1742 április 20-án Albertirsán megszületett Tessedik Sámuel, a 18-19. század kultúrájának, művelődéstörténetének egyik legnagyobb alakja. Mielőtt életének legfontosabb eseményeit felidézzük, nézzünk körül Szarvason, ahol 1767-es ideköltözése után Tessedik munkássága kiteljesedett. Hallatlanul izgalmas események és emberek kötődnek ehhez a városhoz, ahol a reformkortól a szellemi-politikai-művészeti élet addig nem látott pezsgésnek indult.
Szarvas fejlődésének jelentős állomása az evangélikus gimnázium 1834-es idetelepülése. A környék, de az ország kultúrájában is fontos szerepet játszó intézményben több nagy tanáregyéniség dolgozott. Itt tanított Vajda Péter, a reformkor, többek között Petőfi által is tisztelt költője, drámaírója, aki nem mellesleg a Gina-versek szerzőjének, Vajda Jánosnak a nagybátyja volt. A névsort folytatva, Szarvason tanított Ballagi Mór nyelvész, Greguss Ágost esztéta és Koren István botanikus.
Békés megye első nyomdáját 1847-ben Szarvason indította el Réthy Lipót, aki Nyugat-Európában tanulta ki a mesterséget, majd a Heckenast-féle nyomdában dolgozott, ahol többek között Kossuth Lajos Pesti Hírlapjának ólomszedője is volt. Ez a későbbi, világhírűvé vált gyomai Kner Nyomda - melyet Kner Izidor alapított 1882-ben - történetének ismeretében óriási fegyverténynek számít.
Szarvas életét mezőgazdasága határozta meg. A legújabb korban, a második világháború után a város életét döntő módon befolyásoló oktató és kutató munka is a mezőgazdasághoz kapcsolódott. Itt működik az Öntözési és a Haltenyésztési Kutatóintézet, és a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági, Víz- és Környezetgazdálkodási Kara.
Szarvas nagy tisztelettel őrzi szellemi, erkölcsi és gazdasági növekedését megalapozó tudós tanára, Tessedik Sámuel emlékét. A mezőgazdasági főiskola mellett Tessedik egykori iskolája is - amely ma már múzeum - a jeles tanár nevét viseli. Szeretett városában köztéri szobrot is kapott.
Fotó: Köztérkép
Nem minden tanulság nélküli felidézni életét, munkásságát. Apja evangélikus pap volt, korán meghalt. Tessedik édesanyjával Pozsonyba költözött, itt végezte el a gimnáziumot, majd Debrecenben a főiskolát. Ezután évekig németországi egyetemeken folytatta tanulmányait, majd Pozsonyba visszatérve egyházközségi lelkészként dolgozott. 1767-ben került Szarvasra lelkésznek, tanított is az evangélikus iskolában, s hamarosan a Békés megyei evangélikus iskolák felügyelőjévé vált. Tessedik pedagógiája legalább olyan mértékben szolgálta az általános műveltség megszerzését, mint a gyakorlati ismeretek elsajátítását. A szarvasi gyerekek az írás, olvasás, számtan és hittan mellett megtanulták a faültetést, a
selyemhernyó tenyésztést, az állattenyésztés, a szőlészet és a kertgazdaság alapjait. Megismerték az egészségtant, a kereskedelmi számtant, a földmérést, az építészet alapelemeit, mértant, sőt még közgazdasági ismeretekre is szert tehettek. Tessedik számtalan tankönyvet írt, melyek, mint később bebizonyosodott, nagy jelentőségűek voltak a magyar oktatástörténetben. A sokoldalú tudós összeállította Szarvas gazdasági fejlődésének krónikáját is 1722-től 1806-ig. Önéletírást készített. A mezőgazdaság gyakorlatában is nagy eredményeket ért el. Szarvasi pályafutásának három évtizedében tizenkétezer darab, háromszáznál több fajtájú facsemetét nevelt a sziken. Meghonosította az akácfát, mezővédő erdősávokat telepített. Új módszerek szerint termelte a lóherét és a lucernát, saját gazdaságában a takarmánynövények mennyiségének megnövelésével nagyobb istállókban, több állatot tudott tartani, alaposan megnövelte a tejhozamokat. Tessedik Sámuel életműve ma is sokak számára példa. Ha csak azt a tényt vesszük figyelembe, hogy a tudós tanár egyforma magabiztossággal beszélt, írt, tanított magyarul, szlovákul és németül, az már önmagában is tiszteletet érdemel.
Szakadjunk el a földtől, és emlékezzünk meg a magyar repüléstörténet egyik legfontosabb, szarvasi születési szereplőjéről, Székely (Szrnka) Mihályról. A szarvasi gimnázium diákja jó alapokat kapott, erre építve gépészmérnöki diplomát szerzett a budapesti Műegyetemen. Első kétfedelű repülőgépét 1910-ben építette. Egy évvel később már Bécsújhelyen berepülő pilóta és konstruktőr. Ő repült elsőként Bécsújhelyről Budapestre 1911-ben, sok ezer magyar várta Rákosmezőn, fogadására nagy máglyát gyújtottak, ennek fénye vezette a leszálláskor. 1913-ban óriási szenzáció volt a szülővárosában, Szarvason, a földijei előtt tartott bemutató repülés. A Libalapos területéről szállt fel, tizenöt kilométert repült, majd visszatért a földre.
Szarvas híres szülöttei közé tartozik Bajcsy-Zsilinszky Endre, a 20. század első felének meghatározó politikusa. Itt született kortársa, az itthon és a világban festészetének nagy elismerést megszerző Ruzicskay (Ruzicska) György festőművész. A művész képei nagy részét szülővárosának adományozta, volt műterme ma emlékház az Erzsébet-ligetben. A legújabb kor sem maradt szarvasi származású nagy művész nélkül: 1923-ban a Körös-parti városban született Melis György, a világhírű, számtalan díjjal és kitüntetéssel elismert operaénekes, akinek tehetségét lelkésze fedezte fel, tanulmányait az evangélikus gyülekezet támogatta.
Tessedik Sámuel kultúrateremtő munkássága nélkül Szarvas egészen biztosan sokkal kevesebb kiválóságot adott volna az országnak. Szegényebbek lennénk nélkülük.
Dippold Pál
