2012 novemberében a Fővárosi Közgyűlés a Budapesti Vidámpark jelenlegi működésének megszüntetése mellett döntött. A vidámpark 2013 szeptember végén bezárta kapuit, az utolsó napon még egyszer fel lehetett ülni a hullámvasútra, a Körhintára, az Óriáskerékre, a dodzsemre vagy a Kanyargóra. Az utóbbi évtizedekben a látogatók száma radikálisan csökkent, ez megpecsételte a Vidámpark sorsát. A terület a Fővárosi Állat- és Növénykert tulajdonába került, helyén a Pannon Parkot építik fel a következő években, mely gazdagabb programokat és jobb szórakozási lehetőségeket kínál (kalandpálya, vízi szafari, állatkifutó, stb.). A műemléki oltalom alatt álló játékokat – így a lovas körhinta, a hullámvasút, a barlangvasút, a céllövölde hátsó falrésze és a dodzsem tetőszerkezete - az Állatkert megtartja.

A Vidámpark és elődjeinek történetének majd’ kétszáz éves múltjából szemezgettünk:

Most akkor hány éves is?

Sokáig úgy tartották, hogy a Vidámpark elődje, a Vurstli története 1838-ban kezdődött, amikor is Vexlechner Sebestyén engedélyt kapott arra, hogy sátrat verhessen a Városligetben, és mutatványokkal szórakoztassa a nagyérdeműt (ez akkoriban azt jelentette, hogy különböző képeket rakott ki sátrában tragédiákról, gyilkosságokról és hozzájuk kapcsolódó történeteket mesélt el). Száz évvel később fővárosunk nagy ünneplésre készült a centenárium alkalmából, s néhány újságíró utánanézett, mennyire pontos időpont 1838. Mutatványosok már a 19. század elején jelen voltak Pesten, főképp a Deák téren, ám innen 1808-ban elkergették őket a közelben épülő színház miatt, s az akkoriban felfedezett és már felújítás alatt álló Ligetbe települtek át. 1810-ben Grossinger Lajos (kocsmáros és trettor) bormérési jogot kapott a Liget egész területére, s kötelezettséget vállalt egy körhinta felállítására, tekintettel arra, hogy a Városliget legfőbb rendeltetése a közönség szórakoztatása. Néhány évvel később már a tóban lévő két apró szigeten hinta, csúszda és céllövölde is megvetette lábát. A Ligetben ekkoriban már valószínűleg szétszórtan nagyon sok mutatványos tevékenykedett: szemfényvesztők, bűvészek, kötéltáncosok, jövendőmondók és mindenféle artisták. 1829-ben került sor az első nagy népünnepélyre a területen, itt ünnepelte a város Szent István napját, 8 évvel később pedig tánchely épült Tauber Fülöp megbízásából.
Tehát már 1838 előtt komoly szórakoztató központ volt a Városliget, s csak évtizedekkel később nyílt meg az igényesebb szórakoztatás nevében az Állatkert (1866), majd az Angol Park (1910-1912). Előbbi és a Vurstli összeolvadásával jött létre aztán 1950-ben a mai értelemben vett Budapesti Vidámpark.

Forrás: Fortepan

A munkaerőről a Vurstliban

Az 1860-as években nagy újdonságot jelentett a rázó medence, melynek fenekén aranyat helyeztek el, s aki hozzáért, megrázta a víz. A vízbe ugyanis gyengeáram volt vezetve, az áramfejlesztő generátort pedig gyerekek hajtották.

Az 1870-es években a területen már 5-6 körhinta helyezkedett el, melyeket természetesen emberek hajtottak. A városi legenda szerint a hintát toló emberek napi díja nem volt más, mint egy hordó sör. (1885-ben jelent meg a gőzerővel való mozgatás, majd 1909-ben a villanymotoros.)

A 20. század elejére új „foglalkozás” is kialakult a Vurstliban: műtolongás. A sok egymás mellé épült bódé és mutatványos nagy konkurenciát jelentett egymásnak, versenyezni kellett tehát a közönségért. Mikor a kikiáltó emberek már nem tudták egymást túlkiabálni, valakinek az az ötlete támadt, hogy bértolongókat kell fogadni. S amikor elkezdett gyűlni a közönség, néhány ember nagy tolongást és felhajtást csapott a bejáratoknál, meghozva az előadáshoz a kedvet, majd amikor elég nagy lett a tömeg, kiosontak s kezdték elölről.

Az első 100 év megünneplése

A már említett centenáriumi ünnepségre 1938. július 13-án került sor. Érdekesség, hogy ekkor tartották Budapesten a törpék világkongresszusát is, melynek apropóján Tolnay Magda regényírásba fogott a törpék életéről - a megírandó témák közt szerepelt például az, hogy engedélyezzék a törpék számára, hogy gyerekjeggyel vegyék igénybe a tömegközlekedést, hiszen nem foglalnak el több helyet.

A 100. évforduló alkalmából rengeteg nagy attrakcióra került sor, külföldről is hazaérkeztek mutatványosok, illetve a korábban hűtlen pesti közönség is megrohamozta a Vurstlit. Fellépett a három Latabár, Törökországból hazatért a kiváló magyar artista, Benjámin, Mezei Mária sanzonokat énekelt, volt hasbeszélő, La Chuana, a csontnélküli asszony pedig összehajtogatta magát a helyszínen. A közönséget versenyekkel is szórakoztatták, többek közt tehetségtelenségi vetélkedőn mérhették össze magukat.

Na de honnan a név?

A 20. század elején az Új Idők című lap egyik újságírója foglalkozott komolyabban a Vurstli történetével, s a név eredetének kutatása közben arra jutott, hogy már az 1830-40-es években így említették a mulató intézetet, viszont él egy olyan feltételezés is, hogy a terület sok pontján akkoriban vásárolható tormás virsliről – pontosabban annak német megfelelőjéről, a Wurst-ról – kapta a nevét. Ezektől eltér az a teória, miszerint a bécsi Wurstelről kapta a nevét, ami pedig Hans Wurstról, aki egyszerű színész volt az osztrák fővárosban, ám száműzték a jobb színpadokról.

Történt-e komolyabb baleset?

Három komolyabb baleset rázta meg a(z akkor már) Vidámparkot az 1960-as években. 1962-ben az óriáskeréknek menetközben eltört az egyik tengelye, aminek hatására ketten kiugrottak, s megsérültek. Három évvel később kigyulladt a Hullámvasút teteje, ám gyorsan eloltották a tüzet, 1966-ban pedig az étterem egy részét le kellett bontani, mert életveszélyes volt.

A baleseten kívül 1979-ben történt még egy komolyabb tragédia a parkban, egy piromániás látogató felgyújtotta az Elvarázsolt Kastélyt, mely olyan károkat szenvedett el a tűzben, hogy le kellett bontani.

Forrás: Panoramablog (csodálatos panorámafotók a vidámparkról itt)

 A Budapesti Vidámpark története ugyan itt véget ért, de pár éven belül egy újabb, - ha lehet ilyet mondani, és meg nem sértjük ezzel a Vurstlit, az Angol Parkot és hű utódjukat – színesebb és modernebb, a mai kor igényeit jobban kielégítő szórakoztató központot kapunk, kíváncsian várjuk, milyen is lesz!

Szemerey Janka