Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Pecz Samu, a városépítő

2014. február 28. - MaNDA

1854. március 1-én, 160 évvel ezelőtt született a 19. század második felének legnevesebb építészei közé tartozó Pecz Samu. Ha csak a Városligeti fasor és a Bajza utca sarkán álló evangélikus templomot és gimnáziumot idézzük fel művei közül, már akkor tudjuk, nem volt akárki. Ha még azt is hozzáképzeljük, hogy ebben az intézményben három magyar Nobel-díjas nevelkedett, már akár túlzásokba is eshetünk a hely szellemét illetően.

peczsamu.jpg

Ehelyett azonban soroljuk fel Pecz Samu életének meghatározó állomásait. Budapesten, evangélikus iskolákban végezte el tanulmányait az érettségiig. Ezután a József Nádor Műegyetemen kezdte összegyűjteni építészmérnöki tudásának alapjait, aztán a középkori iparos legényekhez hasonlóan vándorútra indult. Stuttgartban, majd Bécsben tanult ismert mesterek mellett két-két évig. Amikor hazajött a diplomához még másfél év gyakorlat kellett, ezt Schulek Frigyes felügyelete alatt töltötte el, ezután kerülhetett pecsét építészmérnöki oklevelére.

A kiegyezést követő időszakban szinte elképzelhetetlen nagyságú és gyorsaságú fejlődésnek indult a magyar gazdaság. Lényegében ekkor épült fel és vált világvárossá néhány évtized alatt Budapest. Ekkor rakták össze azokat az épületeket, melyek máig meghatározói a városképnek. Az első jelentősebb Pecz Samu-épület mégsem a fővároshoz, hanem egy Fejér megyei községhez, Nádasdladányhoz köthető. A település neogótikus plébániatemplomának terveit készítette el. Ezen azért nincs csodálkoznivaló, mert Pecz Samu pályája kezdetén Hauszmann Alajos építészirodájában dolgozott. S vajon ki tervezte a Nádasdy grófok nádasdladányi kastélyát? Hauszmann. Nádasdladány egyébként legújabb kori történelmünk jeles helyszíne. A korábban elhanyagolt, leromlott állapotú kastélyt a rendszerváltás után visszavette korábbi tulajdonosa, a Nádasdy család. Jellemző alakja volt az újraéledő magyar szellemi elitnek Nádasdy Ferenc, aki, ha a foglalkozását kérdezték, figyelemre méltó fél mosollyal válaszolta: gróf. Ez nála annyit jelentett, hogy erejét nem kímélve létrehozta a Nádasdy Alapítványt, újjáépítette a kastélyt, ahol a magyar szellemi élet legjobbjainak részvételével tanácskozásokat, képzőművészeti kiállításokat és koncerteket szervezett. Irgalmatlanul nagy munka volt, de az intézmény ma is színvonalasan teljesíti feladatát. A kastély megújítója Nádasdy Ferenc gróf néhány évvel ezelőtt meghalt.

A falu Pecz Samu tervezte temploma neogótikus stílusban épült. A későbbi Pecz-házak jellemző stílusjegyei már itt megjelennek, például a messziről is jól látszó vörös téglaburkolat. Az egyre inkább ismertté vált építész tehát már bemutatkozásakor nyilvánvalóvá tette, hogy az általa kedvelt formavilág nem a reneszánszhoz, hanem a gótikához kötődik. Ezt az építészettörténészek stuttgarti tanulmányaival és Schulek Frigyes hatásával magyarázzák.

szilágyi_dezső_téri_templom.jpg

Szilágyi Dezső téri református templom

Pecz Samu szakmai tekintélyét többek között az is igazolja, hogy 1882-től a Műegyetemen is taníthatott. Nagy feltűnést keltett két szaktanulmánya: A görög kőszerkezetek ismertetése…, és Az ókeresztény templom-építészet fejlődése. Ebben az időszakban jószerével csak templomok tervezésével foglalkozott, megpályázta a dévaványai református templom építését, meg is nyerte, aztán a helyieknek Ybl Miklós tervei jobban tetszettek. Nem járt így a budapesti unitárius templommal. 1885-ben kezdett bele a tervezőmunkákba, öt évvel később, 1890-re a templom állt. Ezzel párhuzamosan dolgozott a debreceni Kossuth utcai református templom tervein, ez az épület is elkészült 1888-ra. Pecz Samu jelentős tanulmányt állított össze ekkor, melynek címe pontosan meghatározza tartalmát: „A protestáns templomok építéséről, kapcsolatban a debreceni kálvinista új templom részletes ismertetésével”. A Műegyetemen ettől az évtől kezdve rendes tanárként középítéstant tanított.

nagycsarnok_1900.jpg

Központi Vásárcsarnok 1900

Pecz Samu első, azóta világhírűvé vált középületét a Vámház körúti vásárcsarnokot 1898-ra készítette el. Ezt azonban még megelőzte az 1896-ban felavatott Dezső téri református templom. Budapest középületei közül ma is meghatározó jelentőségű, egyszerre hasznos és szép, turisztikai látványosságként is közismert létesítmény a Nagyvásárcsarnok. Néhány évvel ezelőtt gyönyörűen felújították. Lehet, azért, mert még a szocializmus idején ide hozták a Magyarországra látogató Margaret Thatchert, az Egyesült Királyság miniszterelnökét, aki az akkor még eléggé lepusztult csarnok láttán is őszinte csodálatát fejezte ki.

foepulet.jpg

Műegyetemi könyvtár épülete

Pecz Samu a századforduló után egyre nagyobb épületek tervezésére kapott megbízást, Nagy-Magyarország minden területén találunk tőle házakat. Beregszászon gimnáziumot, Ungváron az egykori reáliskola épületét vagy a fiumei tengerészeti akadémia is az ő műve. Kolozsvár és Nagyvárad sem maradt ki a sorból, az előbbi városban a Széki-palota, az utóbbiban az evangélikus templom őrzi keze nyomát. Az egy évtizeddel később elkészült, Budapesten, az Üllői út és a Haller utca sarkán álló tisztviselő ház a maga impozáns, ám a különböző díszítőelemekkel légiessé varázsolt épülete rendkívüli hasonlóságot mutat a kolozsvári Széki-palotával. Ezen, mondjuk, ne csodálkozzunk. Pecz Samu munkája a Műegyetem könyvtárépülete, melynek boltívei alatt ma raszta frizurás mérnökjelöltek suhannak át biciklivel.

 A felújított olvasóterem (A kép szerzője Szőnyi István)

Pecz Samu egyik utolsó, talán leglátványosabb műve a Budai Várban álló Magyar Országos Levéltár. A neogótika minden fontos és az építész által fontossá és látványossá tett motívuma megtalálható rajta és benne. Ma is eredeti hivatásának megfelelően szolgál, levéltár. Ha a budai hegyekből leereszkedve a várra nézünk, már messziről látszanak a méltóságteljes falai és majolikacserepekkel borított tetőzetének csillogó mintái.

Azt is gondolhatjuk, némelykor Pecz Samu emlékére táncol ezen a tetőn a napfény.

Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr95836400

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

AnarchoAteista 2014.02.28. 23:11:09

Még annyit ideböfögnék, hogy az ELTE-BTK Gólyavár épületét is ő tervezte, abban pedig Gömbös Gyola alapította meg a MOVE-t.

Károly Meszes 2014.03.01. 11:13:50

az ELTE_BTK Gólyavár
2007 ÉVI REKONSTRUKCIÓJÁNAK
ÉPITÉSVEZETŐJE VOLTAM !
AZ ÉPÜLET A SZIVEM CSÜCSKE.

ködszúrkáló 2016.02.13. 18:04:35

Tisztelt Dippold Úr!
Az írásban látható olvasóterem panoráma fotójának készítőjét Szőnyi Istvánt azért érdemes lett volna feltüntetni......
süti beállítások módosítása