25 éve hunyt el Herbert von Karajan karmester, az utolsó „abszolutista uralkodó”. A szuggesztív dirigenst, a művészt a mesterségbeli tudás, a fanatikus munkaszeretet és a tökéletességre való törekvés tette halhatatlanná, ám mint ember, ellentmondásokkal teli férfi, akinek rideg és goromba a modora, ugyanakkor a karmesteri pálcájával gyengéden varázsolja el a publikumot. Dirigens, az alkalmazkodás minimumára sem hajló személyiséggel, aki teljesítménye tudatában egyszerre sebezhető, nagylelkű és haragtartó, de mindenek előtt ő volt az első olyan zenekari vezető, aki maga vált mítosszá és a klasszikus zene márkájává tette önmagát.
Könyörtelen művészi igényessége nem ismert határt sem önmagával, sem másokkal szemben. Mindezzel számos súrlódást, konfliktust provokált. Bírálói nem művészetét, hanem karakterét kritizálták: diktátori ösztöne nem tűrt ellentmondást, s csak a behódolást viselte el. Egyszer azt nyilatkozta, azért szeret a berlini zenekarral dolgozni, mert ha azt mondja nekik, lépjenek előre, ők megteszik. Ha Bécsben mondja ugyanezt, ott is megteszik, de aztán megkérdezik, hogy miért.
Már megjelenése is újszerű volt; művészien hatásos frizurája, divatos öltözködése, kifinomult ízléssel kiválasztott nyaralói, autója, az ezüstszínű Ferrari 250 GT Lusso, pazar jachtja, privát repülőgépe, mind-mind irigyelt tehetséget, utolérhetetlen sikert, és utánozhatatlan egyediséget jelzett. Egy anekdota szerint az egyik repülőtéren bezuhanva a taxiba, a sofőr érdeklődésére, hova vigye, rosszkedvűen odamordult: Mindegy. Mindenhol szükség van rám!
Ferrari 250 GT Lusso (Forrás: Conceptcarz)
Ellentmondásos személyében sok szembenállás oldódott fel. Náci párttagsága mellett, 1942-ben, zsidó nőt vett feleségül és sosem értette, hogy mi ezzel a probléma. Hitler kedvenc karmestereként, az ideológia szolgálatában is elsősorban saját karrierjét építette.
Zenei hagyatéka rendkívül gazdag, senki annyi hangfelvételt nem készített, mint ő: kereken ezret, ami közel 200 millió hanghordozóra került fel. Egyedül az Adagio-sorozata, ami merész válogatás a könnyen emészthető relax zenétől Bachon át Mahlerig több mint kétmillió példányban kelt el.
A híres karnagy nem csak a zenei életre volt páratlanul intenzív hatással, nagyban hozzájárult a zenei dokumentáció fejlődéséhez is. Karajan úttörő szerepet vállalt a CD-k kifejlesztésében és a formátum népszerűsítésében is. Állítólag az eredetileg 60 perces műsoridőre tervezett compact disc-ek szabványát 74 percre bővítették – mégpedig kizárólag azért, hogy a Karajan által vezényelt Beethoven IX. szimfónia ráférjen egyetlen lemezre.
Óriási érdeklődéssel és tettvággyal dolgozott fel számtalan zenei remekművet. Ilyenkor minden feladatot magához ragadott, beleszólt a rendezők, szerkesztők munkájába is. Megtanulta a filmezés alapjait, a róla készült felvételeket, a rendezők véleményét figyelmen kívül hagyva újra vágta.Ilyenkor mindent magához vont, beleszólt a rendezők munkájába, a próbákon mindent felborított - meggyőződése volt, hogy ő önmagának a legjobb rendezője. Később partitúra nélkül dirigált, szuverén módon uralta a zenét, pálcája nyomán csoda történt az Operában.
Harmadik felesége Eliette Mouret 18 éves volt, amikor Karajan jachtján Saint-Tropez-ban találkoztak. Egy évvel később londoni koncertjén Karajan épp a dirigensi pulthoz lépett, s felismerte az első sorban ülő fiatal hölgyet. Attól kezdve egészen haláláig Eliette volt a nagy szerelme. Magánemberként szeretetreméltó és abszolút sármos, kedves és humoros, laza férfi volt - írja Eliette Von Karajan - Mein Leben An Seiner Seite című visszaemlékezésében.
Sokan vádolták anyagiassággal, de zenészei lázadni már csak betegsége idején mertek ellene. Nevén a folt a náci párttagság mindig ott maradt, de páratlan művészete feledtetni tudta azt. Súlyos gerincműtétje után, hajlottan és megtörten is a dobogóra állt, az 1987-es bécsi újévi koncertjén a zenekar talán még éteribben szólalt meg pálcája intésére.
2008-ban készült dokumentumfilmben - Karajan oder Die Schönheit wie ich sie sehe – Goethe szavait idézte:…Ha ennyi sok mondandóm van, de egy bizonyos ponton a testem már megtagadja a szolgálatot, akkor a természetnek kutya kötelessége, hogy a legyen oly kegyes hozzám és megajándékoz egy új testtel, egy új élettel…- Bis dann, Herr von Karajan!
Jenei Gabriella