A nemrégiben elhunyt kitűnő költő, Kiss Dénes írta le a rendszerváltozás után: kimentek a tankok, bejöttek a bankok. Az igazságtalan és megrázó új világrend beköszöntével sokan valamiféle mitikus gonoszt látnak minden bankban. Pedig nem kellene. A 90 évvel ezelőtt, 1924. május 24-én megalakult Magyar Nemzeti Bank története is erről tanúskodik.
Az önálló magyar jegybank egy hónappal később, június 24-én részvénytársasági formában indult neki a jövőnek. Első elnöke, Popovics Sándor vezetésével véghez vitte a világháborús inflációt megsínylett korona stabilizációját. Ám ennél nem állt meg, új pénzt vezetett be, a pengőt. Az állami számlák vezetése és az államadósság kezelése szintén a bank feladata volt. A magyar bankrendszer működését kamat és hitelpolitikájával vonta befolyása alá. Ugyanígy felügyelete alá került a devizagazdálkodás is.
A Magyar Nemzeti Bank története természetesen nem előzmények nélküli. A 19. század elejétől Magyarország a Habsburg Birodalom része volt, ahol a jegybanki feladatokat a század elején alapított Osztrák Nemzeti Bank, majd 1878-tól a paritásos alapon dolgozó Osztrák-Magyar Bank teljesítette. Egy közjáték szakította csak meg ezt a kettősséget. 1848-49-ben az első független magyar kormány a jegybanki szerepet a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankra testálta.
Miután 1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchiát szétverték, felszámolták az Osztrák-Magyar Bankot is. A központi banki szerepet 1921 és 1924 között a Magyar Királyi Állami Jegyintézet vette át, és tette a dolgát egészen a Magyar Nemzeti Bank megalakulásáig.
Az 1929-ben kirobbant világgazdasági válság, ami egyben hatalmas pénzügyi válságot is jelentett, 1931-ben érte el Magyarországot. A Magyar Nemzeti Bank ettől kezdve egészen az 1990-es rendszerváltozásig a kötött devizagazdálkodás kivitelezője, ebben ellátja a hatósági feladatokat, gazdaságpolitikai felelősséggel és hatáskörrel rendelkező központi bank.
A II. világháború után a pengő értékvesztése világrekordot döntött. A Magyar Nemzeti Bank vezényletével 1946-ban sikerült stabilizálni az ország pénzügyi helyzetét, ekkora alkották meg új pénzünket, az azóta is élő forintot.
A kommunista diktatúra kezdete többek között a magángazdaság teljes felszámolását jelentette. A bankokat is államosították. A kereskedelmi bankokat és a takarékpénztárakat felszámolták. Kialakult az egyszintű bankrendszer. A Magyar Nemzeti Bank irányítása a kormány kezébe került.
A rendszerváltást megelőző években visszaállt a kétszintű bankrendszer. Új kereskedelmi bankokat hoztak létre, ezek személyzete, fiókhálózata és ügyfélköre legnagyobb részt a Magyar Nemzeti Bankból szakadt ki. Az 1991-ben elfogadott törvény aztán visszaállította a jegybank függetlenségét. Napjainkban a 2013. évi CXXXIX. törvény szabályozza rendkívül aprólékos módon a jegybank működését. Ennek leglényegesebb elemei a monetáris – azaz pénzügyi - politika következetes képviselete az árstabilitás fenntartása, a pénzügyi rendszer biztonságának megteremtése, védelme és a devizatartalékok kezelése.
A Magyar Nemzeti Bank a pénzkibocsájtás kizárólagos jogosultja. Működésének egyik leglátványosabb eleme a készpénz előállítása és forgalomba hozatala. A törvény előírja, hogy a készpénzforgalom csak biztonságos, korszerű, minőségi és szép bankjegyekkel, érmékkel történhet. Ezért a Magyar Nemzeti Bank 1993-ban új érmesort, majd 1997 és 2001 között új bankjegysorozatot bocsájtott ki.
Budapest egyik legszebb épülete a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri központja. 1900-ban, az akkor még Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézetének székházára írtak ki pályázatot, melyet Alpár Ignác, a késői historizmus nagy tekintélyű építésze nyert meg. A Budapest több meghatározó középületét tervező Alpár Ignác komoly szerepet vállalt a ma is jellemző városkép kialakításában. Ő álmodta meg az Anker-házat, a Tőzsdepalotát és a városligeti Vajdahunyad várat.
A jegybank három évig épült, 1902-ben kezdték, és 1905-ben fejezték be. Hatalmas, palotahomlokzatú házat emeltek a pénznek, meghökkentően gazdag külső és belső díszítő elemekkel. A homlokzaton a kor jeles szobrászának, Róna Józsefnek az alkotása ékeskedik, bent pedig a remek mívű ajtók és kovácsoltvas korlátok mellett Róth Miksa rózsaablakai uralják a tereket.
Érdekes előszedni, hogy a bank átépítése előtt eredetileg hogyan tagolták annak belső tereit. Az első emeleten zajlottak a bankügyletek nagyrészt kis irodákban. A másodikon voltak a bank vezetőinek irodái, lakásai és a tanácsterem. A harmadik emeleten helyezték el a személyzet lakásait.
A pompás épület ma is ott csillog-villog Budapest szívében, a benne dolgozók pedig azon munkálkodnak, hogy hivatásának megfelelően a Magyar Nemzeti Bank meg tudja védeni az ország pénzügyi biztonságát.
Dippold Pál
