A tavasz, a nyár és a kora ősz a szezonális munkák szempontjából igencsak erőt próbáló időszak volt mindig is a földből élők számára. A nyári hónapok az aratás, a szénaszárogatás mellett a kapálás fárasztó munkáját is elhozták, egy-egy csapadékosabb esztendő pedig mindezt alaposan megnehezítette. Emellett a munkaeszközök javítgatása, karban tartása is értékes időt, energiát vonhatott volna el a falusiaktól.
Ezért is gondolkodott a többség előre, és a nyugalmas téli napokon reparálgatta meg kapáit, kaszáit és a kisgazdaságokban használatos egyszerűbb munkaeszközöket. Ezért is tűnik erősen propaganda ízűnek a MAFIRT KRÓNIKA itt látható összeállítása, ami „rohammunkások” országos akciójának egyik állomásáról tudósított. Nyáron, „ a legnagyobb dologidőben” - ahogy régen mondták - érkeztek meg a Telefongyár és a BESZKÁRT kommunistái, hogy a maguk módján segítsenek a falu népén. Ahol a háború után százezrekkel volt kevesebb a munkáskéz, az eszköz- és állatállomány jelentős pusztulásával pedig tényleg nehéz helyzetben volt a falu, de a vidéki élet amúgy sem volt annyira egyszerű. Mert ha szárazság, aszály volt, akkor kiégett, elszáradt minden, ha pedig sok eső esett, a gyom is életre kapott, és kezdhették is újra meg újra a kapálást. A lekaszált széna ott rothadt meg a réteken, a gabona pedig megdőlt és kipergett a kalászokból a szem. Különös, feszült időszak volt hát mindig a nyár falun, amit még a Párt és annak kamerája kedvéért érkező vidám munkások sem tudtak talán igazán oldani.
Pedig láthatóan jóindulattal jönnek és tényleg segíteni is próbálnak. A telefongyáriak beüzemelnek többek között egy mobil kovácsműhelyt lábbal hajtott fújtatóval és hegesztőgépet, forrasztó apparátot is használnak. A vas szerszámok és edények mellett javítanak szekeret és biciklit is, míg a beszkártosok mindezek mellett a varrógépekhez, lószerszámokhoz, szecskavágókhoz és eketaligákhoz is hozzányúltak. Végül természetesen nem maradhat el a szórólapozás, az Új Szó osztogatása, és a nagygyűlés sem. A tudósítás idején éppen Sztálin képével eladott Új Szó, és ennek itt látható, képes változata a Vörös Hadsereg által előállított Magyar Újság 1945 februári átkeresztelésével jött létre. Hogy aztán a benne foglaltak mennyire győzték meg a falusiakat, az augusztus 31-én, a „kékcédulás választásokon” kiderült. Köztudott: a vidéket még a nyilvánvaló csalásokkal sem tudták megszerezni a kommunisták.
Pálffy Lajos
