Százharminc évvel ezelőtt, 1884. április 1-én alakult meg a Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. Alapítói egészen biztosan nem áprilisi tréfának szánták a később szép pályát befutó vállalkozást. A történet egészen a legközelebbi múltig, 2006-ig tartott.

A művelt vagy azzá válni akaró nagyközönség elsősorban a Pallas nagy lexikona című 1893-ban elindított hatalmas munkát ismeri, ám a magyar szépirodalom legjelentősebb alkotóitól is készültek ebben az üzemben szép kiadványok. Itt jelent meg Ady Endre Új versek című kötete, Benedek Elek Székely népmeséi, Kosztolányi Dezső Káinja, Krúdy Gyula Tótágasa, Móricz Zsigmond Szegény emberekje és az egyik legismertebb Pallas kiadványként jegyzik a már első kiadásakor óriási sikert aratott Tolsztoj-regényt, az Anna Kareninát 1887-ből.

A Pallas nagy lexikon elindítsa után egy évvel később megalakult részvénytársaság első elnöke Kerkapoly Károly korábbi pénzügyminiszter, az alapító okirat elkészítője, a vállalkozás irányítója pedig Gerő Lajos ügyvéd volt.

Érdemes megállnunk az első elnök alakjánál, és felidézni életének néhány jellemző motívumát. Jókai Mór és Petőfi Sándor iskolatársaként a pápai református gimnáziumban tanult. Miután diplomáját megszerezte, a Zala megyei főügyész mellett dolgozott, itt került ismeretségbe Deák Ferenccel, aki később is támogatta. 1847-ben már a bölcselet tanárának hívták vissza Pápára. Mielőtt a főiskolai tanszéke élére ült volna, a hallei és a berlini egyetemen tanult. Az 1848-as forradalomban belépett ugyan a veszprémi nemzetőrök csapatába, ám a harcokban nem vett részt, megbetegedett.

Szerepvállalása az országos politikában 1865-ben vette kezdetét. Az enyingi választókerület képviselőjeként a Deák-párt egyik legaktívabb tagjává vált. Rengeteget dolgozott, tanulmányokat írt és az országgyűlési bizottságokban tevékenykedett. Az előléptetés nem is maradt el, honvédelmi államtitkárrá nevezték ki. A következő ciklusban a tapolcai kerület képviselőjeként folytatta munkáját. 1870-ben már pénzügyminiszter. Sok reform fűződik nevéhez, ám miniszteri pályafutása csak 1873-ig tartott. Kerkapoly Károly azonban új terepet keresett országépítő tevékenységének. Egyetemi tanárként a nemzetgazdaság és a pénzügyek egyik legnevesebb képviselőjévé volt. Az országos mintapince és a magyar bortermelők szövetkezetének bizottsági elnöke. Ez nyilván nem véletlen, az ország több táján szerzett szőlőbirtokokat, és teremtett híres faiskolákat. Élete utolsó éveiben aztán újra a pápai főiskolán dolgozott, ám mint a Pallas első igazgatója is hatalmas munkát végzett a közért.

A Pallas Részvénytársaság első nyomdavezetője sem volt akárki, Pusztai Ferencben a magyar nyomdászat szakirodalmának megteremtőjét tisztelhetjük, ő indította útjára a Nyomdászok Közlönyét és a Magyar Nyomdászat című lapokat.

A nyomdai vállalkozás a mai Petőfi Sándor utcában indult, innen a Kecskeméti utcába, az alapítás után egy évvel pedig a Honvéd utcai nagy nyomdaépületbe költözött.

Szükség is volt a harminc nyomdagép elhelyezéséhez egy nagy házra, a műhelyek összterülete 750 négyzetméternyi volt. A nagyvilágban ekkortájt villámgyorsan fejlődött a technika, a gépipar. A Pallas a lehető legkorszerűbb gyorssajtókkal, rotációs gépekkel dolgozott. A nyomdai szedőgépek fejlődésének és elterjedésének tűzfészke is a Pallasban volt, Typograph nevű szedésgyorsító készülékével addig elképzelhetetlenül szapora munkát tudtak végezni a mindig is a munkásarisztokráciához tartozó nyomdászok.

A Pallas Részvénytársaság zárt egységet alkotott, amiben minden, a minőségi végtermékhez kellő anyag, szerkezet, szakértelem egy helyen összpontosult. Alapításának évében már nyereséges volt, tíz év alatt a legnagyobb magyar nyomdák közé emelkedett, háromszáz főt foglalkoztatott, a nyeresége pedig a korábbi háromszorosára nőtt.

A sikert jórészt a tizenhat kötetes nagy lexikonnak köszönhették. A hatalmas kiadványsornak háromszáz szerkesztője volt, a magyar és a nemzetközi tudományos élet legkiválóbb képviselői közül kerültek ki. A sorozathoz 1900-ban két pótkötetet készítettek. A lexikon tizennyolc kötetében tízezer ábra és százötvenezernél több címszó van. Ezek között 7000 latin, 3500 görög, 2500 francia, több ezer angol, német és olasz eredetű kifejezés, 6500 növény, és majdnem ennyi állat neve van. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a 19-20. század fordulójának egyik legátfogóbb tudományos ismeretterjesztő munkájával állunk szemben. Ha egy nagyot ugrunk az időben, még pontosabbá tehetjük az iménti adatokat, az 1998-ban elkészített digitális változat 90 millió betűből áll össze.

1898-ban azonban beütött a gazdasági válság, a Pallas pedig majdnem tönkrement. Ebben azért a Révai testvérek könyvkereskedő cége is alaposan belehegedült. Ők terjesztették ugyanis a Pallas nagy lexikont és az utolsó három kötet terítését leállították, annak ellenére, hogy korábban csak a könyvbizományosoknál húszezres példányban kelt el a tudástár. 1899-ben aztán a Révai testvérek mesteri mesterkedései nyomán a tulajdonukba került a Pallas nagy lexikona, amiből aztán később kifejlesztették a Révai nagy lexikont.

A Pallas Részvénytársaság egy évtizednyi vergődés után újra magára talált, és 1911-től már ismét nyereséges cégként működött. Mindezt a nyomdájának köszönhette, ahol a sokszorosító ipar minden fajtája profitot hozott. Vári Dezső vezérigazgató irányításával, aki 1936-ig állt a Pallas Rt. élén, ekkorra a vállalkozás újra Magyarország vezető nyomdái közé tartozott. Komoly állami megrendelésekkel, újságnyomdaként a nagy gazdasági világválságig a technikai fejlesztésben is élen járt.

1935-ös hirdetés (Forrás: Egykor.hu)

1936-ban a megroppant vállalkozást a Stádium Rt. vette át, ám jött a II. világháború, aminek a végén a neves nyomda szinte eltűnt. A legértékesebb gépekkel nyugatra menekültek, az ostrom idején az itt maradt részlegeket szétlőtték.

A Szikra Nyomda 1948-ban (Forrás)

A Pallas utódai közül 1945-ben kezdte meg Budapesten működését a Szikra Kiadó, ami 1956-ban a Kossuth Nyomda nevet vette fel. Ez fordulópont volt a történetben, a lapnyomtatásról áttértek a könyvnyomtatásra.

A minőségi magyar könyvek jelentős részét a Kossuth Nyomdában állították elő. A történet néhány évvel ezelőtt véget ért, megszűnt a Kossuth Nyomda. A magyar olvasóközönség könyvespolcain azonban ott sorakoznak a szép kiállítású nyomdaipari remekek, a Pallas-kötetektől a Kossuth Nyomda kiadványaiig.

Dippold Pál