Árpád-házi Szent Erzsébetet keresve a Mandadb gyűjteményében, többek között egy képeslapot találunk 1941-ből. Rajta három fénykép: a vasútállomás épülete várakozó utasokkal, Árpád-házi Szent Erzsébet templom, Balatoni látkép a Badacsonnyal. Ma is áll Fenyvesen Erzsébet-templom, ám ez nem az, amit az anzikszkártyán látunk. Az elpusztult, ám a település közössége nem hagyta magát, új templomot épített. A kommunizmus korszakának közepén.

Balatonfenyves, a Balaton déli partjának vége korábban is csendjéről volt híres. Nevét a keleti részén honos fenyvesről kapta. A második világháború előtt jellemzően a kis- és középpolgári réteghez tartozók vettek itt telkeket, és építettek nyaralókat. A rengeteg fenyőfa különös hangulatot ad a településnek. Egyszerre idézi a mediterrán vidékek pinea fenyős és az Alpok sötét hegyi fenyőkkel teli részeinek hangulatát. Fenyves csak néhány év óta önálló, korábban ide-oda csatolgatták.

Római katolikus egyházközségének nagy története 1926-ban kezdődött, amikor Balatonmária keleti része különvált, és Balatonfenyves néven Fonyódhoz kapcsolódott. 1932-ben a fenyvesi római katolikusok külön egyházközséget alakítottak Szent Erzsébet néven. Talán ennek is köszönhető, hogy a Balaton-menti települések egyetlen Szent Erzsébet templomát itt építették fel. Lékai László veszprémi püspök, későbbi esztergomi érsek kezdeményezte az 1970-es években, hogy az elpusztult régi helyett új plébániatemplom szülessék. Ezt egy másik képeslapon tanulmányozhatjuk. A vasút és a tópart közötti üdülőövezetben, a fenyőfás ligetben emelkedő beton-klingertégla-fém támpillér elemekből emelt épület az egyik legismertebb kortárs templomépítő, Török Ferenc tervei alapján készült. Ő tervezte egyébként a szemközti Ábrahámhegy templomát, és a jellegzetes, egyszerre modern és hagyományőrző stílusú építőművész álmodta papírra, majd építette meg Budán, a Petőfi híd lábánál, az új egyetemi negyed szélén a Magyar Szentek Templomát.

A fenyvesi istenháza előtt áll Till Aranka szobrászművész Szent Erzsébet szobra. A környezetéhez természetes egyszerűséggel alkalmazkodó műkő alkotás azt a pillanatot fogja meg, amikor Szent Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek.

Nem állunk meg, megyünk tovább Szent Erzsébet nyomában. Fenyvestől délre, a somogyi dombok között van Hács község. Neoromán stílusú apró temploma freskói miatt fontos helyet foglal el a hazai Szent Erzsébet templomok között. Az ötvenes évek elején építették. A rendek feloszlatása után a ferences szerzetes Balázsy Antal Máriuszt helyezték ide plébánosnak. A robbanékony barát mindenkit megmozgatott. A falu apraja-nagyja hordta össze az építőanyagot, és építette fel a templomot. A Balaton északi oldaláról bárkákban úsztatták át a bazaltkövet, és ökrös szekerekkel fuvarozták le Hácsra. Szép freskók örökítik meg ezt a munkát a templom szentélyében. A templomhajóban pedig valóságos képregény számol be Szent Erzsébet életéről – írja Szerdahelyi Csongor, a tudós zsurnaliszta . A hácsi freskók a szintén ferences Forró Dezső Kamil alkotásai.

Dippold Pál