoltán filmjeiben erősen ott van az elmúlás, a halál motívuma. Erős képi képzettársításokra épít, amelyekkel természetesen a nézők érzelmeit mozgatja meg. Az elmúlás motívumaira építette 1977-ben az A piacere című filmjét. Utolsó alkotásában, a Csontváry-filmben aztán minden addigi tapasztalatát és mesterien kialakított szakmai fogását elegyítve mutatta meg nagy festőnk életének bemutatásával a saját művészi hitvallását. Közben maradt ideje arra is, hogy képzőművészeti tehetségét akár színházi és film díszlettervezőként, akár könyvillusztrátorként is használja.

Huszárik Zoltánnak az életből ötven év jutott. 1981-ben, Budapesten halt meg. Életműve mégis teljes, mégis tökéletes egész, amelyet kortársai és utódai nagy tisztelettel és szeretettel őriznek. Ágh István költő a következőket írta róla: „Stílusa egységes, mert mindig a halálba futó életről szól. Cselekménytelen, mert a lélek történetét kutatja, akár a költészet, képzőművészet és a zene. A motívumok eltűnnek és felbukkannak, egyre tragikusabban; megunhatatlanok, mint a tenger, zöld rét és élet.”

Huszárik Zoltán emlékét 2013 óta szülőfalujában, Domonyban bronzszobor őrzi, a község művelődési háza pedig felvette a nevét.

Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr78725176

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása