A Mandadb is megőrzi az utókornak Kincsem, a csodakanca nevét. Igaz, csak egy 1884-ben kibocsátott sorsjegy viseli a híres nevet, ám ez nem akadályoz meg senkit abban, hogy Kincsem életének egyik legfontosabb színterén, Gödön körülnézzen.
Jelentős esemény volt itt, amikor Mátyás király – akit akár kora jeles élsportolójának is mondhatunk: harcművészet, vadászat, lovaglás - a váci országgyűlésre igyekezvén, népes kíséretével átutazott Gödön. A török hódoltság idején a falu teljesen elpusztult. Az 1700-as évek elején kezdődhetett az újjáépítés, először a Madách-családé volt Göd. Később a Grassalkovichok kezére került a birtok, ekkortájt épült a mai Kincsem-telep, a pálinka és sörfőzde. A falu lakosságát a források színtiszta magyarként jelölik meg. Az 1800-as évek elején egy Mayerffy József nevű birtokos vette bérbe az uradalmat, nagy lendülettel beindult a juhtenyésztés, a borászat, felvirágzott a gazdaság. Egészen 1830-ig tartott a bérlet, ekkor a Mayerffy család megvásárolta Gödöt a Grassalkovichoktól.
Az immár tulajdonos Mayerffyt Ferencnek hívták, cseppet sem mellesleg Széchenyi István barátja volt. A legnagyobb magyar nevéhez köthető első magyar vasútvonal Gödön át halad Pest és Vác között. 1846-ban avatták fel. Jóval később, az 1870-es években indult Felsőgödtelep kialakítása, birtokosai a Szapáry grófok voltak.
Göd talán legnevezetesebb élőlénye Kincsem, minden idők legeredményesebb versenylova. 1875-1880 között volt a gödi istálló lakója, amely körül igen gyorsan egy versenylóedző-telep épült. A legnevesebb magyar versenyló tulajdonosa Blaskovich Ernő (1834-1911) volt. 1875-ben hat-hét lova volt tréningben, és hat 1 éves csikaja élt a tápiószentmártoni ménesben. Ennyi ló azonban túl sok volt, és Blaskovich elhatározta, hogy a csikók egy részét eladja. Csakhamar vevők is jelentkeztek, Orczy báró és Lónyai gróf. A Kincsem nevű ló kivételével az összes tetszett nekik. Így aztán Blaskovich a másik ötöt eladta a vevőknek, Kincsem pedig ősszel megérkezett Gödre, Hesp Róbert telepére, hogy a következő évben elkezdje világhódító útját. Két- és ötéves kora között, négy szezonon keresztül 54 versenyen indult és mindig győzött. Teljesítményét soha egyetlen versenyló sem tudta elérni.
A 19. század végére kialakult Göd villatelepe. Mellette nagy gyárak: szesz-, tégla- és cementlapgyár indultak be. A trianoni diktátum utáni időkben a magyarországi turizmus fejlődése Göd életében is nagy változásokat hozott. Megnövekedett állandó lakossága, új középületek egész sora épült a főút mentén, és a korabeli tudományos, művészeti élet ismert alakjai költöztek a városba. Huzella Tivadar, a neves biológus- szövettan kutató például egy nem kevésbé híres embertől, Arany Lászlótól, a Petőfi megénekelte Arany Lacitól vette meg birtokát. Mozi, gyógyszertár, posta, csendőrség, iskolák és a különböző vallások templomai épültek fel a két világháború között.
Göd sportélete mindig is híres volt. Egyrészt a vízi sportok művelői edzhettek a Dunán. Méghozzá igen eredményesen, hiszen Magyarország egyik legjobb kajak-kenu szakosztálya működik itt, Kammerer Zoltán háromszoros olimpiai bajnok kajakozónk is ebben kezdte meg pályafutását. Másrészt már a kerékpár elterjedésének korai szakaszában nagy amatőr versenyeket rendeztek Budapest és Göd között. 1902-ben épült fel a Biciklista Nagyvendéglő, a későbbi mozi, a mai József Attila Művelődési Ház. A Pestről a Duna-kanyarba vezető biciklis út ma is átvisz Gödön. Másutt szokatlan gondossággal festették fel sárga sávjait, a csendes, nagy forgalmú utaktól távol eső villasorokon vezet, egészen Bécsig el lehet tekerni rajta.
Dippold Pál
