Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Bessenyei Ferenc gazdag szegénysége

2014. február 10. - MaNDA

Kilencvenöt évvel ezelőtt, 1919. február 10-én született meg Hódmezővásárhelyen az elmúlt évszázad egyik legjelentősebb magyar színésze, Bessenyei Ferenc. A hosszú és országra-világra szóló sikerekkel jellemezhető életút minden állomását szinte lehetetlen, de nem is kell felidézni. Bárki, aki a huszadik század magyar színház- és filmtörténetével kerül kapcsolatba, lépten-nyomon találkozhat Bessenyei Ferenccel.

Bessenyei Ferenc.jpgA Nemzet Színésze kitüntető címet élete utolsó éveiben, minden morgása ellenére büszkén viselő színművész pályája 1940-ben, a szegedi színházban kezdődött. Aztán Miskolcon folytatódott, és kisebb kitérők után, 1950-től 2000-ig Budapesten, a Nemzeti Színházban játszott.

Bessenyei Ferenc monumentális életművét több részből építette fel. Első sikereit színpadi színészként aratta, ahogy mondani szokták, a világot jelentő deszkákhoz soha nem is lett hűtlen, emlékezetes alakítások kísérték életét. A színi irodalom magyar színházakban jelentősnek számító összes nagy szerepét eljátszotta. Volt Peer Gynt Ibsen darabjában, Tyrone O’Neil Hosszú út az éjszakába című művében, azóta is emlékezetesen formálta meg Bánk bán alakját Katona József művében. Ugyanilyen sikerrel alakította Kossuthot Illyés Gyula Fáklyalángjában, vagy Széchenyi Istvánt Németh László színművében. Az ember tragédiája Ádám szerepét nagynevű kortársaihoz hasonlóan, mesteri módon vitte közel a nézők lelkéhez.

A fentiekhez hasonlóan magabiztos és átütő erejű tehetségével-tudásával jelenítette meg aztán Shakespeare, Csehov, Dürenmatt, Weöres Sándor, Mikszáth Kálmán és Páskándi Géza darabjainak főszereplőit.

Még mindig a színházban maradva Bessenyei Ferenc a zenés darabok szerepeiben is remekelt. Kálmán Imre világhírű operettjeiben, vagy a hasonlóan, a világ szinte minden színházában bemutatott Hegedűs a háztetőn című zenés darabban hagyta ránk Tevje alakjának sokak véleménye szerint azóta is utolérhetetlen minőségű megjelenítését. Ugyanezt elmondhatjuk Bessenyei Ferenc Zorbájáról is.

A magyar színművészet óriását az 1950-es években arccal a film felé fordították. Játszott a Föltámadott a tenger című filmben vagy a Kiskrajcárban. Kapott is ezekben az években két Kossuth-díjat.

Aztán a hivatalos elismeréseknek 1956-ban vége szakadt, majd csak élete alkonyán, a kétezres években érik az újabb kitüntetések, így a Magyar Örökség-díj is.

Ennek pedig az szocialista államhatalom részéről igen komoly oka volt. A megfejtés az 1956-os szabadságharc egyik legjelentősebb színterén, egy emléktáblára vésve található. Ezen a következő szöveget olvashatjuk: „A magyar nép hálával és kegyelettel emlékezik azokra a színészekre, akik nemcsak művészetükkel tűntek ki, hanem az 1956-os szabadságharcunk hősei is voltak.” Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Mensáros László és Sinkovits Imre nagybetűs neve után ott a zárómondat: „Hűségük a hazához legyen példa a következő nemzedéknek.”

bessenyei.jpgBessenyei Ferenc az Egyetemi Színpadon 1971-ben. (Forrás: Fortepan)

1956 októberében mutatták be Németh László Galilei című darabját. Ez jelentette Bessenyei Ferenc visszaemlékezése szerint a forradalmi események egyik kiindulópontját. A darab története rendkívül izgalmas, Rákosiék évekig nem engedték a bemutatót. Okkal tartottak tőle, hiszen Bessenyei Ferenc úgy formálta meg Galilei alakját, hogy az az elnyomást képviselő egyház ellen fellépő tudós tüntetéséből a hatalommal szembeszálló hős tragédiájává jelent meg a színen. Az pedig, hogy a forradalom kitörésének napján Bessenyei Ferenc elszavalta a tömeg előtt a Szózatot, mindennél többet mond a nagy színész jelleméről és természetes bátorságáról. Szinte ráadásként a Kossuth Rádióban 1956. október 30-án 20 órakor hangzott el a Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség Forradalmi Bizottságának Felhívása, melyet Bessenyei Ferenc olvasott fel.

Bessenyei Ferenc túl nagy név volt ahhoz, hogy mellőzni merjék a forradalom eltiprása után. Sorra jöttek a jobbnál jobb filmek, már 1957-ben Láz címmel forgatott, 1960-ban a több nemzedék számára meghatározó Móricz-regényéből készült Légy jó mindhalálig című film került a mozikba, mellette még három másik. A következő évben öt filmben is szerepelt, ezek közül a Tatay Sándor regényéből készült Puskák és galambok című film maradt emlékezetes. Már csak annak a rejtélynek a megfejtése miatt is, hogy milyen csalafintán lehetett bírálni a kommunizmust egy Tanácsköztársaságról szóló regényben és filmben.

Hosszú elméleteket lehet gyártani arról, hogy miként találták meg Jókai Mór nagyregényei Bessenyei Ferencet, a Kőszívű ember fiai és az Egy magyar nábob máig siker. Ugyanez elmondható a Kosztolányi-művekből készült filmjeiről is, nyilván nem véletlenül érték el a Pacsirtával és az Aranysárkánnyal a nagy történetek a nagy színészt.

1968-ban aztán jött Várkonyi Zoltán Gárdonyi-adaptációja, az Egri csillagok Török Bálint szerepével. Mindezek mellett cseppet sem megalkuvás és árulás, hogy 1972-ben játszott a Ságvári Endre életéről készült Harminckét nevem volt című filmben.

bessenyei_színes.jpgBessenyei Ferenc népszerűségét már-már az egekig emelte a televíziós filmekben eljátszott szerepeinek sokasága. Szinte a tévézés kezdeteitől megjelent alakja a filmekben. Csak néhány jellemző címet idézünk: A koppányi aga testamentuma, a Mikszáth-féle Fekete város, a Beszterce ostroma, a Különös házasság, és a kicsit munkásmozgalmi jellegű az Egy óra múlva itt vagyok. Ezt aztán a rendkívül népszerű Rózsa Sándor sorozat mesélőjeként jócskán ellensúlyozhatta.

Bessenyei Ferenc emlékét többek között egy rendkívül színvonalas honlap őrzi. Ezen pályája minden fontos állomásáról hiteles adatokat találunk, és utolsó felesége (a nagy színész négyszer nősült), Élthes Eszter Férjem, a komédiás című könyvéből találunk érdekes kulisszatitkokra fényt derítő részleteket.

Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr215807747

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása