Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Várkonyi Zoltán, a színjátszás nagymestere

2014. április 10. - MaNDA

Harmincöt évvel ezelőtt 1979. április 10-én halt meg Várkonyi Zoltán, a XX. század egyik legjelentősebb színházi embere.

Nehéz dönteni akkor, ha szeretnénk pontosan meghatározni a szakmában eltöltött évtizedek rá legjellemzőbb szakirányát. Színész? Színházigazgató? Rendező? Ha a válaszok megfogalmazásával kínlódunk, könnyen Karinthy Frigyes egy híres tárcahőséhez juthatunk, akinek föltették a kérdést, hogy melyik Petőfi Sándort szereti jobban, az embert vagy a költőt. És Karinthy alaposan meglódítja a fantáziánkat, amikor a maga sajátos humorával leírja nekünk az asztalra felpattanó Petőfi Sándor bácsit, aki két részből áll, az egyik fele a költő, a másik fele az ember, azt kiabálja: „Az ántiját neki! Ez a fránya Beöthy Zsolt (a XIX. század végének neves irodalomtörténésze) megint szétválasztotta bennem az embert és a költőt!”

Várkonyi Zoltán.jpg

Nézzük hát Várkonyi Zoltán életét, hátha közelebb jutunk a válaszhoz. 1912-ben született Budapesten, édesapja Várkonyi Titusz, újságíró volt, aki nagy gonddal ügyelt arra, hogy fia művelt, olvasott, sokrétű tudással felvértezett emberré váljon. Így tehát a fiú a későbbi pályáján rendkívül fontosnak bizonyuló magabiztos nyelvtudásra is szert tett: kitűnően beszélt angolul, németül, olaszul és franciául.

Várkonyi Zoltán színészi tehetségére már gimnazista korában felfigyeltek, és azt ajánlották, válassza a színi pályát. A fiatalember azonban máshogy döntött, újságíró akart lenni, mint az apja. Erre a szülői példán túl az is biztathatta, hogy egy jelentős szépirodalmi versenyt megnyert. Ezen nincs mit csodálkozni, a fiatal emberek nagy része először mindig költő vagy író akar lenni. Szerencsére legtöbbször már igen rövid időn belül kiderül, hogy az írásból csak kevesen tudnak megélni. Várkonyi Zoltán is így járt, csalódott. Otthagyta élete addigi nagy álmát, az újságírást. Jelentkezett a Színiakadémiára, ahol Ódry Árpád és Kiss Ferenc tanítványaként végzett 1934-ben. 1941-ig a Nemzeti Színház, aztán 1941 és 44 között a Madách Színház tagja. A kezdő színészek sem élnek valami fényesen, Várkonyi Zoltán ezért Erich Kästner verseit fordította jó pénzért. A másik nagy, későbbi színházi mágussal, Major Tamással szövetkezve, olcsó díszletek között, különböző színháztermeket bérelve a világirodalom klasszikusait adták elő alkalmi társulataikkal.

A második világháborúban a hatalom letiltotta a színpadról, üldözték. A nácik elől több hónapig bujkált, többek között a Vígszínház pincéjében.

Várkonyi_Z.jpg

A háború után nagy erővel vetette bele magát az újjáépítésbe, 1945-től a Művész Színház igazgatója. A Nemzeti Színházhoz szerződött színésznek, itt dolgozott 1950 és 1962 között. Közben a Magyar Néphadsereg Színházának (1960-ban kapja vissza a Vígszínház nevet) főrendezője. 1962-től a Vígszínház főrendezője, majd 1971-től igazgatója volt 1979-ben bekövetkezett haláláig.

Ha mindez nem lenne elég, sorolhatjuk, hogy Várkonyi Zoltán közben filmszerepeket is vállalt, és elkészítette a klasszikus magyar regényekből remekmívű filmjeinek egész sorát.

1949-ben kezdett tanítani a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, amelyet aztán 1972-től rektorként vezetett. Ebbéli minőségében bőven volt alkalma felfedezni a fiatal tehetségeket, akiknek aztán később teret adott a színházakban, filmekben, tévéfilmekben. Néhány tanítványa nevét írjuk ide, máris látható, hogy nagy formátumú személyiséggel van dolgunk: Pécsi Sándor, Sennyei Vera, Somogyvári Rudolf, Békés Rita és Latinovits Zoltán, Bárdy György. De Várkonyi osztályvezető tanára volt Huszti Péternek, Iglódi Istvánnak, Káldy Nórának, Kovács Istvánnak, Kránitz Lajosnak, Tahi-Tóth Lászlónak, Újréti Lászlónak, Voith Áginak, Blaskó Péternek, Kern Andrásnak, Piros Ildikónak, Sunyovszky Szilviának, Verebes Istvánnak, Bodnár Erikának, Szakácsi Sándornak, Szerencsi Évának és Hernádi Juditnak.

várkonyi_zoltán.jpgVárkonyi Zoltán színigazgató egy vígszínházi irodában (Forrás: Fortepan)

Színészként a magyar és világirodalom legkitűnőbb szerzőinek darabjaiban játszott, egyforma magabiztossággal, eleganciával lépett színre Szophoklész, Ibsen és szinte az összes Shakespeare-darabban. De ugyanez jellemezte alakításait akkor is, amikor a magyar klasszikusok műveiben játszott: Madách, Mikszáth, Katona József, Vörösmarty, Németh László vagy Molnár Ferenc alkotásaiban.

Színházi rendezései közül nagy sikert aratott a kortárs szerzők darabjaival. Szakonyi Károly Adáshibája, Örkény István Vérrokonok című darabja kitörölhetetlen nyomot hagyott a magyar színháztörténetben.

Filmrendezőként mindig hallatlan eleganciával és biztos kézzel vezette stábjait, csak a kifogástalan munkát fogadta el. A nagyközönség leginkább az általa rendezett filmeket őrizte meg emlékezetében, különös módon ehhez Várkonyi Zoltán színészként is segített. Nagy sikert hozó történeteiben, így az A kőszívű ember fiaiban, a Kárpáthy Zoltánban vagy az Egri csillagokban egy-egy epizódszerepben ő is megjelent a vásznon. Olyan erővel helyezte el magát a történetekben, hogy aki csak egyszer is látta ezeket a filmeket, egészen pontosan fel tudja idézni a Várkonyi megtestesítette alakokat. Előáll a furcsa helyzet, az ellenszenves figurára többen emlékeznek, mint a főszereplőre. Ehhez kellettek Várkonyi színészi eszköztárának hatékony és hatásos kellékei: kellett a mesterien kezelt hang, a jellemző mimika és gesztusrendszer, az a sajátos sugárzás, a világ megértésének határozottsága, amellyel csak kevesen rendelkeznek. Így ég a néző emlékezetébe Maszlaczky ügyvéd, Ferdinánd király és Haynau táborszernagy alakja.

egri_csillagok.jpg

Az Egri csillagok forgatásán

Várkonyi Zoltán ellentmondásos korban élte le életét – bár melyik kor nem ellentmondásos a történelemben –, ám izzó tehetsége, színművészet iránti alázatos magabiztossága, műveltsége és személyiségének kisugárzása a szakma nagymesterei közé helyezte.

Dippold Pál

 

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr316011281

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása