Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Carl Zeiss, a kukkerkirály

2013. december 03. - MaNDA

A német Jéna városa alighanem szinte kizárólag Carl Zeissnek, a világ optikai iparát ma is meghatározó mesternek köszönheti közismertségét. A hőálló üvegből készült edények csak mellékszereplők a település történetében. Zeiss Károly 1816-ban, Weimarban született. Apja, Johann Gottfried Zeiss királyi udvari esztergályos mesterként kereste kenyerét, másik nevezetessége, ami abban a korban egyáltalán nem volt az, a nagy családja volt. Carl Zeiss tizenegy testvérével nevelkedett együtt. Érdeklődése a technika iránt apja munkáját figyelve fejlődött. Érdekes is volt látni, amint Johann Zeiss különös dísztárgyakat és gépeket esztergált gyöngyházból, borostyánkőből, elefántcsontból és üvegből. Carl Zeiss gimnáziumi tanulmányai után Jénába került mechanikus tanoncnak. Mesterlevele azonban nem volt elég az okos fiúnak, a jénai egyetemen ezután még négy évig tanult fizikát, matematikát, antropológiát és optikát. Nem maradhatott el a kötelező vándorút sem, Carl Zeiss végigjárta Stuttgart, Bécs, Berlin és Darmstadt neves mestereinek műhelyeit és szinte tökéletessé csiszolta szaktudását. 1846-ban jött el az önállósulás ideje, koncessziót nyert mechanikai és optikai készülékek gyártására és árusítására a türingiai Jénában.

Carl_Zeiss.jpgCarl Zeiss

Carl Zeiss első műhelye rövid ideig egyszemélyes volt, mindent ő csinált. Alig néhány hónap után azonban bővítenie kellett üzletét, segédet, inast is alkalmazott. A fejlődés oka a tudomány addig sosem látott gyorsaságú fejlődése volt. A leglátványosabb ekkortájt talán a sejtbiológia kibontakozása volt. Ennek műveléséhez alapvető műszerként mikroszkópra volt szükség. A kezdetben igen egyszerű szerkezet gyártásának volt nagy mestere Carl Zeiss. 1858-ban már tíz munkatárssal dolgozó kisüzemet vezetett. Folyamatosan fejlesztette, tökéletesítette a korábbiaknál sokoldalúbban használható precíziós műszerekké mikroszkópjait. Ami kollégái közül kiemelte, az a felismerése volt, hogy a mikroszkóp nagyítóinak minőségét az optikai törvények és elméleti számítások segítségével lehet lényegesen javítani. A mikroszkópokban kicsi lencsék voltak, ezért a távcsövek és fotós szerkezetek esetében lényegesen könnyebb volt a fizika és a matematika módszereinek segítségével kiszámított szerkezetű objektíveket készíteni. A mikroszkópoknál viszont maradt a csiszolgatás és a próbálgatás, így igyekeztek torzításmentes lencséket készíteni.

Ernst_Abbe.jpgErns Abbe

Carl Zeiss 1866-ban már ezredik mikroszkópját is eladta, ezek kiemelkedően jó minőségűnek számítottak, ám a mester egyre erősebben hitt abban, hogy igazi minőségi változást a tudomány segítségével érhet el. Megbízta tehát Ernst Abbe-t, a jénai egyetem fizikusát a fejlesztéssel. Kívülről nézvést nem tűnt sikeresnek ez a húzás. A Zeiss cég majdnem tönkrement a költséges, sokáig tartó kísérletek miatt. A közös munka hat év után hozta meg a kirobbanó sikert. Ernst Abbe a Zeiss Optikai Művek kutatási igazgatójaként forradalmi módon alakította át a mikroszkóp ipart. 1868-ban feltalálta a lencsék természetes torzítását kiküszöbölő optikát. 1875-ben a Zeiss-üzem már hatvan munkatársat foglalkoztatott. Carl Zeiss fia, Roderich Zeiss is résztulajdont kapott 1879-ben. Így az addigra már szintén résztulajdonos Abbe professzor és apja mellett tevékeny részese volt az egyre népszerűbb, a világon ismert legjobb minőségű optikai szerkezetek előállításának.

A további fejlődéshez azonban szükség volt az ideális törésmutatójú tiszta üvegre is. Zeiss és Abbe 1881-ben összefogott az addigra már vegyész körökben nagy nevet szerzett Otto Schott-tal, aki évek óta a kémiai kapcsolatok üvegképző hatását tanulmányozta. 1884-ben tizenegy dolgozóval létrehozta az Otto Schott és Társai Üvegtechnikai Laboratóriumot. A cég szoros kapcsolatba került a Zeiss üzemmel, majd igen rövid idő után résztulajdont is kapott benne. Egy évvel a ma is piacvezető optikai világbirodalom alapjainak megteremtése után, 1888. december 3-án Carl Zeiss meghalt.

A Zeiss Művekben dolgozni mindig is rangot és biztos megélhetést jelentett. Az alapító halálakor az üzemnek háromszáz dolgozója volt.

A XX. század elején Németország a világ optikai nagyhatalmának számított. Kisebb-nagyobb cégek olvadtak bele a Zeiss birodalomba. A fényképezőgép ipar például a jénai Palmos céggel való egyesüléssel jött létre. A századforduló slágere a két, egymással párhuzamos és tükörszimmetrikus távcsőből álló Gucker Jénából indult el világhódító útjára. Magyarul mi ezt máig kukkernek nevezzük. Az 1910-es években már hatvan modell volt a távcső termékskálán. A II. világháború végéig 2,5 millió darabot gyártottak ezekből.

Az I. világháború kezdetén a Zeiss Művek 5280 alkalmazottal dolgozott és pillanatok alatt átállt a haditermelésre. Távmérők periszkópok speciális üvegek készültek a gyárban. Egyetlen civil fejlesztésük ekkortájt a csillagászati távcsövekhez kapcsolódott. Az I. világháborús vereség után nem a távcsövek, hanem a mikroszkópgyártás területén következett be óriási fejlődés. De világelső céggé vált a csillagászati kutatást szolgáló eszközök készítésében is. A II. világháború előtti években aztán újra előtérbe kerültek a katonai fejlesztések, a német hadsereg félelmetesen erős technikai eszközeinek többségében ott voltak a Zeiss optikai alkatrészek.

zeiss_lens.jpgZeiss objektívek

Külön történet lehet az, ami arról szól, hogy miként egyesítette a Carl Zeiss Jena a német fotóipar legjelentősebb cégeit, és miként vált Zeiss Ikon AG néven a világ legjelentősebb optikai és fotóipari vállalkozásává. A Zeiss Ikon fényképezőgépek máig a fényképezéstechnika élvonalába számítanak, nem beszélve az optikákról: a technikai fejlődés csúcsain tömegével találjuk meg őket: a Sony, a Leica vagy akár a Nokia készülékekben. Azt mondják, hogy a Zeiss termékek a fotóvilág arisztokratái, hiába van ma tömegtermelés, a használd és dobd ki korszaka, a Zeiss cég nem enged a minőségből. Tetszik, nem tetszik megmaradt arisztokratának. Szerencsénkre.

Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr415673388

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Morgan kapitány (törölt) 2013.12.04. 05:41:41

Szeretem az ilyen olvasmányos posztokat, köszi!

legelső MortalWombat 2013.12.04. 08:16:48

Nagyon jó poszt.
Nem hosszú, a lényeg benne van.
Akinek valami felkeltette az érdeklődését, az úgy is utánanéz.
Köszönöm.

roli101 2013.12.04. 08:40:57

A szemüvegek és távcsövek lencséit Mátészalkán készíti több, mint 10 éve a Zeiss. Az Ernst Abbe utcán található a gyár és szomszédjában található a Schott gyár, ahol visszapillantó tükröket gyártanak.

Johnny4 2013.12.04. 11:06:37

Azért Jena másrol is híres. Volt ott ugyanis egy pici csata ahol egy bizonyos Napoleon is megjelent. Amúgy jó a poszt.

bivalybasznád 2013.12.05. 06:43:46

esetleg ki lehetne egészíteni a II. VH-t követő eseményekkel, amikor is az üzem kettévált, kettéválasztották.

Zsófi Berencsi 2016.10.30. 13:26:22

Nekünk van egy Zeiss távcsövünk és kiszeretnénk deríteni hogy mikor készíteték valahogy tudna valaki segíteni?
süti beállítások módosítása