Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Kamermayer Károly, a fővárosépítő

2014. május 14. - MaNDA

Száznyolcvanöt évvel ezelőtt, 1829. május 14-én született Pesten Kamermayer Károly, a későbbi Budapest első polgármestere. Édesapja, Kamermayer József tehetős ember volt, gyárigazgatóként élte életét. A pesti polgárcsalád körültekintően gondoskodott fiúk taníttatásáról, ám az 1848-as forradalom őt is kiszakította a hétköznapokból. Kamermayer Károly, szinte későbbi tevékenységét megelőlegezendő, a szabadságharcban a tavaszi hadjárat nagy csatáinak volt részese, utászként hidakat épített. A főhadnagyi rangig jutott. Gazdag családjának köszönhetően a bukás után külföldön folytathatta és fejezhette be jogi tanulmányait. Arra is volt ideje és pénze, hogy bejárja Európát.

kamermayer_festmény.jpgKamermayer Károly, Györgyi Giergl Lajos festménye, 1861 (Forrás: OSZK)

Az 1850-es évek végén visszatért a magyar fővárosba, és a közigazgatásban kezdett dolgozni. A pesti dologházban napidíjas tisztviselői állást kapott, ám egy-két év elteltével tehetsége, távlatos gondolkodása és munkabírása elindította karrierjét: 1861-ben már Buda főjegyzője, 1867-től Pest tanácsnoka. Ebbéli tisztségében a közegészségügyi és köztisztasági ügyekért felelt. A ma is álló impozáns közvágóhíd megépítését is ő kezdeményezte.

Kamermayer Károly életművének legfontosabb állomása a magyar főváros, Budapest három városból – Pest, Buda, Óbuda – történt egyesítéséhez vezető út lépéseinek kidolgozása, és a városi közigazgatás korszerűsítése volt.

A három város egyesítésének 1872. december 23-i hivatalos kihirdetésével hatályba lépett az az évi XXXVI. törvény, azaz megszületett Budapest. Ennek előzményei azonban már évtizedekkel korábban megfogalmazódtak. Széchenyi István például 1831-ben a Világ című művében már Budapestnek nevezte Magyarország leendő fővárosát. Kossuth Lajos sem maradt le, az 1841-ben elindult Pesti Hírlapban következetesen használta a szót. A reformkorban megjelenő lapok címei következetesen hirdették a Budapest-gondolatot: Budapesti Szemle, Budapesti Divatlap és Budapesti Híradó. 1849 júniusára már odáig fejlődött a szándék, hogy a Batthyány Lajos lemondása utáni miniszterelnök, Szemere Bertalan elrendelte a városegyesítést: „Miután a főváros csak úgy lesz hatalmas, ha benne egy igazgató hatalom lesz, csak úgy lesz létében virágzó, ha törekvésében egy lélek, egy akarat által vezéreltetik, csak úgy lesz boldog, ha a külön érdekek egy közös érdekbe olvadnak fel.”

A szabadságharc bukása után, ha lassan is, de a magyar reformpolitikusok elképzelései valóra váltak. Különös, hogy éppen a Habsburg hatalom egyesítette már 1849 novemberében Budát és Óbudát, majd egy évvel később Pestet és Budát egy közigazgatási egységgé tették. 1853-ban pedig Pestet, Budát és Óbudát közös pénzügyigazgatási egységként határozták meg.

1870-ben Buda és Pest közeledése folytatódott, külön tankerületet alkottak ugyan, de egy közös iskolatanács felügyelete alá tartoztak. Ebben az évben születtek meg azok a törvények, melyek a magyar állam közigazgatásának korszerűsítését szolgálták. Ennek egyik fontos eleme volt a magyar főváros kialakítását szolgáló városegyesítési törvényjavaslat képviselőházi tárgyalásának megkezdése. 1872. november végén indultak a viták, december közepén a főrendiház elfogadta a törvényjavaslatot, öt napra rá Ferenc József aláírta, és másnap, december 23-án hatályba lépett.

1873-ban következett a törvény gyakorlati megvalósítása. Egy harmincnégy tagú bizottság dolgozott azon, hogy a városegyesítés részproblémáit is megoldják. A három város alkalmanként összeülő közös közgyűlésein kialakították a főváros közigazgatási kerületeit, megalkották a közös törvényhatósági bizottság megválasztásának szabályait és a közgyűlés szerveit. Lényegében kialakult a főváros teljes közigazgatási szervezete.

kamermayer.jpg

1873. október 25-én a pesti Vigadó nagytermében tartották az első közgyűlést, ahol a főváros első polgármesterévé az akkorra már rendkívül népszerű várospolitikust, Kamermayer Károly választották meg, azaz rábízták a főváros gyakorlati vezetését. Ugyanekkor szavazták meg főpolgármesternek Ráth Károlyt – neki főként reprezentatív és ellenőrző szerepe volt.

Kamermayer Károly városvezetői tehetségét és népszerűségé bizonyítja, hogy ezután még háromszor – 1879-ben, 1885-ben és 1891-ben – újraválasztották. A polgármester mintaszerűen működő magyar nyelvű közigazgatást és kerületi elöljáróságokat szervezett, minden posztra megtalálta a megfelelő képzettséggel rendelkező munkatársakat.

A történelem, a jogtörténet kevéssé kézzelfogható emlékeinél mindennél többet mondanak azok az épületek, létesítmények, a Budapest új városképét meghatározó épületek, melyek Kamermayer Károly városvezetése idején épültek. Az Andrássy út, a Nagykörút, a Szabadság híd, a Déli Összekötő Vasúti híd, a Parlament, a Mátyás templom, kulturális intézmények sokasága, és a talán az erre az időszakra legjellemzőbb épület, a Fővám téri nagycsarnok mind-mind rá is emlékeztethetik az utókort. A főváros működésének kevésbé látványos, ám rendkívül fontos intézményeinek, létesítményeinek kialakítása szintén a főváros első polgármesterének nevéhez kötődik. Egy modern városhoz korszerű út-, víz- és csatornahálózat, szemétszállítás, tömegközlekedés kell – el is készültek.

kamermayer_szobor.JPG

Az 1897-ben elhunyt első fővárosi polgármester, Kamermayer Károly emlékét Budapest belvárosában, a róla elnevezett téren egy bronzszobor őrzi.

Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr866163240

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása