Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Györök, a világ legszebb panorámájával

2015. január 15. - MaNDA

Balatongyörökről számtalan régészeti lelet bizonyítja, hogy már évezredek óta lakott ez a terület. Egy római kori településre épült a középkori falu. Az Almádi Apátság alapító levelében szerepel először a neve 1121-ben. Nevét Szigliget egykori ura, Atyusz bán Gyürk nevű fia után kapta. A török időkben a faluban nem tettek túl sok kárt, ez nyilván a török által soha be nem vett Sümeg, Csobánc és Szigliget tekintélyének is köszönhető. A 17. század végén Meszesgyörök néven szerepel, ami arra utal, hogy a györökiek a halászat mellett mészégetéssel is foglalkoztak. 1734-től Festetics Kristóf lett a falu földesura.

balatongyorok.jpg

Különösebb események nélkül élte a falu a megszokott életét, egészen a 20. század elejéig. Ekkortájt jöttek ide az első fürdővendégek, ekkorra készült el a vasút. Mint annyi más részén a Balatonnak, itt is egy arisztokrata, gróf Festetics Tasziló adta át a strandhoz szükséges területet, amelyet 1910 környékén parkosítottak. Akkor ültették a mára már hatalmasra nőtt platánsort, melynek fái között ma is különleges élmény biciklivel elsuhanni. A fürdőtelepen a móló 1932-es megépülte után nagy lendületet vettek az építkezések. Villasorok, utcák alakultak ki. Az már csak a györöki történet végének egyik legfontosabb eleme, hogy 1990-ben a település elnyerte az Európa legszebb falvainak járó Európa falu címet.

szepkilato.jpgSzépkilátó

A falu talán legismertebb helye a Szépkilátó. A kimondottan mediterrán jellegű, némiképp a pineafenyőkre hasonlító örökzöldekkel határolt dombtetőről páratlanul szép panorámát látunk. A Szigligeti-öbölre nyílik itt kilátás, ami azt jelenti, hogy az északi part legnevezetesebb hegyei: Badacsony, Szigliget, Tóti, Gulács, Csobánc és a Szent György hegy mintha csak azért sorakoznának az öböl túloldalán, hogy gyönyörködtessék az itt megállókat. Ha kicsit oldalt fordulunk, a Balaton hosszába is belelátunk, ott vannak a túlparton Fonyód és Boglár hegyei. Bármelyik napszakban is érkezzen ide az ember, de bármelyik évszakban is jöhet, a balatoni panoráma változatosságával és állandó szépségével rabul ejti.

A dombról lesétálva találjuk meg a római forrást, melyről kiderítették, hogy a régi falu elődje, a római kori település fürdője innen kapta a vizét. A főút túloldalán emelkedik a falu szőlőhegye, melyet Becehegynek neveznek. A hegyoldalban gyönyörű, műemlék présházak rengetege a Balaton-felvidék hagyományos építészeti stílusának ruhájában.

Először számba vesszük a környéken található európai hírű gyógyvizeket, hiszen innen többségük rövid idő alatt elérhető. Elsőként ugorjunk át a Keszthely melletti Hévízre, ahol a legenda szerint valamikor az ördög szántott, és ekéje nyomán meleg víz tört elő a földből. A terület igen gazdag gyógyító hőforrásokban. Ezek egyike adja a hévízi tó folyamatos utánpótlását. Itt van Európa legnagyobb természetes gyógyvíz tava. 1795-től kezdődik a hévízi gyógyfürdő-történet, talán mondani sem kell, hogy ebben az évben itt is egy Festetics gróf, György építette az első fürdőházat. Mára gyógyipar alakult ki a jellegzetes szagú vízen, Hévíz és Hajdúszoboszló között éles verseny folyik a reumabetegek Mekkája címért. Mindkét fürdőhely időnként ugyanis ekként nevezi magát. A mozgásszervi betegségek, balesetek és műtétek utókezelésében sok sikert értek el. Gondosan ügyeltek itt a természeti környezet megőrzésére, hiszen a csend, a nyugalom a vízhez hasonlóan, a gyógyulást szolgálhatja.

Kicsit távolabb, Zalakaroson találhatjuk meg Magyarország legfiatalabb, ám egyben talán leggazdagabb gyógyvíz-központját. A meleg víz magas jód, bróm és kéntartalma a reumás betegeken segít. A 3. évezred elején hatalmas fejlesztéseket végeztek itt: a rengeteg sportpálya, lovas iskola, a túra és bicikliutak és a Kis-Balaton természeti kincsei az aktív pihenést is segítik.

Aki pihenőidejét Balatongyörökön töltve nem a víz pezsgésére, hanem a szellemi pezsgésre kíváncsi, az sem csalatkozik. A falu rendkívül sok közismert művészt fogadott és fogad be nyaranként. Az északi partot járva alig akad olyan hely, amelyről a 19. századi jeles író, Eötvös Károly ne írt volna. Sokan idézik mondatait a tájról: „Mikor Meszes-Györök irányába értünk, a hol az út északra fordul, a nap már nyugodni készül. Sugarait még teljes erővel ontá az előttünk elterülő tájra, de a sugarak már sárgulni és piroslani kezdtek. S a pirosló sugarak fényénél felnyílt előttem egy tájkép, a melyhez hasonlót még lángész nem alkotott. De nem is álmodott…”

A Mandadb-n fellelhető képeslap, mely a Szépkilátó panorámáját örökíti meg, mintha az Eötvös Károly-i mondatok igazolására készült volna. 

A II. világháború utáni élvonalbéli költők közül Simon István, a később nagy rangot szerző Új Írás című irodalmi folyóirat főszerkesztője Györöki halászok címmel foglalta versbe itteni élményeit. A túlpart, jelesül Kaposvár kitűnő költője, Takáts Gyula 1956-ban Becehegyen vett szőlőt. Sokat írt az itt töltött időkről.

De nem csak a szavak művészei pihentek itt szívesen. Simándy József operaénekesnek volt itt a faluban egy háza, Becehegyen szőlője. A falut második otthonának tartotta. A leginkább a Bánk bán című opera Hazám-áriájával világsikert elérő tenoristát a környéken mindenhol tisztelték. A szomszédos balatonedericsi katolikus templomba járt vasárnaponként szentmisékre, ez nagy eseménynek számított, pedig nem volt az, Simándy természetesen, minden mesterkéltség nélkül vállalta és gyakorolta vallását.

A neves képzőművészek közül Martyn Ferencnek, Töreky Ferencnek, Csont Ferencnek és Mikus Gyulának Györökön vagy a Becehegyen volt házuk. A nyarait Balatongyörökön töltő Raksányi Gellért színművész, a népszerű „Kutyu” közkedvelt és nagyon szeretett részese volt az itteni nyaraknak. Széchenyi Zsigmond, a világhírű vadász, vadász-író, Afrika kutató az 1960-as évekig Balatongyörökön lakott.

Többek között az ő emlékét örökíti meg Bertha Bulcsu (ragaszkodott nevében a rövid u-hoz) Balatoni évtizedek című szociográfiájában. Ebben a környék ötvenes-hatvanas évek béli történeteit írta meg. Bertha Bulcsu gyermekkora meghatározó éveiben Balatongyörökön lakott. Keszthelyen kezdte középiskolai tanulmányait a piarista gimnáziumban. Aztán érettségi után osztályidegenként – édesapja tanító volt – nem mehetett egyetemre. Egészen 1960-ig fizikai munkásként dolgozott a lehető legváltozatosabb szakmákban: kőművesek mellett, Dunapentelén, fémnyomó munkásként Pécsett, ahol végül is az Esti Pécsi Napló, majd később a Dunántúli Napló munkatársa lett. Elvégezte közben az újágíróiskolát, ez nem okozott gondot neki, hiszen már 1956 előtt jelentek meg írásai. Első novelláskötete 1962-ben került ki a nyomdából. 1967-ben költözött Budapestre, az Új Írás szerkesztőjeként és az Élet és Irodalom főmunkatársaként dolgozott. Soha nem szakadt el a Balatontól. Igaz nem Györökön, hanem Szepezden volt egy apró nyaralója, de alig van olyan balatoni írása, amelyben ne bukkannának fel gyerekkora, ifjúsága györöki motívumai. A Balaton rendkívüli tehetségű emberek társaságát hozta össze, együtt járta a vizet, a tópartot, a szőlőhegyeket Bertha Bulcsuval a még Pécsett összebarátkozott társaság: Lázár Ervin, Szakonyi Károly, Kiss Dénes és Gyurkovics Tibor. Bertha Bulcsu, a termékeny prózaíró huszonhat könyvet írt: novellákat, regényeket, tárcákat, interjú-portrékat és szociográfiákat. De sikerfilmek forgatókönyvírójaként is nevet szerzett: ő írta például a Kenguru című filmet. 1996-ban halt meg, posztumusz kapta meg az Alternatív Kossuth-díjat.

szakonyi_foto_05.jpgSzakonyi Károly, Bertha Bulcsu (Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum)

A balatongyöröki házak ablakainak üvegén néha furcsa árnyékok ülnek meg, van, aki karcos nevetést is kihall mögülük: egy ház is emlékezhet a falu nagy tehetségű fiára, Bertha Bulcsura. Aki tudni akarja, milyen is volt valaha a balatoni élet, olvasson Bertha-írásokat.

Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr197077119

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jet set 2015.01.16. 14:31:02

Szép, de azért nagyon erős túlzás a világ legszebbjének nevezni.

VLD 2015.01.16. 14:44:28

Ezek a képek tényleg nem adják vissza a látványt, de élőben lélegzetelállítóan szép! Sokat jártam arra, nem lehet megunni!

ccactus · http://nivo.blog.hu/ 2015.01.16. 20:26:37

@jet set:

Ez már csak ilyen. Mindenkinek a saját gyereke tetszik a legjobban. Mellesleg tényleg szép! Avagy mondj szebbet! :)

tobias2 2015.01.17. 12:55:47

Szép a györöki kilátás, de a hirtelen éghajlatváltozás leginkább Thaiföldön tanulmányozható: drive.google.com/file/d/0B9lDGQFzoJ4adHlGV0xSLUc5ek0/view?usp=sharing
süti beállítások módosítása